Parádfürdő különleges gyógykincse – ahol nemcsak fürdenek a gyógyvízben, hanem isszák is

A Mátra erdőkkel borított hegyei között fekvő Parádfürdő neve évszázadok óta összefonódik a gyógyítással. A településrész különlegessége azonban jóval több annál, mint hogy szép környezetben működik itt egy rehabilitációs kórház. A Parádfürdői Állami Kórházban ma is alkalmaznak gyógyvizes ivókúrát, vagyis a természetes gyógytényezők nemcsak külső kezelések formájában kapnak szerepet.

A Markhot Ferenc Oktatókórház friss tájékoztatása szerint az ivókúra régóta része a parádfürdői terápiás lehetőségeknek. A betegek természetesen nem saját belátásuk szerint választanak a különböző vizek közül: az alkalmazott gyógyvizet, annak mennyiségét és fogyasztásának módját a kezelőorvos határozza meg.

Parádfürdő történetében azonban talán még ennél is érdekesebb, hogy a helyi gyógyvizek tudományos vizsgálata több mint két és fél évszázaddal ezelőtt kezdődött.

Markhot Ferenc már 1763-ban vizsgálta a parádi vizet

A parádi gyógyvizekről szóló történeti adatok szerint a környék forrásainak különleges tulajdonságait már a 18. században ismerték. Egy régi történet szerint a környéken legeltető pásztorok arra figyeltek fel, hogy állataik szívesen keresik fel a jellegzetes szagú Csevice-forrást.

A népi tapasztalatokat idővel tudományos érdeklődés követte.

1763-ban Markhot Ferenc, Heves megye tisztiorvosa vizsgálta meg a parádi vizeket, és feljegyzést készített azok gyógyhatásáról. Ez azért is különösen érdekes, mert az egri kórház ma éppen Markhot Ferenc nevét viseli.

A fürdőkultúra hamarosan intézményes formát is öltött: 1778-ban már fürdő működött Parádon, a 19. században pedig egyre komolyabb gyógy- és üdülőhellyé fejlődött a település.

1827-ben a források szerint egy bécsi professzor, Meissner is elemezte a vizet, és ugyancsak kedvezően értékelte annak tulajdonságait.

Ivócsarnok, fürdőház és park – már kétszáz éve tudatosan építették a gyógyhelyet

Az 1820-as évektől Parádfürdő fejlesztése új lendületet kapott. Fürdőházat és ivócsarnokot létesítettek, parkosították a környezetet, majd fokozatosan kialakult az a gyógyüdülőhely, amelynek híre messze túljutott Heves megye határain.

A 19. század végére már több szálloda fogadta az ide érkező vendégeket.

Parádfürdő tehát jóval a modern egészségturizmus megjelenése előtt olyan hely volt, ahová az emberek kifejezetten a környezet, a levegő és mindenekelőtt a gyógyvizek miatt érkeztek.

Ennek a hagyománynak egyik továbbélő formája a mai ivókúra.

Nem mindegy, milyen vizet és mennyit iszik a beteg

Az ivókúra első hallásra egyszerűnek tűnhet: az ember megiszik egy pohár gyógyvizet. A valóságban azonban orvos által meghatározott kezelésről van szó.

A Parádfürdői Állami Kórház tájékoztatása szerint az orvos a beteg állapota és diagnózisa alapján határozza meg, melyik vízből, milyen mennyiséget és mikor kell fogyasztani.

A kórházban többféle gyógyvizet alkalmaznak:

– parádi kénes gyógyvizet,
– Mira gyógyvizet,
– Hunyadi János gyógyvizet,
– Ferencz József gyógyvizet.

A különböző összetételű vizek alkalmazási területe sem azonos. A parádi kénes gyógyvizet többek között egyes emésztőrendszeri problémák kiegészítő kezelésében használják, míg a Mira és a Hunyadi János gyógyvizek elsősorban a bélműködés és az epeürítés támogatásában kaphatnak szerepet.

A gyógyvizet az előírt módon, lassan kortyolgatva fogyasztják.

