Lakás kerttel, búza, tűzifa és évi 350 forint – egy régi álláshirdetés mögött az egri külvárosi oktatás egész világa rajzolódik ki
Egy 1877 nyarán megjelent egri álláshirdetés első pillantásra alig több néhány sornál. Tanítót kerestek a „Cifra” külvárosi elemi iskolába. Megadták a fizetést, felsorolták a természetbeni juttatásokat, megszabták a jelentkezési határidőt, majd Fülöp József, az egri községi iskolaszék elnöke aláírta a pályázatot.
Csakhogy ez a rövid hirdetés jóval többet mesél egy betöltetlen állásnál. Megmutatja, milyen lehetett néptanítónak lenni a 19. századi Eger egyik hóstyáján, és azt is, mennyire más világ vette körül az iskolába járó gyerekeket.
A Cifra Hóstyán ugyanis nem egyszerűen egy tanterem várta a pedagógust. Egy egész külvárosi közösség gyermekeinek oktatása és nevelése tartozott hozzá.
A hóstyákban élt Eger lakosságának jelentős része
A Cifra Hóstya történetének megértéséhez vissza kell mennünk abba az időbe, amikor Eger még sokkal élesebben különült el belvárosra és a városfalakon kívül kialakult külvárosokra.
A hóstyák a régi városkapuk környezetében fejlődtek ki. A történeti adatok szerint a „hóstya” elnevezés a 18. század közepétől vált általánossá Egerben. A Cifra Hóstya a város északkeleti részén, a Cifra kapun kívül terült el.
És korántsem jelentéktelen peremterületről beszélünk. Az 1785-ös népszámlálás adatai szerint Eger lakóházainak több mint 72 százaléka a külvárosokban állt, a város 16 889 lakosának pedig csaknem kétharmada – 65,63 százaléka – a hóstyákon élt.
Vagyis amikor a 19. században külvárosi iskolák létesítéséről döntöttek, valójában Eger lakosságának jelentős részét kellett közelebb vinni az oktatáshoz.
Erről a régi egri világról korábban a Minden, ami Eger oldalán is írtunk a „Mi az a hóstya?” című összeállításban.
Pyrker idején kezdődött a külvárosi iskolák kiépítése
A Cifra iskola története az 1840-es évekig vezethető vissza. Pyrker János László érsek idején kezdődött meg Eger külvárosi elemi iskoláinak szervezettebb kiépítése. A fennmaradt adatok szerint az érsek saját jövedelméből is támogatta az iskolák létrehozását és felszerelését.
Ez azért volt különösen fontos, mert a hóstyák lakóinak jelentős része földművelésből, szőlőművelésből, kapásmunkából és más kétkezi munkából élt. A gyerekek mindennapjai sem választhatók el a család gazdaságától: az iskola mellett sokuknak otthon és a földeken is feladata volt.
Ebben a környezetben kellett működnie a külvárosi néptanítónak.
1877: megüresedett a tanítói állás
Az Egri történeti ismerettárban fennmaradt különösen érdekes dokumentum 1877. július 23-án kelt.
Az egri községi iskolaszék pályázatot hirdetett, mert megüresedett a „Cifra” külvárosi tanítói állás.
A korabeli szöveg szerint az állással járó éves pénzbeli jövedelem 350 forint volt, amelyet havi részletekben fizettek.
De a tanító fizetése nem merült ki a készpénzben.
Kapott természetbeni lakást kerttel, továbbá 750 liter kétszer búzát és két öl fát.
Ez ma szokatlanul hangzik, a 19. században azonban a tanítói javadalmazás fontos részét jelentették a természetbeni juttatások. A lakás biztosítása különösen lényeges volt: a tanító így nem egyszerűen bejárt dolgozni a városrészbe, hanem életének jelentős része is ahhoz a közösséghez kötődött, amelynek gyermekeit tanította.
Nem lehetett akárki néptanító
A pályázatból az is kiderül, hogy az állás betöltéséhez már hivatalos szakmai feltételeket szabtak.
A jelentkezőknek tanítói oklevelet, valamint addigi működésükről szóló bizonyítványokat kellett csatolniuk folyamodványukhoz. A jelentkezési határidő 1877. augusztus 17. volt.
A pályázatot Fülöp József, az egri községi iskolaszék elnöke jegyezte.
Egy apró álláshirdetésből tehát az is látható, hogy a kiegyezés utáni évtizedben az elemi oktatás már egyre szabályozottabb rendszerben működött. Nem elegendő egy írástudó, tekintélyes helybéli embert a gyerekek elé állítani: végzettséget és korábbi szakmai működést igazoló dokumentumokat vártak el.
Mit jelentett tanítani a Cifra Hóstyán?
A tanító feladata természetesen az írás, olvasás, számolás és a korabeli elemi iskolai tananyag átadása volt. De a külvárosi néptanító szerepe ennél sokkal szélesebb lehetett.
Olyan családok gyermekeivel foglalkozott, amelyek mindennapi életét a mezőgazdasági munka ritmusa határozta meg. Eger hóstyáin különösen erős volt a szőlő- és földművelő réteg. Az iskola ezért egy egészen sajátos társadalmi környezetben működött.
