Egerből nem kell messzire indulni ahhoz, hogy egyszerre kapjunk komoly panorámát, erdei túrát és több évszázados történelmet. A Nagy-Egedre vezető 11 kilométeres körtúra ma elsősorban kedvelt kirándulóút, ám a „zarándoklat” elnevezés egyáltalán nem költői túlzás. A hegytető évszázadokkal ezelőtt valódi búcsújáró hely volt, kápolnával és remetékkel – ennek az emlékei pedig napjainkban szó szerint újra előkerülnek a föld alól.
Eger keleti horizontjának egyik meghatározó pontja a Nagy-Eged. A városból szinte mindenki ismeri a hegy jellegzetes tömbjét, de egészen más arcát mutatja annak, aki gyalogosan is nekivág.
A Természetjáró „Zarándoklat a Nagy-Egedre” túraútvonala az egri vár környékétől vezet fel a hegyre, majd egy másik útvonalon tér vissza Egerbe. A túra 11 kilométer hosszú, körülbelül 3 óra 15 perc alatt járható végig, 417 méter szintemelkedést tartalmaz, legmagasabb pontja pedig 536 méteren található. A Természetjáró könnyű túraként sorolja be, bár a Nagy-Eged emelkedői azért meg tudják dolgoztatni a kirándulót.
Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
A vár mellől a szőlők közé
A túra egyik szépsége éppen a változatossága. A történelmi Egerből indulunk, majd fokozatosan magunk mögött hagyjuk a házakat, és megérkezünk az Eged déli oldalának szőlőihez.
Ez nem akármilyen szőlőhegy: a Nagy-Eged Eger egyik legismertebb bortermő területe. Felfelé haladva a városi környezetet előbb kiskertek és szőlők, majd tölgyesek váltják fel.
A Természetjáró külön is felhívja a figyelmet a hegy természeti különlegességeire. A Nagy-Eged a cserszömörce egyik legészakibb hazai élőhelye, a gyepeken pedig olyan különleges, melegkedvelő orchideaféle is előfordul, mint a pókbangó.
Eger egyik legszebb természetes kilátópontja
A fáradságért a hegytető közelében érkezik az igazi jutalom.
A nyugati peremen fekvő nyílt területről szinte térképként terül el alattunk Eger. Tiszta időben nemcsak a város templomtornyai, az Egri vár és a környező városrészek figyelhetők meg, hanem jóval távolabbra is ellátni.
A panoráma a környező dombvidéktől a Mátra tömbjén keresztül egészen az Alföld irányáig terjedhet. Nem véletlen, hogy a Nagy-Eged az egriek egyik legismertebb természetes „kilátóhegye”.
Különösen szép lehet innen a naplemente. A Természetjáró szerint stabil, tiszta időben, főként ősszel és télen akár látványos hőmérsékleti inverzió is kialakulhat: ilyenkor a ködbe burkolózó alacsonyabb területek fölött a hegytető napsütésben maradhat.
De miért „zarándoklat”?
Itt válik igazán érdekessé a Nagy-Eged története.
A hegy tetején ugyanis egykor Szent Kereszt-kápolna állt, és a hely az egri és környékbeli hívek fontos búcsújáró célpontja volt.
A kápolnára vonatkozó egyik legkorábbi ismert írásos adat 1746-ból származik. A régészeti kutatások során előkerült címeres tégla alapján ugyanakkor már Erdődy Antal Gábor egri püspökségének idején, 1715 és 1744 között is építkezhettek itt.
Barkóczy Ferenc püspök 1752-ben elrendelte az akkor már rossz állapotban lévő kápolna újjáépítését és egy remetelak kialakítását.
Az újjáépített kápolnát 1753. május 3-án szentelték fel.
Nem kis esemény lehetett: a fennmaradt források szerint maga Barkóczy Ferenc is részt vett az ünnepségen, este pedig a hegyen maradt, ahol az alkalom tiszteletére nagy ünnepi fényeket gyújtottak.
Képzeljük el ugyanezt Egerből nézve: a 18. századi város fölött, az Eged tetején éjszakai fények jelezték az újraszentelt kegyhelyet.
Évente kétszer indultak fel az egriek
A kápolna felszentelése után Egerből évente két alkalommal vezettek processziót a hegyre: május 3-án, a Szent Kereszt megtalálásának, illetve szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén.
A zarándoklat tehát nem mai turisztikai elnevezés.
Ugyanezen az útirányon évszázadokkal ezelőtt vallási céllal kapaszkodtak fel az emberek a városból a hegytetőre.
