Eger belvárosának egyik legismertebb utcája a Zalár József utca, amely a Dobó tértől egészen a Katona István térig vezet. Bár ma elsősorban a történelmi belváros egyik forgalmas sétáló- és közlekedőutcájaként ismerjük, múltja jóval régebbre nyúlik vissza. Egykor Oroszlán utcának hívták, nevét pedig a híres „Oroszlánhoz” címzett vendégfogadóról kapta, amely évszázadokon át a postakocsik egyik fontos állomása volt. II. József császár is itt szállt meg egri látogatása során, amikor nem kívánta elfogadni Eszterházy Károly püspök vendégszeretetét.
Egy utca, amelynek minden háza történetet mesél
A mai Zalár József utca már a középkorban is fontos útvonal volt. Az utca északi végén állt az egykori Halaspiac, amely hosszú időn át Eger egyik legélénkebb kereskedelmi helyszíne volt. A régészeti és történeti kutatások szerint a Halpiac a mai Tábornok-ház környékén működhetett, ahol a környező falvakból érkező halászok és kereskedők kínálták portékáikat.
A belváros rehabilitációját megelőző régészeti feltárások során számos középkori falmaradvány, épületalap és települési nyom került elő a Zalár utca mentén, amelyek igazolják, hogy ez a városrész már évszázadokkal ezelőtt is Eger egyik legfontosabb központja volt.
Zalár József – költő, szabadságharcos és vármegyei vezető
Az utca mai nevét Zalár József (1825–1914) költőről kapta, aki eredetileg Hizli József néven született Gyöngyösön.
Tanulmányait Egerben folytatta, majd jogászként végzett. Az 1848–49-es szabadságharcban önkéntesként harcolt, megsebesült, később pedig Damjanich János táborában szolgált történetíróként. A szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült, később Heves vármegye főjegyzője, majd alispánja lett.
Költészetének fő témái a Mátra, a szülőföld szeretete, valamint a forradalom emlékei voltak. Az egri közélet megbecsült alakjaként 1886-ban az egriek aranytollal tüntették ki. Élete utolsó éveit Egerben töltötte, ahol 1914-ben hunyt el. A Hatvani temetőben nyugszik.
A Tábornok-ház – az utca legnevezetesebb épülete
A Zalár József utca legismertebb műemléke kétségkívül a Tábornok-ház.
1756-ban a Helytartótanács utasította Eger városát arra, hogy megfelelő szállást biztosítson a császári hadsereg tábornokának. Az épületet Pichler György egri kőművesmester irányításával emelték, és már 1757-ben elkészült.
A barokk épület hosszú időn át katonai célokat szolgált, később iskola működött falai között, ma pedig vendéglátóhelyként él tovább. A mellette átvezető hidat évszázadokon keresztül Generális-hídnak nevezték.
A karthauzi szerzetesek elveszett fürdője
Kevesen tudják, hogy a Katona tér délkeleti sarkánál állhatott a középkori Balneum Carthusiensium, vagyis a karthauzi szerzetesek fürdője.
Az oklevelek már 1448-ban említik ezt a gyógyfürdőt, amely a természetes meleg vizet hasznosította. A török hódítást megelőző hadműveletek során, 1551-ben pusztult el, és ma már csak a történeti források őrzik emlékét.
Egy pillanatkép 1878-ból
A Fortepan archívumának egyik különleges felvétele 1878-ban örökítette meg az akkori Oroszlán utcát, ahol földszintes polgárházak, cégérek és macskaköves utca fogadta az érkezőket. A kép különlegessége, hogy jól látható rajta az a városkép, amelyből később a mai Zalár József utca kialakult.
A hetvenes években készült fotókon már egészen más világ tárul elénk: a Centrum Áruház tetejéről készített felvételeken a modernizálódó Eger látható, ahol a történelmi épületek mellett már megjelentek a szocialista korszak új városi elemei is. A régi és az új Eger különleges találkozása ma is jól érzékelhető ezen az utcán.
Érdekességek
Az utca régi neve Oroszlán utca volt, az egykori fogadóról kapta nevét.
A Tábornok-ház előtt működött Eger történelmi Halaspiaca.
II. József császár is megszállt az egykori Oroszlán fogadóban.
A Zalár utca alatt és környékén végzett régészeti feltárások középkori épületmaradványokat tártak fel.
A Tábornok-ház ma is Eger egyik legjelentősebb barokk műemléke.
A múlt ma is jelen van
A Zalár József utca ma turisták ezreit vezeti a Dobó tértől a belváros északi része felé. Sétálva rajta egyszerre találkozhatunk barokk palotákkal, középkori emlékekkel, a szabadságharc egy költőjének örökségével és a modern város nyüzsgésével. Kevés egri utca mesél el ennyit a város több mint hétszáz éves történetéből.
Források
Eger.hu – Utcanév története és Zalár József életrajza
Fortepan – Archív fényképek Egerről
Fortepan 1878-as Zalár utca felvétel
Legutóbbi hozzászólások