Egy 1975-ben készült felvétel és egy mai fotó szinte ugyanabból az irányból mutatja Eger belvárosát. Öt évtized telt el a két kép között: épületek tűntek el vagy alakultak át, fák nőttek fel, megváltozott az utca forgalma és a város sziluettje is. A látvány egyik legérdekesebb szereplője a Gárdonyi Géza Színház, amelynek története jóval régebbre nyúlik vissza a fekete-fehér fényképnél.
Eger 1975-ben – egy városkép, amely ma már történelem
A Molnár István Géza által készített 1975-ös fénykép különleges nézőpontból örökítette meg a Deák Ferenc utcát és környezetét. A széles út szinte egyenesen vezeti végig a tekintetet a városon, miközben mögötte már kirajzolódnak Eger akkoriban új városrészei és a Bükk vonulatai.
A fotón feltűnően kevesebb a növényzet, így számos olyan épület és tetősor látható, amelyet napjainkban részben eltakar a megnőtt városi zöld.
A háttérben már ott sorakoznak a lakótelep házai is. Eger ekkor látványosan terjeszkedett, a történelmi belváros mellett pedig egyre erősebben jelent meg a 20. század második felének építészete.
Az utca maga is más képet mutat. A gépjárműforgalom kisebbnek tűnik, mások az útburkolati jelek, az autók és az utcabútorok – olyan apró részletek ezek, amelyek miatt egy ötvenéves városfotó ma már valóságos helytörténeti dokumentum.
A két fénykép között eltelt több mint fél évszázad
A mai felvételt az 1975-ös képpel összevetve első pillantásra is szembetűnő, mennyire megváltozott a környék.
A hegyek természetesen ugyanott magasodnak Eger fölött, és a város alapvető szerkezete is felismerhető, ám az előtér szinte teljesen átalakult. Megnőttek a fák, megváltozott több épület tömege és homlokzata, új közlekedési megoldások jelentek meg, miközben a színház környezete is egészen más lett.
Talán éppen ettől izgalmas a két fotó: nemcsak azt mutatják meg, mi tűnt el, hanem azt is, mi maradt velünk.
Mielőtt kőszínháza lett Egernek
Az egri színjátszás története természetesen nem 1904-ben kezdődött. A későbbi kőszínház közvetlen elődje egy fából készült színkör volt, amely 1884 és 1904 között állt.
A 19. század végére azonban egyre erősebb lett az igény arra, hogy Eger állandó, korszerűbb színházépületet kapjon.
A ma is működő intézmény történeti összefoglalója szerint a városban komoly társadalmi támogatása volt az állandó színház megteremtésének. A terveket Légmán Imre állami főmérnök és Bárány Géza városi mérnök készítette, a kivitelezést pedig Mátray Sándor egri építőmesterre bízták.
Érdekesség, hogy a korabeli színház megközelítőleg 600 néző befogadására volt alkalmas, és 37 földszinti, illetve emeleti páhollyal rendelkezett. A korabeli méltatások jó akusztikáját is kiemelték.
Gárdonyi Géza is ott volt az 1904-es megnyitón
Az egri kőszínház ünnepélyes megnyitóját 1904. augusztus 20-án tartották.
Az esemény díszvendége maga Gárdonyi Géza volt, aki az alkalomra külön előjátékot írt. A színház történeti forrásai ezt Dobó István szelleme címen említik. Ezt követően Dobsa Lajos István, első magyar király című darabját mutatták be.
Vagyis Gárdonyi kapcsolata az egri teátrummal már fél évszázaddal azelőtt megszületett, hogy az intézmény hivatalosan is felvette volna az író nevét.
És akkor megérkezett a mozi
A színház történetének egyik ma már kevésbé ismert fejezete 1908-hoz kötődik.
Ekkor az épületbe költözött Eger első mozgófénykép-vállalata, és a filmvetítéseket a színházban tartották. A későbbiekben az épületben működő Palota mozit 1948-ban államosították.
Mai szemmel különösen érdekes belegondolni: ugyanabban az épületben, amelyet elsősorban a színjátszással azonosítunk, az egri mozgóképkultúra korai történetének egy fontos fejezete is zajlott.
1955 – megszületik a Gárdonyi Géza Színház
A második világháborút követően hosszabb átalakulás következett.
