A Mátra déli lábánál, szőlőhegyek és a hegyvonulat ölelésében fekszik Heves vármegye egyik legszebb mesterséges tava. A Markazi-tó látványát sokan ismerik, történetét azonban már jóval kevesebben. Pedig a víz alatt egy középkori templom maradványai rejtőznek, a tó kialakulása előtt pedig egy kisebb halastó is feküdt itt.
Markaz környékének egyik legmeghatározóbb látványa ma kétségtelenül a hatalmas vízfelület. A település fölött emelkedő Mátra, a környező szőlőterületek és a tó együtt egészen különleges tájat alkotnak.
Aki azonban azt gondolja, hogy a Markazi-tó mindig is hozzátartozott ehhez a tájhoz, nagyot téved.
Mai formájában alig hat évtizedes.
Az erőmű miatt született meg a tó
A Markazi-víztározó létrehozása szorosan összekapcsolódott a Mátrai Erőmű vízigényével.
A tározó építése 1966 nyarán kezdődött, és 1968 tavaszára készült el. A feltöltést már 1967 őszén megkezdték, a folyamat pedig 1969 tavaszára fejeződött be.
A tó feltöltésében fontos szerepet játszott az 1968 őszén átadott Északi-övcsatorna is, amelynek segítségével a Bene-patak vizének egy részét is a tározó felé lehetett vezetni.
A víztározó tehát eredetileg nem turisztikai látványosságnak vagy horgásztónak készült.
Elsődleges feladata az ipari vízellátás biztosítása volt.
A kutatási adatok szerint a tó mintegy 2,3 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége megközelíti az 1,1 kilométert. A különböző források a mindenkori vízállástól és számítási módszertől függően némileg eltérő vízfelület- és térfogatadatokat közölnek; a horgászati nyilvántartásokban jelenleg 154 hektáros vízterületként szerepel.
Legnagyobb mélysége körülbelül 14–15 méter.
Vagyis nem egyszerű kis hegyi tóról beszélünk, hanem jelentős méretű víztározóról.
Már a nagy tó előtt is volt itt víz
A Markazi-tó történetének egyik érdekes, kevésbé ismert fejezete, hogy a mai tározó kialakítása előtt is létezett itt egy kisebb tó.
A középkori Markaz egy részét egy háromszög alakú földsánc határolta. Ennek oldalai több száz méter hosszúak voltak, a sáncrendszerhez pedig vízvezető árkok is kapcsolódtak.
1962-ben az akkori termelőszövetkezet a régi sáncot mintegy 50–80 centiméterrel megemelte, az általa közrefogott nagyjából 5–6 hektáros területen pedig halastavat alakított ki.
Ez azonban csak néhány évig létezett önálló tóként.
Amikor az új víztározót feltöltötték, a kisebb halastó és a nagy tározó vízfelülete összeolvadt.
A régi földsánc egyes részei ugyanakkor nem tűntek el nyomtalanul. A víz és a hullámzás azóta folyamatosan alakítja, koptatja maradványait.
Egy középkori templom rejtőzik a tó alatt
Talán ez a Markazi-tó legizgalmasabb titka.
A víztározó helyén ugyanis nem pusztán rétek, patakmedrek és mezőgazdasági területek feküdtek.
Itt állt a régi Markaz egyik temploma is.
Az MVM Mátra Energia korábbi tájékoztatása szerint a tározó egy XIII. századi templom megmaradt romjait rejti. A hajdani település templomának maradványai még a XX. század közepén is láthatók voltak, kökénybokrokkal benőve.
A víztározó kialakításával azonban a terület víz alá került.
A templom maradványai ma is ott vannak.
Különösen alacsony vízállás idején pedig előfordulhat, hogy az egykori Pusztatemplom romjai ismét előbukkannak a vízből.
Így amikor ma valaki a Markazi-tó felszínét nézi, tulajdonképpen egy évszázadokkal korábbi település emlékei fölött áll.
Több patak vize találkozik benne
A tó vízháztartása szintén érdekes.
Vízutánpótlásában a Mátra déli oldaláról érkező kisebb vízfolyások mellett jelentős szerepet játszik a Bene-patakhoz kapcsolódó övcsatorna.
A víztározó tehát jóval nagyobb terület csapadék- és felszíni vizeit gyűjti össze annál, mint amit közvetlenül a partján állva érzékelünk.
Ez magyarázza azt is, hogyan lehetett egy ekkora vízfelületet létrehozni a Mátra lábánál.