Egy 1755-ös adat még arról is tanúskodik, hogy a város muzsikusai zenével kísérték az egyik processziót, amiért bort kaptak. Ugyanebben az évben Barkóczy Ferenc püspök kíséretével, mozsarak durrogása és trombiták hangja mellett vonult fel az Egedre, ahol több napot töltött.
Remeték éltek Eger fölött
A hegytetőn nemcsak kápolna állt.
Remeték is éltek itt.
Az egyik legkülönösebb történet 1766-ból maradt fenn. Egy boszorkánysággal megvádolt asszony, Kelemen Katalin férfiruhába öltözve ment fel az Egedre, és az ott élő remetékhez szegődött. A fennmaradt vallomás szerint főzött, mosogatott és még a remeték szamaráról is gondoskodott.
Ez az apró történet egészen más képet rajzol a mai csendes hegytetőről: a Nagy-Egeden egykor valódi kis vallási közösség élt.
A kápolna eltűnt – majd évszázadok múlva újra megtalálták
Az utolsó ismert búcsút 1768. szeptember 14-én tartották. A források még 1770-ben is új, tágas templomként említették az épületet, ám II. József remeteségeket felszámoló intézkedései után, legkésőbb 1782 körül elhagyták.
Ezután lassan pusztulásnak indult.
Olyannyira eltűnt, hogy később már lényegében csak egy köves halom emlékeztetett rá. A pusztulást az 1925-ös földrengés is elősegíthette.
A történet azonban itt nem ért véget.
A kápolna kutatása 2018-tól kapott új lendületet helyi civil összefogással, a régészeti kutatás pedig 2020-ban kezdődött meg a Dobó István Vármúzeum szakembereinek közreműködésével. A feltárások során kiderült, hogy nem jelentéktelen kis építményről beszélünk: az egykori szakrális épület mintegy 22 méter hosszú és 11 méter széles volt, falai pedig helyenként akár két méteres magasságban is fennmaradtak.
A kápolna feltárása ma is folytatódik, így a Nagy-Eged története jelenleg is új fejezetekkel bővül.
2026-ban is folytatódik a kutatás
Különösen érdekes aktualitás, hogy 2026 őszén újabb régészeti feltárást terveznek a hegytetőn. A Kulturális Örökség Napjai programja szerint szeptember 14. és 25. között folytatódik a munka a Dobó István Vármúzeum és a Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület együttműködésében.
Szeptember 20-án pedig a tervek szerint nyílt napot is rendeznek a feltárás helyszínén, ahol óránként vezetést tartanak, és az idei leletekből pop-up kiállítást is bemutatnak.
Ez különleges alkalom lehet arra, hogy az egriek ne csak kirándulóhelyként, hanem régészeti és helytörténeti helyszínként is megismerjék a Nagy-Egedet.
Ugyanaz a hegy – másfajta zarándoklat
Ma már kevesen indulnak vallási processzióban az Eged tetejére. Túrázók, természetjárók, futók, fotósok és a panorámára kíváncsi egriek járják az ösvényeket.
A cél azonban furcsa módon alig változott.
Kiszakadni néhány órára a városból, feljutni Eger fölé, megállni a hegytető csendjében és lenézni arra a városra, ahonnan elindultunk.
Talán ezért találó ma is a túra neve: Zarándoklat a Nagy-Egedre.
Nem csupán egy 11 kilométeres kirándulás. Egy olyan út, amely az Egri vár falaitól a szőlőkön és tölgyerdőkön keresztül egy több mint 250 éve használt búcsújáró helyhez vezet.
És miközben alattunk ott terül el a mai Eger, a föld alatt lassan újra kirajzolódik egy régen elfeledett egri történet.
Túraadatok röviden
Útvonal: Eger – Nagy-Eged – Eger
Táv: 11 km
Menetidő: kb. 3 óra 15 perc
Szintemelkedés: 417 m
Legmagasabb pont: 536 m
Nehézség: könnyű
Jelleg: körtúra
Főbb élmények: egri panoráma, szőlőhegyek, tölgyerdő, Nagy-Eged, történelmi Szent Kereszt-kápolna maradványai.
Források
Természetjáró – Zarándoklat a Nagy-EgedreEgri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület – a kápolna építéstörténeteEgri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület – bemutatkozás és kutatásokDobó István Vármúzeum – a Nagy-Eged-hegyi kápolnakutatás történeteKulturális Örökség Napjai – Szent Kereszt-kápolna a Nagy-Eged hegy tetején
Legutóbbi hozzászólások