Heves megye déli részén, a Tisza közelében található Pély, amelynek múltját évszázadokon át a folyó közelsége, az áradások, a földművelés és a történelmi változások alakították. A település már az Árpád-korban létezett, környéke pedig ma is számos természeti és épített értéket őriz.

A régi tiszai vízivilág emlékei, az ország egyik korai belvízátemelő szivattyútelepe, az 1200 hektáros védett szikes puszta és a Pélyi Madárrezervátum egyaránt különleges helyet adnak a falunak Heves megye történeti és természeti térképén.

Pélyről korábban is írtunk a Minden, ami Eger blogon. A 2025. június 9-én megjelent településbemutatóban már bemutattuk a község történetét, földrajzi helyzetét és legfontosabb nevezetességeit. Ezúttal a régi történetek mellett a természeti értékekre és a legújabb élőhelyvédelmi tervekre helyezzük a hangsúlyt.

Peel – a település története az Árpád-korig nyúlik vissza

Pély első írásos említése 1234-ből származik, amikor Peel néven szerepelt az oklevelekben. Kezdetben királyi várbirtok volt, a hevesi várhoz tartozott. II. András király az Aba nemzetségből származó Demeternek adományozta.

A tatárjárás idején a falu elpusztult. A későbbi évszázadokban a Nekcsey, majd a Kompolthy család birtokába került. Zsigmond király 1403-ban Kompolthi Istvánnak adományozta.

A 16. században Losonczy István, Wesselényi Pál és Deák János neve is megjelent a birtokosok között. A török hódoltság idején a település többször elnéptelenedett. A 18. században a Nyáry család vált meghatározó birtokossá, később pedig többek között az Orczy, Szapáry és Esterházy családok is rendelkeztek itt birtokkal.

A falu történetét természeti csapások is alakították: 1869-ben tűzvész, 1888-ban súlyos árvíz pusztított.

A Csörsz-árok nyomvonala Pély határában

A község északi külterületének egyik érdekes történelmi emléke a Csörsz-árok nyomvonala.

A földsáncrendszer a római korban, a szarmatákhoz kapcsolódóan épült ki, és a Dunától a Tiszáig húzódó, több szakaszból álló védelmi és határjellegű építményrendszer része volt.

A Csörsz-árok a Kárpát-medence egyik jelentős régészeti tájképi emléke. Több száz kilométeren keresztül követhető nyomai az Alföld különböző területein húzódnak.

Pély és környéke tehát nemcsak a középkori településtörténet, hanem az ókori tájalakítás emlékeit is őrzi.

Amikor a Tisza elöntötte a vidéket

Pély múltjának megértéséhez fontos ismerni a Tisza egykori természetes vízrendszerét.

A folyószabályozás előtt a Tisza ártere jóval nagyobb területet foglalt el, mint napjainkban. Az áradások idején víz borította a mélyebben fekvő területeket, mocsarak, holtágak és időszakos vízállások alakultak ki.

A folyószabályozás és a belvízelvezető csatornák kiépítése alapvetően változtatta meg a tájat. Az egykori mocsárvilág jelentős része eltűnt, helyét többek között szikes gyepek vették át.

A vízrendezés egyik különösen értékes emléke a Sajfoki zsilip és a hozzá kapcsolódó szivattyútelep.

Sajfok – az első magyar belvízátemelő szivattyútelep emléke

Pély környékének egyik legérdekesebb műszaki-ipartörténeti emléke a Sajfoki belvízátemelő szivattyútelep.

A Sajfoki zsilip 1862-ben épült. A szivattyútelepet 1878-ban helyezték üzembe, eredetileg Angliából származó gőzszivattyúval. Egy évvel később már magyar gyártmányú gépekkel egészítették ki.

A beruházás a Tisza menti vízrendezés fontos állomása volt. A töltések megépítése ugyan védelmet adott az árvizek ellen, de a folyó magas vízállása idején a csatornákban összegyűlt belvizet nem lehetett egyszerűen a folyóba vezetni. Erre jelentett megoldást a gépi vízátemelés.

