Az oktatás problémáit csak közös gondolkodással, a pedagógusok, a gyermekek és a társadalom bevonásával lehet megoldani – hangsúlyozta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Egerben. A XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia nyitónapján az új Nemzeti alaptantervről, a tanulók túlterheltségének csökkentéséről, az iskolák fejlesztéséről, a pedagógushiányról és a gyermekközpontú oktatás megteremtéséről is szó esett.
Egerben tanácskoznak az oktatás jövőjéről
November 3. és 5. között Eger ad otthont a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferenciának, amelynek központi témája a gyermekközpontúság és a 21. századi kompetenciák fejlesztése. A Hunguest Hotel Eger & Parkban megrendezett szakmai találkozón pedagógusok, oktatási szakértők, intézményvezetők, kutatók és oktatáspolitikai döntéshozók vitatják meg a magyar oktatási rendszer előtt álló kihívásokat.
A Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda, valamint a Suliszerviz Pedagógiai Intézet által szervezett konferencia immár huszonnyolcadik alkalommal biztosít lehetőséget a szakmai párbeszédre.
A rendezvény napirendjén az oktatás megújítása mellett a mesterséges intelligencia, a digitális pedagógia, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a személyre szabott fejlesztés és a korszerű tanítási módszerek is szerepelnek.
Lannert Judit: közösen kell megoldani az oktatás problémáit
A konferencia nyitónapján Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter arról beszélt, hogy az önálló oktatási minisztérium létrejötte fontos változás, azonban önmagában nem jelent megoldást az oktatási rendszer problémáira.
A tárcavezető szerint a változásokhoz az oktatásban dolgozók, a gyermekek, a szülők és a társadalom egészének együttműködésére van szükség.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az oktatás nehézségei nem kizárólag Magyarországot érintik. A nemzetközi PISA-felmérések eredményei alapján világszerte komoly kihívásokkal szembesülnek az oktatási rendszerek. A demográfiai változások, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia megjelenése alapvetően alakítják át a tanulás és a tanítás feltételeit.
Lannert Judit szerint nincs minden országban egyformán alkalmazható megoldás, ezért Magyarországnak saját társadalmi és oktatási viszonyaihoz igazodó fejlesztési irányokat kell kialakítania.
A miniszter a finn oktatási rendszer példáját említve egy olyan közösen elfogadott értékrend kialakítását sürgette, amely hosszú távon meghatározhatja a magyar oktatás működését.
Ennek legfontosabb elemei között a gyermekközpontúságot, a minőséget, a méltányosságot, a fenntarthatóságot, a befogadást, a kulturális folytonosságot és a nyitottságot nevezte meg.
Új Nemzeti alaptanterv készül, csökkentenék a tanulók túlterheltségét
A konferencia egyik legfontosabb bejelentése az új Nemzeti alaptanterv előkészítésére vonatkozott.
Lannert Judit közölte, hogy a minisztérium új NAT kidolgozását tervezi, azonban a folyamat hosszabb időt vesz igénybe. Addig a jelenlegi alaptanterv módosításával szeretnék csökkenteni a tanulók túlterheltségét.
A tervezett változtatások elsősorban azokat a tananyagtartalmakat érintenék, amelyek túlzott terhet jelentenek a diákok számára, illetve akadályozzák a kritikai gondolkodás és az önálló problémamegoldó képesség fejlődését.
A miniszter szerint az oktatásnak a lexikális ismeretek átadása mellett nagyobb figyelmet kell fordítania arra, hogy a gyermekek a megszerzett tudást a mindennapi életben is alkalmazni tudják.
Ez összhangban áll a PISA-felmérések szemléletével, amelyek a 15 éves tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos ismereteinek gyakorlati alkalmazását vizsgálják.
A tárcavezető különösen aggasztónak nevezte a szövegértési nehézségeket. Előadásában arra figyelmeztetett, hogy európai szinten is jelentős azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem rendelkeznek a mindennapi élethez szükséges megfelelő szövegértési készségekkel.
A problémák kezelésében a korszerű pedagógiai módszereknek, a nevelési gyakorlatnak és az értékelési rendszer átalakításának lehet meghatározó szerepe.
Iskolafejlesztés, pedagógushiány és kiszámítható finanszírozás
A magyar oktatási rendszer egyik legsúlyosabb problémájaként a szakemberhiányt, valamint az iskolák fizikai és digitális környezetének hiányosságait említette a miniszter.
Lannert Judit szerint szükség van az ország oktatási intézményeinek átfogó felmérésére. A minisztérium demográfiai és infrastrukturális helyzetképet kíván készíteni, amely alapján meghatározhatók a legfontosabb fejlesztési feladatok.
A tervek között szerepel a Jeney Lajos iskolafejlesztési program megvalósítása, amely az oktatási épületek korszerűsítését és a tanulási környezet javítását célozza.
A fejlesztések során nem pusztán az épületek felújítására, hanem azok tényleges oktatási használhatóságára is figyelmet fordítanának.
A minisztérium elképzelései között szerepel a nyári időszakban is működő intézmények és belső terek klimatizálása, a biztonságos iskolai környezet kialakítása, valamint a kortárs bántalmazás visszaszorítása.
Lannert Judit bírálta a korábbi oktatási beruházások egy részét, amelyek szerinte nem minden esetben a tényleges intézményi szükségletekhez igazodtak.
