Eger környékén nem kell hosszú utazásra vállalkozni ahhoz, hogy egészen különleges élményekben legyen részünk. A várostól rövid távolságra találunk izgalmas kalandpályát, különleges természeti képződményt, középkori várat, világhírű lótenyészetet és egy olyan Árpád-kor előtti időkre visszanyúló templomot, amely a magyar építészettörténet egyik különleges emléke.
Az egri kirándulási lehetőségek között ráadásul több olyan úti cél is akad, amely tömegközlekedéssel is elérhető. Összegyűjtöttünk öt különböző programot azoknak, akik Egerből indulva szeretnének új helyeket felfedezni, de nem akarnak egész napot utazással tölteni.
1. Demjén – Via Ferrata, ahol a sziklafal is próbára tesz
Aki a hagyományos kirándulások helyett aktívabb kikapcsolódásra vágyik, annak Demjén egyik legizgalmasabb célpontja lehet a Via Ferrata pályarendszer.
A via ferrata olasz eredetű kifejezés, jelentése vasalt út. Olyan sziklamászó útvonalakról van szó, amelyeken előre kiépített acélsodronyok, lépések és kapaszkodók segítik a haladást. A mászó a megfelelő biztosítófelszereléssel kapcsolódik az útvonalhoz, így olyan sziklafalakon is mozoghat, amelyek hagyományos mászófelszerelés nélkül komoly felkészültséget igényelnének.
A vasalt utak története az Alpokhoz kötődik. A hegyi közlekedést és katonai mozgást segítő útvonalakból később önálló szabadidős és sporttevékenység alakult ki.
Demjénben az egykori érseki kőbányák különleges sziklafalai adtak lehetőséget a pályák kialakítására. A helyszín azért is érdekes, mert a követ nem robbantással, hanem hasítással és repesztéssel termelték ki, így a bányafalak több helyen alkalmasak maradtak a mászóutak kialakítására.
A demjéni rendszer 2021-ben 11 mászóúttal, összesen 375 méter hosszúságban készült el. 2026-ban újabb két bányaudvarban további 302 méternyi vasalt út épült, 13 új útvonallal. A különböző nehézségi fokozatok a kezdőktől a tapasztalt mászókig többféle kihívást kínálnak.
Fontos, hogy a via ferrata nem egyszerű séta. A megfelelő sisak, beülő és speciális energiaelnyelő kantár használata elengedhetetlen. Indulás előtt a pályák aktuális használati feltételeiről és az eszközbérlésről is tájékozódni kell.
Demjén így nemcsak a fürdőzés miatt érdekes úti cél: a település a Bükkalja egyik különleges aktív turisztikai helyszínévé is vált.
2. Egerszalók – a természet hófehér alkotása, a híres Sódomb
Egerszalók legismertebb látványossága kétségkívül a Sódomb, amely a települést az ország egyik legismertebb természeti és fürdőturisztikai célpontjává tette.
A hófehér, teraszos mészkőképződmény kialakulásának története 1961-ig nyúlik vissza. Ekkor olajkutatás céljából végeztek fúrást a területen, ám kőolaj helyett forró termálvíz tört a felszínre.
A közel 70 Celsius-fokos víz hosszú időn keresztül rakta le oldott ásványi anyagait. A felszínen kialakuló mészkiválás fokozatosan teraszokat, kisebb medencéket és különleges formájú fehér képződményeket hozott létre.
A köznyelvben Sódombként ismert természeti látványosság elnevezése azonban megtévesztő lehet: nem közönséges konyhasóból álló hegyről van szó, hanem mészkiválásról, amelyet a termálvíz hozott létre.
A képződmény látványa különösen érdekes, amikor a forró víz fölött gőz száll fel, és a fehér mészkőteraszok a környező tájjal együtt rajzolódnak ki.
A Sódomb közvetlen közelében épült fel a Saliris Resort gyógy- és wellnessfürdő, amely 2007. július 13-án nyitotta meg kapuit. A termálvíz és a különleges természeti környezet együtt tette Egerszalókot nemzetközileg is ismert fürdőhellyé.
A látványosságot azonban nem érdemes kizárólag a fürdővel azonosítani. Egerszalók történelmi településmagja, a Sáfrány utcai barlanglakások, a kaptárkövek és a régi pincék szintén megérnek egy látogatást.