A telep a magyar vízügy történetének értékes műszaki emléke. A régi gőzgépek és a hozzájuk kapcsolódó megoldások jól szemléltetik, milyen jelentős változást hozott a gépesítés a Tisza menti vízrendezésben.

A pélyi szikes – 1200 hektárnyi különleges természeti érték

Pély északi külterületének jelentős része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Az egykori mocsaras területek helyén kialakult szikes puszta 1978-ban kapott természetvédelmi oltalmat. Területe mintegy 1200 hektár.

A szikesek különleges élőhelyek. A talaj magas sótartalma miatt csak az ehhez alkalmazkodott növényfajok képesek megtelepedni rajtuk. A növényzet jellegzetes képviselői között megtalálható a sziki sóvirág, valamint több, a szikes gyepekre jellemző fű- és sásféle.

A táj évszakonként változtatja megjelenését. Tavasszal és nyár elején zöldebb, később vöröses, majd sárgás árnyalatok jelennek meg. A talaj felszínén helyenként a sókivirágzás világos foltjai is megfigyelhetők.

A terület madárvilága különösen értékes. Kék vércsék, ugartyúkok, bíbicek és különböző pacsirtafajok is kötődnek ehhez az élőhelyhez.

A Pélyi Madárrezervátum és a Patkós-holtág

A község másik jelentős természetvédelmi területe a Tisza hullámterében fekvő Pélyi Madárrezervátum, amely a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Itt még felismerhető a folyó egykori természetes vízivilágának több jellegzetessége. Ártéri fűz- és nyárerdők, nedves rétek, mocsárrétek és holtágak alkotják az élőhelyek változatos rendszerét.

A madárvonulás idején fekete gólyák, szürke gémek, kócsagok és kanalasgémek is megfigyelhetők. Télen a rétisas felbukkanása is különleges természeti esemény lehet.

A rezervátum egyik fontos élőhelye a Patkós-holtág. A holtág a Közép-Tisza egyik természetes úton lefűződött hullámtéri holtága. Jelentős szerepet tölt be az őshonos halfajok életében is.

A késő tavaszi és nyár eleji áradások idején a környező mocsárrétek fontos halívóhelyekké válnak. Apadáskor a halak a holtágba, illetve a Tiszába húzódnak vissza. A holtág tehát nem csupán tájképi érték, hanem a folyó természetes halállományának fenntartásában is szerepet játszó élőhely.

Új élőhelyfejlesztés a Patkós-holtágnál – 2026

Pély természeti értékeinek megőrzése napjainkban is fontos feladat. Ennek egyik konkrét példája a Pélyi Madárrezervátum élőhelyfejlesztési projektje.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2024. december 19-én írta alá a projekthez kapcsolódó támogatási okiratot. A megvalósítás tervezett időszaka 2024. december 19. és 2029. december 31. közé esik.

A 2026 júniusában közzétett előzetes vizsgálati dokumentáció részletesen bemutatja a Patkós-holtág és a hozzá kapcsolódó kubikgödrök tervezett helyreállítását.

A beavatkozások mintegy 5,5 hektáros területet érintenek Pély külterületén.

A fejlesztés főbb elemei:

  • A kubikgödrök vízmegtartó képességének javítása.

  • A holtág és a kubikgödrök közötti vízkapcsolat helyreállítása.

  • Vízvisszatartó és vízkormányzó műtárgy kialakítása.

  • A vízvesztést okozó vízmosások lezárása.

  • Kisebb szigetek és változatosabb vízi élőhelyek kialakítása.

  • Az inváziós növényfajok visszaszorítása.

  • Őshonos fehér fűz telepítése a vízparti erdőállomány természetességének javítására.

A cél, hogy a holtág és a kapcsolódó vizes élőhelyek hosszabb ideig őrizzék meg vizüket, így a nyári kiszáradás kevésbé veszélyeztesse az itt élő védett fajokat.

