Eger belvárosában, a Markhot Ferenc utca és a Knézich Károly utca sarkán áll egy különleges műemlék, amely mellett sokan elsétálnak anélkül, hogy ismernék gazdag múltját. A Szent Sebestyén vértanú templom, közismertebb nevén az egykori Irgalmasok temploma, nemcsak vallási emlékhely, hanem Eger egyik legérdekesebb történelmi épülete is.

A templom különlegessége, hogy falai részben egy egykori oszmán kori mecset maradványait őrzik, miközben a mai klasszicista homlokzat a 19. századi magyar egyházi építészet szép példája.

Török mecsetből katolikus templom

Az irgalmas rend a 18. század elején telepedett le Egerben, ahol kórházat és kolostort működtetett. A templom helyén álló török mecsetet már 1730-ban kápolnává alakították át, majd Pyrker János László egri érsek kezdeményezésére 1840-ben épült fel a mai templom, amelyet Szent Sebestyén vértanú tiszteletére szenteltek fel.

Az épület szorosan kapcsolódik az egykori irgalmas kórházhoz, hiszen a templomot a kolostor és a kórházi szárny közé építették. Ez jól tükrözi az irgalmas rend küldetését: a betegek testi és lelki gyógyítását egyszerre szolgálták.

A homlokzat, amely csaknem eltűnt

A templom mai megjelenése az 1887–1891 között végzett átépítésnek köszönhető.

Legszebb része a klasszicista főhomlokzat, amelyet kettős pilaszterek tagolnak. Az attikán három szobor áll:

Istenes Szent János, az Irgalmas Rend alapítója,

Szent Mihály arkangyal,

Szent Gábriel arkangyal.

A tetőből karcsú huszártorony emelkedik ki, a főbejárat fölött pedig ma is látható Pyrker János érsek címere.

Érdekesség

A homlokzati szobrok hosszú éveken keresztül nem voltak a helyükön. Állapotuk miatt restaurálásra elszállították őket, és csak a 2014-ben befejeződött homlokzat-felújítás után kerültek vissza eredeti helyükre, amikor a torony és a homlokzat is teljesen megújult.

Barokk hangulat a templom belsejében

A templom belseje egyszerű, mégis elegáns.

csehboltozatos mennyezet,

18–19. századi berendezés,

bejárat fölötti karzat,

gazdag falfestmények.

1908-ban Graits Ede pécsi festőművész Tiepolo alkotásai alapján készített monumentális másolatokkal díszítette a belső teret.

A további falképek 1935–1936-ban készültek, így a templom belseje ma több korszak művészeti értékeit őrzi.

Az egri Angster-orgona

Kevesen tudják, hogy a templom orgonája az ország egyik leghíresebb orgonaépítő műhelyében készült.

Az Angster József által alapított pécsi orgonagyár a Monarchia egyik legismertebb hangszerkészítője volt. Az itt épített orgonák közül több ma is működik Magyarország történelmi templomaiban.

A Szent Sebestyén-templom orgonája ma is az épület egyik legértékesebb berendezési tárgya.

A József harang története

A templom egykor saját haranggal rendelkezett.

A József-harangot 1928-ban öntötte Wasler Ferenc budapesti harangöntő, az irgalmas rend egri letelepedésének 200. évfordulójára.

A harang adatai

alsó átmérője: 64 cm

tömege: megközelítőleg 200 kilogramm

palástján Szent József képe látható.

Felirata:

„Isten nagyobb dicsőségére és Szent József tiszteletére öntette az Irgalmas Rend egri háza fennállásának 200 éves évfordulója alkalmából 1928. évben. Öntötte Wasler Ferenc Budapest.”

Miért hallgatott el a harang?

A második világháború után az egyházi intézmények működését jelentősen korlátozták.

Az irgalmas rend kápolnáját bezárták, hivatalos indokként azt hozva fel, hogy a kórháznak raktárra van szüksége, valamint a harangozás zavarja a gyógyító munkát.

A József-harangot ezért leszerelték, majd később átszállították az egri Jézus Szíve Plébániatemplom (Maklári út 91.) harangtornyába, ahol ma is szolgálja a híveket.

Ez a harang így nem pusztán egy egyházi emlék, hanem a 20. századi magyar egyháztörténet egyik csendes tanúja is.

Egy templom, amely több korszakot köt össze

A Szent Sebestyén vértanú templom különlegessége, hogy egyszerre őrzi:

a török hódoltság emlékeit,

az irgalmas rend gyógyító szolgálatát,

Pyrker János érsek építőmunkáját,

a 19. századi klasszicista építészetet,

valamint a 20. század történelmi változásainak nyomait.

A mellette magasodó Minaret és az egykori kórház épülete együtt különleges történelmi együttest alkot Eger belvárosában, ahol néhány méteren belül találkozik az oszmán, a barokk és a klasszicista örökség.

Érdekességek

A templom falai részben egy 16–17. századi török mecset maradványaira épültek.

A homlokzati szobrok restaurálás után 2014-ben kerültek vissza eredeti helyükre.

A templom orgonáját az ország világhírű Angster-orgonagyára készítette.

A József-harang ma már nem itt, hanem a Jézus Szíve-templom tornyában szól.

Az épület Eger belvárosának műemléki védettségű épületegyütteséhez tartozik.

Források

Eger Megyei Jogú Város – Épített örökség: https://www.eger.hu

Egri Főegyházmegye: https://eger.egyhazmegye.hu

Fortepan – Archív felvételek a templomról és a Minaretről: https://fortepan.hu