Aki tehát egy rövidebb kirándulást tervez Egerből, annak a Sódomb jó választás lehet, de akár egy egész napot is el lehet tölteni a község látnivalóinak felfedezésével.
3. Sirok – vár a sziklák tetején, ahonnan a Mátra és a Bükk vidéke is feltárul
Siroki vár – ahol Eger elővára, a török kor és a sziklába vájt titkok találkoznak | Minden, ami Eger
A Mátra és a Bükk találkozásának vidékén található Sirok egyik legjelentősebb történelmi emléke a település fölé magasodó vár.
A siroki vár különlegessége, hogy nem egyszerűen egy hegytetőre épített erődítmény. A vulkáni eredetű sziklákba vájt helyiségek, járatok és termek a magyarországi várépítészet különleges emlékévé teszik.
A vár története a középkorig nyúlik vissza. A 16. században Eger védelmi rendszerében is fontos szerepet töltött be, és az egri vár egyik jelentős előváraként tartották számon.
A török kori harcok, majd a Rákóczi-szabadságharc eseményei jelentősen befolyásolták az erődítmény sorsát. A szabadságharc után a császári csapatok megrongálták, és a vár elveszítette katonai jelentőségét.
A későbbi régészeti kutatások és helyreállítások révén azonban ismét a figyelem középpontjába került. A látogatók ma már megismerhetik a felső- és alsóvár történetét, a sziklába vájt helyiségeket és a környék különleges földtani adottságait.
A vár környékének további látványosságai a Barát és az Apáca szikla, valamint a Törökasztal nevű sziklakiszögellés. Utóbbi különösen kedvelt helyszín, hiszen szép kilátást kínál a várra és a környező hegyvidékre.
A sziklaalakzatokhoz több helyi legenda is kapcsolódik. A Barát és az Apáca története például egy tragikus szerelmi történetként maradt fenn a környék hagyományában.
Sirokban tehát a történelmi emlékek és a természeti látnivalók szorosan összekapcsolódnak. A vár bejárása, a sziklák felfedezése és a kilátás miatt egyaránt érdemes felkeresni.
4. Szilvásvárad – a világhírű lipicai lovak otthona
Szilvásvárad neve hallatán a legtöbbeknek a Szalajka-völgy, a Fátyol-vízesés és az erdei kisvasút jut eszébe. A település azonban egy másik különleges értéket is őriz: itt található Magyarország egyik legismertebb lótenyésztő központja, a lipicai ménes.
A lipicai ló története 1580-ban kezdődött, amikor a Habsburg-udvar a mai Szlovénia területén található Lipicán megalapította a ménest. A cél egy olyan lóállomány kialakítása volt, amely elegáns megjelenése mellett erős, kitartó és jól képezhető állatokból áll.
A lipicai fajta az évszázadok során Európa több országában is elterjedt. A napóleoni háborúk idején a tenyészállományt többször biztonságosabb helyre kellett menekíteni.
A magyarországi tenyésztés történetében meghatározó fordulatot jelentett az 1952-es év, amikor a lipicai állomány Szilvásváradra került. Azóta a település neve szorosan összeforrt a fajtával és a magyar lovaskultúrával.
A lipicai lovak jellemzője a tanulékonyság, a kitartás, az erő és a harmonikus mozgás. Különösen a klasszikus lovasművészetben és a fogathajtásban váltak ismertté.
A szilvásváradi Állami Ménesgazdaság ma is fenntartja a magyarországi lipicai törzstenyészetet. A látogatók méneslátogatáson vehetnek részt, megismerhetik a lovak történetét, és a programtól függően az istállókba, a ménesudvarba és a legelőkre is eljuthatnak.
A településen a Lipicai Lótörténeti Kiállítás és a Hajtókocsi Kiállítás is érdekes program. Utóbbiban a ló vontatta közlekedési eszközök fejlődését ismerhetik meg az érdeklődők, az egyszerűbb szekerektől a díszes fogatokig.
Szilvásvárad azoknak is jó választás, akik nem feltétlenül túrázni szeretnének. A lovak közelsége, a ménes története és a lovasbemutatók egészen más élményt kínálnak, mint a környék hagyományos természeti látnivalói.