Két országosan ismert művész is Pély szülötte

Pély neve a magyar kulturális élet két ismert személyiségének életrajzában is szerepel.

  1. november 23-án itt született Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze, háromszoros Kossuth-díjas színművész, a magyar színház- és filmművészet egyik meghatározó alakja.

Szintén Pélyen született Koncz Zsuzsa, 1946. március 7-én. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő a magyar könnyűzene egyik legismertebb előadója lett.

Két különböző művészeti pálya, két országosan ismert név, amelyek közös kiindulópontja ez a Heves megyei település.

Pély épített öröksége: a Szent Demeter-templom

A község központjának meghatározó épülete a római katolikus Szent Demeter-templom.

Az eredeti templom 1764-ben épült. Többször felújították és átalakították, mai formáját az 1912–1913-as átépítés során nyerte el. Különlegessége, hogy a korábbi szentélyt az új épület mellékhajójaként használták fel. Így alakult ki a kereszthajós, oldaltornyos épület, amely barokk részleteket is őriz.

A település történelmi emlékei közé tartozik a Nepomuki Szent János-szobor is, amely a 18. század végén készült.

Pély és a dél-hevesi puszták mai kapcsolata

Pély környékének természetvédelmi értékei nem csupán a madarakban és a növényvilágban mutatkoznak meg. A hagyományos legeltetésnek is fontos szerepe van a gyepek fenntartásában.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dél-hevesi területein magyar szürkemarhákat is tartanak, amelyek legeltetésükkel segítik a természetvédelmi szempontból értékes gyepek kezelését.

A témáról a Minden, ami Eger blogon is megjelent egy részletes írás:

A magyar szürkemarha nemzeti kincs – Heves megyében a természetvédelemben is fontos szerepet kap

Mit érdemes megnézni Pély környékén?

A település és környéke elsősorban azoknak lehet érdekes, akik szeretik a természetközeli kirándulásokat, a helytörténetet és a különleges alföldi tájakat.

Érdemes megismerni:

  • A pélyi szikes természetvédelmi területét.

  • A Tisza töltésének környékét.

  • A Pélyi Madárrezervátum térségét.

  • A Patkós-holtág környékét, a természetvédelmi korlátozások figyelembevételével.

  • A Sajfoki zsilip és szivattyútelep vízügyi emlékeit.

  • A Szent Demeter-templomot.

  • A Csörsz-árok Pély északi határában húzódó nyomvonalát.

Fontos, hogy a madárrezervátum egyes részei csak engedéllyel látogathatók. A természetvédelmi előírások betartása különösen fontos a költési és vonulási időszakban.

Pély története jól példázza, hogyan alakította át az ember és a természet évszázadokon keresztül az Alföld arculatát. A régi mocsárvilág helyén szikes puszták alakultak ki, a folyószabályozás műszaki emlékei fennmaradtak, a Tisza árterében pedig ma is olyan élőhelyek találhatók, amelyek megőrzése kiemelt természetvédelmi feladat.

Források

Minden, ami Eger – Pély község Heves megyében, a Hevesi járásban (2025. június 9.)

Minden, ami Eger – A magyar szürkemarha nemzeti kincs (2026. szeptember)

Pély község – hivatalos települési honlap

Wikipédia – Pély

Hortobágyi Nemzeti Park – A Pélyi Madárrezervátumban érték tetten az orvhorgászokat

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság – 2024. évi szakmai beszámoló

Heves Vármegyei Kormányhivatal – Pélyi Madárrezervátum élőhelyfejlesztésének 2026-os előzetes vizsgálati dokumentációja

Honismeret folyóirat – 1995/4. szám

HEOL – Londonból hoztak gépet, hogy átemeljék a belvizet

Kapcsolódó videó – Pély

Borítókép: Pély településképe és a környező dél-hevesi táj. – YouTube