Az önálló társulat 1955-ben jött létre. A színház hivatalos története szerint 1955. október 23-án Gárdonyi előjátéka után az Annuska című darabot játszották, és ekkor vette fel az intézmény Gárdonyi Géza nevét.
Az első társulat vezetője Rutkay – más forrásokban Ruttkai – Ottó volt.
A régi színházból szinte új épület lett
A ma már nehezen elképzelhető fordulat az 1960-as évek elején következett.
Egy 1961-es Heves megyei újságcikk már arról számolt be, hogy hamarosan megkezdődik a régi színház bontással és átépítéssel járó korszerűsítése. A szerző egyenesen úgy búcsúzott tőle, mint Eger több mint fél évszázada fennálló jellegzetes épületétől.
Az 1961–64 közötti munkálatok tehát nem egyszerű belső felújítást jelentettek: az épület megjelenése jelentősen átalakult.
Ez azért fontos az 1975-ös fénykép értelmezésénél, mert azon már nem az 1904-ben átadott színház eredeti formáját látjuk, hanem az 1960-as években jelentősen átépített változatát.
Miskolchoz csatolva, majd ismét önállóan
A színház szervezeti története sem volt egyszerű.
Az önálló egri társulat időszakát követően ismét szoros kapcsolat alakult ki a Miskolci Nemzeti Színházzal. Hosszabb időn át a miskolci társulat biztosított előadásokat Egerben.
1985-ben új fejezet kezdődött: Szikora János vezetésével befogadó és bemutató funkciójú, de saját társulat nélküli színház jött létre.
1986 őszén Gali László került az intézmény élére, aki megszervezte az új önálló társulatot. Az új egri társulat 1987-ben mutatkozott be.
Az 1975-ös fotón látható színház sem maradt változatlan
A következő nagy átalakulás az 1990-es évek végén érkezett.
Az épület 1998 és 2000 között jelentős rekonstrukción és bővítésen esett át, az ünnepélyes átadást 2000. augusztus 20-án tartották.
Ez magyarázza az egyik leglátványosabb különbséget a két most bemutatott városkép között: a mai színház építészeti tömege és környezete már jelentősen eltér attól, amit Molnár István Géza 1975-ben lefényképezett.
A történet 2026-ban is folytatódik
A Gárdonyi Géza Színház nem csupán helytörténeti emlék, hanem ma is Eger kulturális életének egyik meghatározó intézménye.
2026-ban ráadásul újabb korszak kezdődik a teátrumban: Szarvas József igazgatásával hirdették meg a 2026/27-es évadot, amelyben új művészek és új programok is megjelennek. Az Eger TV májusi beszámolója szerint az évad tervei között Malek Andrea és Máté Gábor neve is szerepel, és Nyitott Tér Fesztivállal is készülnek.
Így a két fénykép története tulajdonképpen nem zárul le a „most” pillanatával.
Ugyanaz az utca – mégis egy másik Eger
Az 1975-ös és a mai felvétel között több mint öt évtized húzódik.
Az út nyomvonala felismerhető. A Bükk ugyanúgy őrzi a város hátterét. Néhány épületet is könnyű azonosítani.
Mégis szinte minden megváltozott körülöttük.
A Deák Ferenc utca régi és mai képe ezért több egyszerű „régen és most” összehasonlításnál. Egyetlen nézőpontból követhetjük végig Eger átalakulását: a motorizációt, a városi zöld növekedését, az építészeti változásokat, a lakótelepek megjelenését és egy több mint 120 éves színházi hagyomány továbbélését.
És talán éppen ez a régi városfotók egyik legnagyobb értéke: amikor elkészülnek, hétköznapi pillanatokat őriznek meg. Évtizedekkel később viszont már történelmet mesélnek.
Források
Gárdonyi Géza Színház – a színház történeteNemzeti Archívum – Gárdonyi Géza Színház, EgerHungaricana – Népújság, 1961: az egri színház története és átépítéseEgykor.hu – Gárdonyi Géza SzínházEger TV – Új évadot hirdetett a Gárdonyi Géza Színház, 2026. május 8.A felhasználó által megadott régi fénykép forrása – Molnár István Géza
Régi fotó: Molnár István Géza, Eger, 1975
Mai fotó: Szinok Gábor
Legutóbbi hozzászólások