Az egri várnak van egy olyan gyűjteménye, amelyet a turisták többsége soha nem láthatott. Nem kiállításról, és nem is a kazamaták látogatható termeiről van szó, hanem a vár középkori kőtáráról: arról a raktári gyűjteményről, ahol az ásatások során előkerült faragott kövek, építészeti részletek és más régészeti emlékek sorakoztak.
A Minden, ami Eger 2018-ban A kőtár titkai a várban címmel már bemutatta ezt a különleges helyet. Az akkori cikk alapjául szolgáló, 2017-ben készült videóban Fodor László régész kalauzolta végig a nézőket a nagyközönség elől elzárt kőtárban.
Most annak néztünk utána: mi történt azóta ezzel a kőtárral és a benne őrzött kövekkel?
A válasz érdekesebb, mint elsőre gondolnánk.
Ez nem a kazamata kiállítása
Mindenekelőtt fontos tisztázni egy könnyen összekeverhető dolgot.
A kőtár nem azonos a vár Kazamata kiállításaival. A kazamata látogatható bemutatótér, míg a kőtár a Dobó István Vármúzeum régészeti gyűjteményének egyik szakmai, raktári egysége.
Ezt a múzeum saját dokumentumai is egyértelművé teszik: a régészeti gyűjtemények felsorolásában külön szerepel a „Középkori kőtár”, a középkori gyűjtemény és a vári gyűjtemény mellett.
Vagyis annak ellenére, hogy középkori faragott kövekkel a vár kiállításain is találkozhatunk, a régi kőtár ettől különálló múzeumi gyűjtemény.
A gyűjteménynek komoly szakirodalma is van
A kőtár jelentőségét jól mutatja, hogy nem egyszerűen egy helyiségben felhalmozott régészeti kövekről beszélünk.
Kozák Károly és Sedlmayr János már 1987-ben külön kötetet jelentetett meg „Az egri vár középkori kőtára” címmel. A kiadványt a Dobó István Vármúzeum ma is nyilvántartja kiadványai között.
A kőanyag jelentős része az egri várban évtizedeken keresztül végzett régészeti kutatásokból származik. Különösen fontosak az egykori középkori püspöki központ és székesegyház maradványai.
Egy faragott kő itt sokszor nem önmagában érdekes. Egy oszloptöredék, párkány, pillérfő vagy mérműdarab segítségével a kutatók egy már évszázadok óta nem létező épület részleteit tudják rekonstruálni.
Ezért a kőtár valójában Eger elveszett középkori épületeinek egyik legfontosabb „archívuma”.
2015-ben még komoly munkát végeztek a vár kőtárában
A 2017-es felvételeket megelőző időszakból egy különösen érdekes hivatalos dokumentum maradt fenn.
Eger önkormányzatának nyilvános szerződéses adatai szerint 2015-ben az egri vár fejlesztési programjához kapcsolódva elvégezték a kőtár állapotrögzítését, az installáció bontását és építését, valamint a gyűjtemény térinformatikai felmérését.
A munkát a Reston Kőrestaurátor Kft. végezte, nettó 21,92 millió forintért, a kivitelezés pedig 2015. október 31-én fejeződött be.
Ez azért fontos adat, mert megmutatja: a kőtári anyagot nem egyszerűen raktározták. Dokumentálására, állapotának felmérésére és megfelelő elhelyezésére komoly munkát fordítottak.
Nagyjából ezt az állapotot láthatjuk a néhány évvel ezelőtti videófelvételeken is: polcokon sorakozó faragványokat, ládákat, kőtöredékeket és a vár régészeti kutatásainak olyan emlékeit, amelyekből csak keveset láthat a nagyközönség.
Aztán megjelenik egy aggasztó mondat: „állapota miatt nem használható”
Itt érkezünk el a történet legfontosabb új fejleményéhez.
A Dobó István Vármúzeum hivatalos teljesítményértékelő dokumentumában a múzeumi ingatlanok állapotának ismertetésekor ez olvasható:
„Kőtár: állapota miatt nem használható.”
A dokumentum azt is jelzi, hogy a múzeum épületeinek állagmegóvására és felújítására pályázati forrásokat keres.
Ez tehát már egészen más helyzet, mint amit a régi videón láthattunk.
Fontos azonban: ebből nem következik, hogy maga a középkori kőgyűjtemény megszűnt vagy elveszett volna.
Éppen ellenkezőleg.
A középkori kőtár ma is létező múzeumi gyűjtemény
A múzeum dokumentációja továbbra is külön régészeti gyűjteményi egységként tartja nyilván a Középkori kőtárat.
Sőt, a dokumentumból az is kiderül, hogy a gyűjteményben leltározási munka is történt: a Középkori kőtár felelőseként Rákóczi Gergely régészt jelölték meg, a leltározást pedig Farkas Csilla régész végezte.
Vagyis nagyon fontos különválasztani a gyűjteményt és annak egykori raktározási helyét.
A kőtár mint régészeti gyűjtemény létezik és szakmai nyilvántartás alatt áll, miközben az a kőtári helyiség, amelyet korábban használtak, a múzeum dokumentuma szerint az állapota miatt nem használható.
És most derül ki, hol vannak a kövek
A történet legérdekesebb részletét a Dobó István Vármúzeum 2025–2027-es középtávú stratégiai terve árulja el.
A dokumentum ugyanis nemcsak általánosságban beszél a kőtárról, hanem azt is felsorolja, hol található jelenleg a vári ásatásokból származó kőanyag.
Három helyszínt nevez meg:
az egri várat, a Dobó utca 12. szám alatti pincét, valamint a múzeum Baktai úti raktárbázisának I. épületét.
Ez az egyik legfontosabb új információ a 2018-as cikkünkhöz képest.