Ipari víztározóból kedvelt horgászvíz
A Markazi-tó történetének érdekes kettőssége, hogy miközben alapvetően ipari célból hozták létre, az elmúlt évtizedekben egyre fontosabb rekreációs szerepet is kapott.
Különösen a horgászok körében vált ismertté.
A hivatalos halgazdálkodási nyilvántartás szerint a Markazi-tározó 154 hektáros nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Heves vármegyében.
A nagy kiterjedés, a változó mederviszonyok és a jelentős vízmélység egészen más horgászélményt jelent, mint egy kisebb, intenzíven telepített horgásztó.
A parton kijelölt horgászhelyek találhatók, és csónakos horgászatra is lehetőség nyílhat az aktuális helyi szabályok betartásával.
Indulás előtt ezért mindig érdemes ellenőrizni az érvényes horgászrendet és az engedélyezett területeket.
Nem klasszikus strandtó
A látvány könnyen megtévesztheti az ide érkezőt.
A Markazi-tó valóban gyönyörű, de eredeti és máig fontos funkciója a víztározás, ezért nem szabad egyszerű, szabadon használható fürdőtóként tekinteni rá.
A vízhasználatot és a különböző szabadidős tevékenységeket szabályok határozzák meg.
Ez azért is fontos, mert a tó vízszintje és partvonala változhat.
A tározó igazi értéke sokkal inkább a tájban, a panorámában, a horgászatban és abban a különleges környezetben rejlik, amelyet a Mátra közelsége teremt.
A hegyek és a szőlők között
Kevés Heves vármegyei tónál ennyire meghatározó a környező táj.
Észak felé a Mátra emelkedik, a tó körül pedig szőlők és mezőgazdasági területek húzódnak. Tiszta időben a vízfelület és a hegyek együtt különösen látványos panorámát adnak.
Markaz ráadásul önmagában is jó kiindulópont a Mátra felfedezéséhez.
A település fölött, a Várbércen találhatók a markazi vár romjai. Innen és a környék magasabb pontjairól egészen más arcát mutatja a tározó: fentről válik igazán érzékelhetővé, milyen hatalmas vízfelület simul a Mátra déli előterébe.
Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy Markaz is része annak a Mátra–Bükk turisztikai térségnek, amelyben Eger mellett Gyöngyös, Sirok, Kisnána, Abasár és számos további Heves vármegyei település kínál egymáshoz kapcsolható kirándulási lehetőségeket.
Amit talán kevesen tudnak a Markazi-tóról
A tó története tehát jóval több annál, hogy az 1960-as években építettek egy víztározót.
A mai vízfelület helyén korábban egy több évszázados földsáncrendszer húzódott.
1962-ben már létrehoztak itt egy kisebb, 5–6 hektáros halastavat.
A nagy tározó feltöltésekor ez beleolvadt a mai tóba.
A víz alatt középkori templomrom rejtőzik.
A Pusztatemplom maradványai különösen alacsony vízálláskor időnként ismét láthatóvá válhatnak.
A tó létrejötte pedig szorosan kapcsolódik Heves vármegye XX. századi ipartörténetéhez és a Mátrai Erőmű működéséhez.
Talán éppen ettől különleges igazán.
Egy fiatal tó, nagyon régi emlékekkel
A Markazi-tó ma már annyira természetes része a tájnak, hogy nehéz elképzelni nélküle Markaz környékét.
Pedig hatvan évvel ezelőtt egészen más látvány fogadta volna az erre járót.
Ahol ma csónakok ringanak és horgászok várják a kapást, ott egykor patakok, földek, egy kisebb halastó és egy évszázadokon át fennmaradt település nyomai húzódtak.
A tározó létrehozása megváltoztatta a tájat, de nem törölte el teljesen annak múltját.
Egy-egy alacsonyabb vízállás, egy régi sáncmaradvány vagy a Pusztatemplom története időről időre emlékeztet arra, hogy a Markazi-tó felszíne alatt egy sokkal régebbi Markaz emlékei is ott rejtőznek.
Források
Minden, ami Eger – korábbi kapcsolódó cikk:
Mátra–Bükk: Eger a térség turizmusának egyik motorja – hegyek, borok, fürdők és történelmi városok
Külső források:
Magyar Haltani Társaság – A Bene-patak vízrendszere és a Markazi-víztározó adatai
Mátra Energia Horgász Egyesület – Markazi-tó
Markazi-víztározó – a tó története és a régi földsánc
Markazi-víztározó – aktuális halgazdálkodási adatok
Markazi víztározó – történeti háttér
Borítókép: Markazi-tó. Fotó: Pete Zsolt
Legutóbbi hozzászólások