5. Tarnaszentmária – ezeréves múltat őrző templom a Mátra vidékén
Az ötödik úti cél azoknak szól, akik a természetjárás mellett a magyar történelem korai emlékei iránt is érdeklődnek.
Tarnaszentmária egyik legfontosabb műemléke a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom, amelynek építése a 10–11. század fordulójára tehető. A település központjában álló épület a korai magyar keresztény építészet különleges emléke.
A templom építéstörténete több kérdést is felvetett a kutatók számára. Sajátos térszerkezete és kőfaragványai bizánci hatásokat, valamint keleties díszítőmotívumokat őriznek. Éppen ezért nemcsak egyháztörténeti, hanem építészettörténeti szempontból is jelentős.
A templom eredeti kialakítása az évszázadok során többször megváltozott. A török hódoltság alatt súlyosan megrongálódott, majd 1734-ben helyreállították, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.
A 19. században további átalakítások történtek. 1872–1873-ban a templom hajóját meghosszabbították, később pedig műemléki feltárás és helyreállítás is zajlott. Mai formáját az 1977 és 1986 közötti munkálatok során nyerte el.
Különleges részlete az épületnek az altemplom, valamint a régi kőfaragványok és a bizánci hatást tükröző építészeti megoldások.
A templomot gyakran Magyarország legrégebbi, ma is működő templomaként említik. Az építés pontos időpontjáról ugyanakkor a szakemberek véleménye megoszlik, ezért a 10–11. század fordulójára tehető keltezés tekinthető megalapozott megfogalmazásnak.
A templomban ma is aktív hitélet folyik, ugyanakkor nincs állandó látogatói nyitvatartása. Aki belülről is szeretné megtekinteni, annak előzetesen egyeztetnie kell a helyi illetékesekkel.
Tarnaszentmária azért is érdekes úti cél, mert egy olyan korszak építészeti emlékét őrzi, amikor a magyar államiság és a kereszténység intézményrendszere még kialakulóban volt.
Öt különböző program, egy közös kiindulópont: Eger
A demjéni via ferrata, az egerszalóki Sódomb, a siroki vár, a szilvásváradi lipicai ménes és a tarnaszentmáriai templom egészen különböző élményeket kínál.
Van közöttük aktív sportprogram, természeti látványosság, történelmi kirándulóhely, lovas hagyomány és korai magyar építészeti emlék. Közös bennük, hogy mindegyik Eger tágabb környezetének értékeit mutatja be.
A kirándulás előtt érdemes ellenőrizni a tömegközlekedési menetrendeket, a belépési feltételeket és az aktuális nyitvatartást. Különösen a siroki vár, a méneslátogatás és a tarnaszentmáriai templom esetében fontos az előzetes tájékozódás.
Eger környéke ugyanis nemcsak a városnézésről szól. A közeli települések olyan történeteket, természeti értékeket és élményeket őriznek, amelyekért akár egyetlen szabad napra is érdemes útra kelni.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi cikkek
Szalók földje – Egerszalók története a honfoglalás korától napjainkig
Egerszalók csodája – A körmedence és a híres sódomb
Várak Eger környékén – öt történelmi erősség, amelyet érdemes felfedezni
A siroki Várhegy földtani és felszínalaktani értékei
Szerelmi drámákról és barátságos sárkányokról regélnek az egri körüli várromok
Ahol a Bükk mesél – fedezd fel Szilvásvárad és a Szalajka-völgy legszebb titkait
Szilvásváradtól a brit királyi udvarig – tisztázták a két magyar lipicai ló körül kialakult ügyet
Eger, ahol a bor és a gyógyvíz találkozik – egy város, amely minden évszakban tartogat élményeket
További források
Paletta Online – Hová menjek egynapos kirándulásra Eger környékén? Itt van 5 opció
Demjén Via Ferrata – hivatalos oldal
Egerszalók – hivatalos turisztikai tájékoztatás
Sirok – a település hivatalos oldala
Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság
Szilvásvárad – Lipicai ménes és méneslátogatás
Tarnaszentmária – Látnivalók, Sarlós Boldogasszony-templom
Borítókép: Eger környékének kirándulóhelyei, a Bükk és a Mátra vidékének természeti és történelmi értékei.
Legutóbbi hozzászólások