A középkori kőtár anyaga tehát jelenleg nem egyetlen helyen található.
A múzeum éppen ezen szeretne változtatni.
Új kőtárat terveznek Egerben
A megoldás egy új, kifejezetten a régészeti kőanyag számára kialakított raktár lenne.
A terv szerint a Baktai úti múzeumi raktárbázison, a II. számú épület mögötti zöldterületen egy mintegy 480 négyzetméteres kőtár épülne.
A dokumentum szerint az épület hőszigetelt szendvicspanelekből és tetőszerkezettel készülne, belsejében pedig Dexion polcrendszert alakítanának ki.
És itt szerepel a terv talán legfontosabb mondata.
Az új raktár képes lenne befogadni a várban, a Dobó utca 12. pincéjében és a Baktai úti I. épület földszintjén elhelyezett, vári ásatásokból származó kőtári anyagot.
A cél tehát az, hogy a jelenleg több helyen őrzött kőgyűjtemény egy helyre kerüljön, és a gyűjteménykezelők, valamint a kutatók számára áttekinthetőbbé váljon.
De az új kőtár még terv
Ezt is fontos hangsúlyozni.
A 2025–2027-es stratégia nem azt állítja, hogy az új kőtár már elkészült. A dokumentum szerint a megvalósításhoz jelentős pályázati forrás szükséges. A fejlesztési feladatok között később ismét szerepel a könnyűszerkezetes kőtárcsarnok megépítése, valamint az ehhez kapcsolódó korábbi tervek felülvizsgálata.
A 2026 szeptemberében elérhető hivatalos dokumentumok alapján ezért azt lehet biztosan mondani:
a régi kőtár helyett egy új, korszerű központi kőtár kialakítása a cél, de annak megépítése továbbra is fejlesztési tervként szerepel.
Miért nem lehet egyszerűen néhány polcra tenni ezeket a köveket?
Egy ilyen gyűjtemény elhelyezése jóval összetettebb feladat annál, mint amit első pillantásra gondolnánk.
A Dobó István Vármúzeum Baktai úti raktárbázisán jelenleg 55 elkülönített raktártér található, összesen 3728 négyzetméteren. Itt restaurátorműhelyeket és fotóműtermet is kialakítottak. A múzeum ugyanakkor maga írja, hogy a jelenlegi raktári kapacitás korlátozott, ezért további bővítésre van szükség.
A kőtár ebből a szempontból különleges.
Egy több száz kilogrammos faragott kő mozgatása, azonosítása, leltározása és biztonságos elhelyezése egészen más feltételeket kíván, mint például egy dokumentum vagy kisebb régészeti lelet tárolása.
Az új kőtár egyik legfontosabb előnye éppen az lenne, hogy az egri vár ásatásaiból származó, ma szétszórtan őrzött kőanyag végre egyetlen áttekinthető gyűjteménybe kerülhetne.
És mi lett pontosan a 2017-es videóban látható kövekkel?
Erre érdemes nagyon pontos választ adni.
A jelenleg hozzáférhető hivatalos dokumentumokból nem állapítható meg tárgyról tárgyra, hogy a 2017-es videóban látható egyes faragványok közül melyik maradt a várban, melyik került a Dobó utcai pincébe, illetve melyiket szállították a Baktai úti raktárbázisra.
Amit biztosan tudunk: a múzeum mai dokumentációja szerint a vári ásatások kőtári anyagát jelenleg több helyen őrzik, és éppen azért terveznek új kőtárat, hogy ezt az anyagot egy helyen lehessen elhelyezni.
Ez sokkal pontosabb válasz annál, mintha azt mondanánk, hogy a régi kőtár egyszerűen „átköltözött” valahová.
Nem egy egyszerű költözés történt: a gyűjtemény jelenleg több helyszínen található.
Egy ritkán látható egri örökség
Talán ettől válik igazán értékessé a 2017-ben készült felvétel.
A videó nem egy ma is látogatható kiállítást örökített meg, hanem egy olyan szakmai raktári világba engedett bepillantást, ahová a vár látogatói rendszerint nem jutnak be.
A polcokon látható kövek között olyan darabok vannak, amelyek segítségével régészek és művészettörténészek Eger középkori múltjának elveszett részleteit próbálják rekonstruálni.
A kőtár története pedig még korántsem ért véget.
A régi helyiség a múzeum dokumentuma szerint már nem használható, a gyűjtemény azonban tovább él. Egy része a várban, más részei más múzeumi raktárakban várják azt a fejlesztést, amely egyszer végre egyetlen korszerű kőtárba gyűjtheti össze az egri vár ásatásaiból előkerült különleges kőemlékeket.
A 2017-ben még titkos helyiségként bemutatott kőtár tehát nem tűnt el. A hely változik – a kövek és az általuk őrzött csaknem ezeréves egri történetek megmaradnak.
Források
Minden, ami Eger:
A kőtár titkai a várban – Minden, ami Eger
Dobó István Vármúzeum:
A Dobó István Vármúzeum teljesítményértékelése – a Középkori kőtár és a régi kőtár állapota
Eger Megyei Jogú Város:
Az egri vár kőtárának 2015-ös állapotrögzítése és térinformatikai felmérése
A Dobó István Vármúzeum 2025–2027-es stratégiai terve – az új kőtár terve és a kőanyag jelenlegi elhelyezése
Szakirodalom:
Kozák Károly – Sedlmayr János: Az egri vár középkori kőtára
Korabeli felvétel:
A kőtár titkai a várban – YouTube, 2017
Borítókép: Az egri vár kőtára, 2017. Forrás: YouTube-videó – „A kőtár titkai a várban”.
Legutóbbi hozzászólások