Éppen ezért fontos hangsúlyozni: a gyógyvíz nem egyszerű ásványvíz, az ivókúra pedig nem otthoni „házi gyógymód”. Alkalmazásáról és adagolásáról egészségügyi kérdés esetén orvosnak kell döntenie.

A Parádi kénes víz az ország egyik különleges gyógyvize

A parádi víz egyik legismertebb változata a kénes gyógyvíz. Jellegzetes illata és íze miatt aligha téveszthető össze egy hagyományos ásványvízzel.

A parádi Csevice-források története önmagában is érdekes fejezete a magyar fürdőkultúrának. A források környezetében kialakított ivóhelyek azt mutatják, hogy régen az ivókúra ugyanolyan természetes része lehetett egy gyógyhely szolgáltatásainak, mint napjainkban a medencefürdő vagy a fizioterápia.

A „csevice” elnevezés egyébként a Mátra vidékén ma is ismert: hagyományosan a szénsavas, savanykás ásványvizekre használják.

1952-ben jött létre a kórház

A mai Parádfürdői Állami Kórház történetének fontos fordulópontja 1952, amikor egy korábbi gyógyüdülő helyén létrehozták a kórházat.

A kezdetektől fontos szerepet kapott a gyomor-, bél-, máj- és epebetegségek kezelése, valamint a nőgyógyászati rehabilitáció. Később a mozgásszervi rehabilitáció is bekerült az intézmény profiljába.

Így tulajdonképpen egy több mint kétszáz éves parádfürdői gyógyászati hagyomány folytatódott modern egészségügyi keretek között.

Tudta? Parádfürdő hivatalosan is gyógyhely

Parádfürdő nem egyszerűen történelmi fürdőhely.

1972-ben hivatalosan is gyógyhellyé minősítették.

Ez azért érdekes, mert a gyógyhely és a gyógyfürdő nem ugyanaz. A gyógyhely minősítés egy meghatározott földrajzi területhez kapcsolódik, ahol bizonyított természetes gyógytényezők és az ezek hasznosításához szükséges feltételek találhatók.

Heves megye ebből a szempontból különösen gazdag térség. Eger mellett Parádfürdő, Egerszalók, Mátraderecske és Demjén neve is szorosan kapcsolódik a természetes gyógytényezőkhöz és a fürdőkultúrához.

Volt idő, amikor strandolni is Parádfürdőre jártak

Parádfürdő múltjának ma már kevésbé ismert része, hogy évtizedeken keresztül népszerű strandfürdő is működött itt.

A hegyvidéki strand az 1940-es évektől fogadta a vendégeket. Mintegy 9000 négyzetméteres területen működött, úszómedencével és gyermekmedencével.

A víz kifejezetten hűvös volt, ezért elsősorban a forró nyári napokon számított népszerűnek.

Az 1970-es években még termálkút fúrásának lehetősége is felmerült, amellyel meghosszabbíthatták volna a fürdőszezont. A terv végül nem valósult meg.

A strand 1995-ben bezárt, épületeit pedig néhány évvel később elbontották.

Ez azért is érdekes, mert ma Parádfürdőről sokaknak elsősorban a kórház, a park, a gyógyvíz és a Mátra jut eszébe, miközben korábban klasszikus nyári fürdőhely is volt.

A gyógyítás és a Mátra különleges találkozása

Parádfürdő ereje mindig abból fakadt, hogy itt több természetes adottság találkozik egy helyen.

Az erdős hegyvidéki környezet, a Mátra klímája, az ásvány- és gyógyvizek, valamint a több évszázados fürdőkultúra együtt alakította ki azt a sajátos világot, amelyet Parádfürdő ma is képvisel.

És talán éppen az ivókúra mutatja meg legjobban, mennyire mélyek ennek a hagyománynak a gyökerei.

A módszer változott, az orvostudomány rengeteget fejlődött, a régi fürdőházak helyét modern egészségügyi intézmények vették át – a Mátra mélyéről érkező víz azonban évszázadok múltán is része a parádfürdői gyógyításnak.

Ez teszi Parádfürdőt Heves megye egyik legérdekesebb és legnagyobb múltú gyógyhelyévé.