A Bükkalja egyik legkülönlegesebb természeti és kultúrtörténeti kincse alig néhány kilométerre található Egertől. A Szomolyai kaptárkövek nem csupán látványos vulkanikus sziklaalakzatok, hanem olyan titokzatos emlékek is, amelyek eredete még ma is élénken foglalkoztatja a kutatókat. A riolittufába vájt fülkék rendeltetéséről több elmélet is született, de egyik sem bizonyított teljes bizonyossággal.

A természetjárók számára ráadásul egy könnyen bejárható tanösvény vezet végig a területen, ahol egyszerre fedezhetjük fel a Bükkalja vulkanikus múltját és Magyarország egyik legrejtélyesebb régészeti emlékegyüttesét.

Szomolya legnagyobb kaptárköve, a Királyszéke

Fotó: Dömsödi Áron

A legtöbb kaptárfülke Magyarországon

A Vén-hegy délnyugati oldalán húzódó kaptárkő-csoport különleges rekordot tart.

Itt található:

13 kaptárkő Szomolya határában

összesen 132 faragott fülke

ebből 117 egyetlen kaptárkő-csoportban

a híres Királyszéke nevű sziklán önmagában 48 fülke látható.

Ez Magyarország leggazdagabb kaptárkő-együttese.

Miért vájták a fülkéket?

Erre a kérdésre jelenleg sincs végleges válasz.

A kutatók több lehetőséget is vizsgáltak:

ősi méhészethez kapcsolódó kaptárak lehettek;

pogány vallási kultuszhelyek;

hamvakat őrző emlékfülkék;

áldozati helyek;

szent tárgyak tárolására szolgáló mélyedések.

Az eddigi régészeti feltárások azonban egyik elképzelést sem igazolták teljes bizonyossággal, ezért a kaptárkövek ma is Magyarország egyik legnagyobb régészeti rejtélyének számítanak.

A vulkánok ajándéka

Kevesen tudják, hogy a Bükkalja mai arculatát több millió évvel ezelőtti vulkánkitörések alakították ki.

Az akkor lerakódott riolittufa:

könnyen faragható,

ugyanakkor hosszú ideig ellenáll az időjárásnak,

ezért ideális volt a fülkék kialakítására.

A természet később széllel, esővel és faggyal formálta tovább a különleges kúpos sziklákat, amelyek ma szinte mesebeli tájat alkotnak.

Érdekességek, amelyeket kevesen ismernek

A legnagyobb ismert kaptárfülke

A Királyszéke egyik hasadékában található olyan fülke, amelynek hátfala még ma is több mint 112 centiméter magas. Ez jelenleg a legnagyobb ismert kaptárfülke Magyarországon.

Már majdnem elpusztult

1958-ban a területen riolittufa-bányát nyitottak.

A bányászat néhány év alatt jelentős károkat okozott, de a természetvédők fellépésének köszönhetően sikerült megmenteni a legértékesebb sziklákat. A területet később természetvédelmi oltalom alá helyezték.

Hungarikum lett

A bükkaljai kaptárkövek és a hozzájuk kapcsolódó kőkultúra 2016-ban Hungarikum minősítést kapott, ezzel is elismerve páratlan kulturális és természeti értéküket.

A tanösvény

A tanösvény:

hossza körülbelül 4 km

kényelmes tempóban 2 óra alatt bejárható

jelzése: piros háromszög

egész évben szabadon látogatható.

Fotósok paradicsoma

A szomolyai kaptárkövek napfelkeltekor és naplementében mutatják talán a legszebb arcukat.

A drónfotósok különösen kedvelik a helyszínt, mert felülről kirajzolódik:

a riolittufa vonulat teljes formája,

a Vén-hegy lankás oldala,

a Bükkalja mozaikos tájszerkezete,

valamint a kaptárkövek egymásutánja.

A drónhasználat előtt azonban mindig tájékozódjunk az aktuális légügyi és természetvédelmi szabályokról, mivel védett területen eltérő előírások érvényesek lehetnek.

Kirándulási tipp

Ha már Szomolyán járunk, érdemes felkeresni:

a híres szomolyai rövidszárú fekete cseresznye ültetvényeit,

a Bükkalja egyedi pincelakásait,

Noszvaj barlanglakásait,

valamint Egert, amely autóval alig 15 perc alatt elérhető.

A környék így egy egész napos kirándulásra is kiváló választás.

Források

KirándulásTippek – Szomolyai kaptárkövek

Bükki Nemzeti Park – Szomolyai kaptárkövek

Kaptárkő Egyesület – Szomolyai kaptárkövek tanösvény

Sokszínű Vidék – A szomolyai kaptárkövek rejtélye