A tárcavezető a finanszírozási rendszer kiszámíthatóbbá tételét is fontos feladatnak nevezte.
A gyermekek érdekei kerülhetnek az oktatás középpontjába
A konferencián Kereki Judit, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkára a kisgyermekkori nevelés jelentőségéről beszélt.
Hangsúlyozta, hogy az új minisztériumi struktúrában kiemelt figyelmet kap a gyermekek korai fejlődése, a családok támogatása és az ellátórendszer megerősítése.
Elmondta, hogy új bölcsődei alapprogram készül, miközben az óvodai nevelés szabályozását is a gyermekek életkori sajátosságaihoz kívánják igazítani.
A cél, hogy az óvoda önálló nevelési intézményként működjön, és ne csupán az iskolai tanulmányokra történő felkészítés helyszíne legyen.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az óvodai nevelést érintő új szabályozásról 2027 elején születhet kormányhatározat.
A pedagógusok szerepe nélkül nincs megújulás
Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár a pedagógusok felelősségét és lehetőségeit hangsúlyozta.
Szerinte az oktatás megújításához elengedhetetlen, hogy a tanárok merjenek új módszereket kipróbálni, és a hibákat ne kudarcként, hanem a tanulási folyamat természetes részeként kezeljék.
A minisztérium olyan iskolai környezet kialakítását szeretné elősegíteni, amelyben a gyermekek és a pedagógusok egyaránt motiváltak, az intézmények pedig képesek folyamatosan fejlődni.
A tervek között szerepel az adminisztráció egyszerűsítése és egy egységesebb, átláthatóbb adatszolgáltatási rendszer kialakítása is.
A szakképzés és a felsőoktatás is változások előtt áll
Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár előadásában a szemléletváltás és az együttműködés fontosságát emelte ki.
Rámutatott, hogy a fiatalok bizonytalan világban élnek, ami sok esetben szorongással jár. Véleménye szerint a közösségek megerősítése és az együttműködés segíthet ezeknek a nehézségeknek a kezelésében.
A szakképzésben és a felnőttoktatásban egy átfogó készségstratégia megalkotását tervezik, amely jobban igazodhat a munkaerőpiac változó igényeihez.
Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár az egyetemi autonómia helyreállítását, a kiszámítható finanszírozást, valamint a szabad és magas színvonalú tudományos kutatás feltételeinek biztosítását nevezte fontos célkitűzésnek.
Eger az oktatási és tudományos élet fontos találkozóhelye
A konferencia megrendezése ismét ráirányítja a figyelmet Eger oktatási hagyományaira és a város országos szakmai életben betöltött szerepére.
Eger évszázadok óta jelentős oktatási központ. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a város középiskolái és szakképző intézményei ma is meghatározó szerepet töltenek be a térség oktatásában.
A Minden, ami Eger blog korábban már beszámolt arról, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem ad otthont a XXVI. Országos Neveléstudományi Konferenciának, miközben a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából több mint negyven programmal készül az intézmény.
Az egyetemi rendezvények középpontjában az oktatás helyzete, a neveléstudomány legújabb eredményei és a Komplex Alapprogram aktualitásai állnak.
A két egri konferencia eltérő szakmai területekről közelíti meg ugyanazt az alapvető kérdést: hogyan lehet eredményesebb, korszerűbb és a gyermekek szükségleteihez jobban alkalmazkodó oktatási rendszert kialakítani?
Míg az Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia elsősorban az oktatáspolitikai és intézményi fejlesztésekkel foglalkozik, addig az egyetemi tudományos rendezvények a kutatási eredmények és a pedagógiai módszerek oldaláról járulhatnak hozzá a szakmai párbeszédhez.
A Minden, ami Eger kapcsolódó korábbi cikke: Az oktatás jövője és a tudomány kerül fókuszba az egyetemen.
A következő évek egyik legfontosabb feladata az oktatás megújítása lehet
Az egri konferencián ismertetett elképzelések jelentős változásokat vetítenek előre a magyar oktatásban. Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása, az iskolai túlterheltség csökkentése, a pedagógushiány kezelése és az intézmények korszerűsítése egyaránt hosszabb távú feladat.
A tervezett intézkedések gyakorlati megvalósulása ugyanakkor a következő időszak szakmai döntéseitől, a rendelkezésre álló forrásoktól és az oktatás szereplőinek együttműködésétől függ.
A november 5-ig tartó egri konferencia lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok, szakértők és döntéshozók közösen keressenek válaszokat az oktatási rendszer legfontosabb kérdéseire.
A rendezvény egyik legfontosabb üzenete, hogy az oktatás megújítása nem kizárólag minisztériumi feladat: a sikeres változásokhoz a pedagógusok, a szülők, a gyermekek és az egész társadalom részvételére szükség van.
Források
-
Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi cikk: Az oktatás jövője és a tudomány kerül fókuszba az egyetemen
-
MTI – 2026. november 3.: Lannert Judit: közösen kell megoldanunk az oktatás problémáit
-
Suliszerviz: XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia – hivatalos program
-
TV Eger: Az oktatás helyzete és a tudomány kerül fókuszba az egyetemen
Borítókép: Egri Dobó István Gimnázium, Eger. Fotó: Szinok Gábor.
Legutóbbi hozzászólások