A tanítónak nemcsak oktatnia kellett. A gyermekek rendszeres iskolába járása, a szülőkkel való kapcsolattartás, a fegyelem, a közösségi élet és a nevelés egyaránt része volt annak a világnak, amelyben dolgozott.
A Cifra Hóstya iskolája ezért nem egyszerűen oktatási épület volt. A városrész egyik központi intézményének számított.
Alig két évtizeddel később már több mint száz gyermek zsúfolódott egy osztályba
Talán az egyik legmegdöbbentőbb adat 1894-ből maradt fenn.
Ekkorra a Cifra iskola már komoly helyhiánnyal küzdött. Egy korabeli beszámoló szerint az első osztályban több mint száz gyermek tanult, miközben a tanterem befogadóképességét nagyjából nyolcvan főre tervezték.
Ma szinte elképzelhetetlen egy száz fő fölötti első osztály.
Pedig ez nagyon jól mutatja, milyen gyorsan nőtt az igény az elemi oktatásra. Az 1877-ben meghirdetett tanítói állás után alig tizenhét évvel már nem az volt a kérdés, lesznek-e gyerekek az iskolában, hanem az, hogy egyáltalán elférnek-e.
A zsúfoltság pedagógiai és közegészségügyi problémákat egyaránt okozott.
1912-ben már hat osztály működött
A következő évtizedekben tovább fejlődött az egri elemi oktatás.
Az 1912/1913-as tanévben Egerben hat állami elemi iskola működött. A Cifra téri iskolában ekkor már hat osztály volt.
A fennmaradt adatokból még néhány tanító nevét is ismerjük: Mihalcsikné Barthos Berta, Mihalcsik Ferenc, Balkay Erzsébet, Demeczky Lajos, Ripka János és Csiffary Vazul is az intézményben tanított.
Így az 1877-es egyetlen megüresedett tanítói állástól néhány évtized alatt egy több osztállyal és több pedagógussal működő iskola történetéig jutunk el.
A földrengés megpecsételte a régi iskola sorsát
A régi épület azonban egyre kevésbé felelt meg az igényeknek.
Az 1925-ös egri földrengés tovább rontotta az állapotát. A források szerint a falakon repedések keletkeztek, a tetőszerkezet is károsodott, az épület egyes részei pedig veszélyessé váltak.
Az 1920-as évek második felében már országosan is nagy iskolaépítési program indult Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége alatt. Egerben szintén átszervezték az elemi iskolai hálózatot.
Egy 1927-es korabeli újság már arról számolt be, hogy a Cifra téri népiskolát négyosztályos intézményként tervezték tovább működtetni, és gazdasági iskola elhelyezésével is számoltak.
1928-ban új iskola állt a régi helyén
A régi, nedves és korszerűtlenné vált épületet végül lebontották.
Helyére 1927–1928-ban új, korszerűbb iskola épült tantermekkel és szolgálati lakással. Az építkezés meglepően gyorsan haladt.
1928 szeptemberére az új Cifra téri iskola elkészült. Egy szeptember 16-án megjelent korabeli híradás szerint szeptember 17-én a Cifra téri, másnap pedig a Wesselényi úti új iskola felszentelését tartották.
A Cifra Hóstya oktatástörténetében ezzel lezárult az a korszak, amelynek egyik apró, de rendkívül beszédes emléke az 1877-es tanítói pályázat.
Az oktatás azonban nem tűnt el innen
A történet egyik legszebb része, hogy a hely oktatási szerepe nem szakadt meg.
Az egykori Cifra iskola épületében ma is oktatás folyik: az Eventus művészeti oktatásának egyik helyszíne. Vagyis azon a környéken, ahol a 19. században még a külvárosi kapáscsaládok gyerekei tanulták a betűvetést, több mint másfél évszázaddal később is diákok járnak iskolába.
Közben szinte minden megváltozott körülötte.
Eltűnt a régi külváros világa, megváltoztak az utcák, házak és az oktatás feltételei. Az egykori 350 forintos fizetés, a tanítói kert, a búzajuttatás és a két öl tűzifa ma már egy egészen távoli korszak emlékének tűnik.
Az iskola szerepe azonban ugyanaz maradt: tudást adni az egymást követő egri nemzedékeknek.
És talán ezért különösen érdekes az 1877-es hirdetés. Nem híres emberről, nagy történelmi eseményről vagy látványos építkezésről tudósít. Egy tanítót kerestek.
Valakit, aki minden reggel belépett az iskolába, szembenézett a Cifra Hóstya gyerekeivel, és elkezdte velük a napi munkát.
A régi Eger történetét az ilyen hétköznapi emberek is írták.
Források
Minden, ami Eger – Mi az a hóstya?
Egri történeti ismerettár – Cifra Hóstya, iskola és helytörténeti dokumentumok
Egri történeti ismerettár – A Cifra Hóstya története
Hungaricana – Egri Népújság, 1927
Eventus Magazin – a Cifra iskola történetének dokumentumai
Borítókép: A régi Cifra iskola Egerben – archív felvétel.
Legutóbbi hozzászólások