Szomorú látvány fogadja most azokat, akik Szarvaskőnél az Eger-patak partján járnak. A máskor vízzel borított meder egyes részein már csak kövek, kavicsok és kiszáradt hordalék látható. A helyzet nem csupán látványos jele az aszálynak: augusztus elején már halmentésre is szükség volt a település térségében.
A Szarvaskőn készült felvételeken jól látható, milyen drámai változáson ment keresztül az Eger-patak. A zöld növényzettel körülvett meder első pillantásra akár egy köves ösvénynek is tűnhet, pedig normális körülmények között itt víz folyik.
A probléma ráadásul nem egyszerűen pillanatnyi alacsony vízállás.
Szinte teljesen kiszáradt a felső szakasz
A 2026. augusztus 8-án megjelent helyi beszámoló szerint az elmúlt hetek és hónapok tartósan aszályos időjárása következtében Heves vármegye több vízterületén jelentős vízszintcsökkenést tapasztaltak. Az Eger-patak felső szakasza szinte teljesen kiszáradt, helyenként mindössze sekély, pangó vízfoltok maradtak.
A beszámoló szerint Egercsehi irányából sem érkezett megfelelő utánpótlás, Szarvaskő után pedig egy hódgát is szerepet játszott a víz visszatartásában. A helyzet odáig romlott, hogy az élővilág védelmében be kellett avatkozni.
69 halat mentettek ki Szarvaskőnél
A Heves Vármegyei Kormányhivatal megkeresésére a Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetségének halőre augusztus 6-án Szarvaskő bel- és külterületén több helyszínen végzett halmentést.
Összesen 69 halat sikerült megmenteni a kiszáradó, illetve sekély vizű mederszakaszokról. Közöttük 67 fejes domolykó, egy sebes pisztráng és egy kövi csík volt.
A halakat nem egyszerűen másik közeli pocsolyába helyezték át: az Eger-patak Eger belterületén található, megfelelő vízállású szakaszára szállították őket, ahol lényegesen jobbak voltak a túlélési feltételek.
A beavatkozás jól mutatja, hogy a patak kiszáradása már nem kizárólag tájképi vagy vízgazdálkodási kérdés. Közvetlenül veszélyezteti a vízhez kötődő állatvilágot is.
Pedig az Eger-patak itt állandó vízfolyás
Különösen figyelemre méltó a jelenlegi helyzet annak fényében, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szarvaskő térségével foglalkozó Natura 2000 dokumentuma az Eger-patakot állandó vízfolyásként jellemzi.
A dokumentum szerint a patak felső szakaszain az átlagos vízhozam körülbelül 0,1 köbméter másodpercenként, közepes vízállásnál pedig a víz áramlási sebessége 1–1,5 méter másodpercenként. A Pyrker-szorosban a meder szélessége jellemzően 2–3 méter.
Ugyanez a természetvédelmi dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt 10–15 évben a térséget több szélsőséges időjárási esemény érte: az intenzív csapadékos időszakok mellett nyári aszályos periódusok is egyre komolyabb hatást gyakorolhatnak a környék növényzetére és élőhelyeire.
Szarvaskő és az Eger-patak szorosan összetartozik
Szarvaskő különleges fekvésű település: az Eger-patak a hegyek közé szorított völgyön és a szarvaskői szurdokon keresztül halad tovább Eger irányába. A patak ezért nem csupán egy vízfolyás a település mellett, hanem a tájkép és a helyi természeti környezet egyik meghatározó eleme.
Éppen ezért feltűnő a változás annak, aki ismeri a környéket.
A zöld növényzet, a fák és a hegyoldalak ugyan nyárias képet mutatnak, a mederben azonban helyenként már nem a csobogó víz, hanem száraz kavicsok és kövek uralják a látványt.
A természet számára különösen veszélyesek a megmaradó kis vízfoltok
Amikor egy patak vízhozama drasztikusan csökken, először kisebb, egymástól elszigetelődő vízterületek maradhatnak vissza. Ezek első pillantásra menedéket jelenthetnek a halaknak és más vízi élőlényeknek, hosszabb távon azonban csapdává válhatnak.
A sekély víz nyáron gyorsan felmelegszik, a víztér folyamatosan zsugorodik, és az élőlények számára rendelkezésre álló megfelelő élőhely is egyre kisebb lesz. A szarvaskői halmentés éppen ezért vált szükségessé.
A Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetségének tájékoztatása szerint a vármegye vízterületeit továbbra is figyelemmel kísérik, beleértve a nem nyilvántartott vizeket is, hogy szükség esetén időben megtörténhessenek a természetvédelmi beavatkozások.
Figyelmeztető kép Szarvaskőről
A kiszáradt Eger-patak látványa talán minden statisztikánál szemléletesebben mutatja, mit jelent egy kisebb vízfolyás számára a tartós csapadékhiány.
Szarvaskőn most egymás mellett látható a nyár két arca: dús, zöld növényzet borítja a patak környezetét, miközben a mederben alig vagy egyáltalán nincs víz.
A helyzet különösen azért figyelemre méltó, mert egy alapvetően állandó vízfolyás felső szakaszáról beszélünk. A mostani állapot ezért nem pusztán érdekes természeti jelenség, hanem komoly figyelmeztetés is.
Az Eger-patak nemcsak Eger és Szarvaskő tájképének része. Élőhely, ökológiai folyosó és egy egész vízgyűjtő rendszer meghatározó eleme.
Most pedig Szarvaskőn a köves, száraz meder emlékeztet arra, milyen sérülékennyé válhatnak a kisebb vízfolyásaink a hosszan tartó aszály idején.
Források
HEOL – Még pisztrángot is mentettek a kiszáradó Eger-patakbólPecaverzum – 69 halat mentett ki a kiszáradó Eger-patakból egy halőrBükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szarvaskő Natura 2000 fenntartási dokumentáció
Legutóbbi hozzászólások