Kocsis Bernát utca – egy rövid egri utca, amely őrzi a Maklári hóstya emlékezetét

Egerben vannak utcák, amelyek nem tartoznak a turisták által leggyakrabban bejárt útvonalak közé, mégis meglepően sokat mesélnek a város múltjáról. Ilyen a Kocsis Bernát utca is. A Hell Miksa utca és a Kertész utca közötti rövid szakasz ma elsősorban lakóutca, története azonban összekapcsolódik a régi Maklári negyeddel, az egri fertálymesterek világával, a földműves polgársággal és a város egykori iparával.

A régi Maklári negyed emléke

A környék történetének megértéséhez vissza kell nyúlni ahhoz az időszakhoz, amikor Egert még hagyományos negyedekre, úgynevezett fertályokra osztották. A Maklári városrész – vagy ahogy az egriek sokáig nevezték, a Maklári hóstya – jellegzetes földművesek lakta terület volt.

Az utca történetéről fennmaradt helytörténeti adatok szerint 1927. október 19-én, Trak Géza polgármestersége idején a képviselő-testület úgy határozott, hogy a hivatalos közigazgatási szóhasználatban megszünteti a „negyed” elnevezést. Helyette a város és a kerület megjelöléseket alkalmazták.

A régi elnevezések azonban sokáig tovább éltek az egriek mindennapi nyelvében, sőt egyes házakon még később is találkozni lehetett a „Maklári alsóváros, XII. ker.” felirattal.

Ki volt Kocsis Bernát?

Az utca névadója Kocsis Bernát (1854–1931) egri földműves és fertálymester volt, akinek életéről ugyan nem maradt fenn hatalmas mennyiségű dokumentum, a rendelkezésre álló források azonban egy rendkívül aktív közösségi ember alakját rajzolják meg.

1889-ben választották meg a Maklári II. negyed fertálymesterének. Nevéhez kötődik a helyi földműves olvasókör létrehozása is. Az egyesület nem egyszerűen olvasóhely volt: a környék földműves polgárságának egyik fontos találkozási és közösségi helyszíneként működött.

A HEOL helytörténeti beszámolója szerint az olvasókör 42 belső tagból állt, és az Egri Állami Elemi Iskolák Gondnoksága a Kertész utcai iskola egyik tantermét engedte át számukra. Kocsis Bernát húsz évig volt az olvasókör elnöke, majd további tíz esztendőn keresztül díszelnöki tisztet töltött be.

Eger városi közéletében is részt vett

Kocsis Bernát tevékenysége nem korlátozódott saját fertályára. A fennmaradt adatok szerint hosszú ideig Eger város képviselő-testületének tagja is volt.

Életének egyik különösen érdekes mozzanata 1916-hoz kapcsolódik. IV. Károly magyar király 1916. december 30-i koronázásán két egri fertálymester vett részt: Kocsis Bernát és Siller Imre.

Ez jól mutatja, hogy az egykori fertálymesteri tisztség nem pusztán valamiféle helyi hagyomány volt. A fertálymesterek saját városrészük tekintélyes polgárai voltak, akik közvetítő szerepet is betöltöttek a lakosság és a városi vezetés között.

Egy történeti tanulmányban fennmaradt fénykép is különösen értékes emlék: Kocsis Bernát és Siller Imre, a Maklár II. negyed fertálymesterei láthatók rajta az 1930-as években. A kép a Dobó István Vármúzeum Történeti Adattárához kötődik.

Emléktábla őrzi a nevét

Kocsis Bernát emlékezete ma sem merült feledésbe. Az Egri Fertálymesteri Testület kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el a róla elnevezett utcában.

Az egri önkormányzat 2019-es tudósítása szerint az emléktábla avatásán a leszármazottak is jelen voltak, és külön megemlékeztek arról a közösségépítő munkáról, amelyet Kocsis Bernát az egykori földműves olvasókörben végzett.

A hagyomány azóta is él. 2024 májusában a Maklár II. negyed fertálymesterei ismét megkoszorúzták Kocsis Bernát emléktábláját.

Sőt, a fertálymesterek hivatalos honlapjának frissebb hírei szerint a Maklár II. negyed tagjai továbbra is rendszeresen megemlékeznek róla.

Érdekesség: majdnem szobrot is kapott Kocsis Bernát

Az utóbbi évek egyik érdekes fejleménye, hogy felmerült egy fertálymester-szobor felállítása a Kertész utca–Hadnagy utca körforgalomnál.

Az első elképzelések szerint a szobor kifejezetten Kocsis Bernátot ábrázolta volna. Később azonban módosították a tervet, és úgy döntöttek, hogy az alkotás ne egyetlen személynek, hanem általában az egri fertálymestereknek állítson emléket. Egy önkormányzati bizottsági jegyzőkönyv ugyancsak rögzíti, hogy a korábbi terveken még Kocsis Bernát szerepelt, később azonban általános fertálymester-ábrázolás mellett döntöttek.

Így az egykori egri földműves öröksége közvetve egy új városi köztéri alkotás történetébe is bekerült.

A Babakocsigyártól a lakóházakig

A Kocsis Bernát utca másik érdekes fejezete már Eger ipartörténetéhez kapcsolódik.

Az utcában egykor babakocsigyár működött, később pedig a területet a Finommechanikai és Vasipari Vállalat használta. A régi ipari épületek azonban nem maradtak fenn: az utca mindkét oldalán lebontották őket.

Helyükön fokozatosan emeletes lakóépületek jelentek meg.

Ez alapvetően megváltoztatta az utca arculatát. A valamikori üzemi környezetből modern városi lakóterület lett, amelynek földszinti helyiségeiben üzletek, rendelők és irodák is helyet kaptak.

A változás ma is jól érzékelhető. Az önkormányzat nyilvántartása szerint a Kocsis Bernát utca jelenleg is része Eger lakó- és szolgáltatási hálózatának; például a 4. számú háziorvosi, illetve a 13. számú fogorvosi körzethez kapcsolódik.

2026-ban pedig az önkormányzat címkezelési eljárásaiban is szerepelt a Kocsis Bernát utca: a hivatalos közzétételi listán a 3/A cím, illetve a 3. szám törlése is megjelent.

Egy kis utca Eger nagy történetéből

A Kocsis Bernát utca első pillantásra talán csak egy rövid összekötő út a Kertész utca környékén. Ha azonban megismerjük a múltját, egészen másként tekinthetünk rá.

Egyszerre őrzi a Maklári hóstya földműves világának, az egri fertálymesteri hagyománynak, a helyi olvasóköröknek és a város ipari átalakulásának emlékét.

A régi babakocsigyár és ipari épületek eltűntek, helyükön lakóházak emelkednek. A környék egykori társadalmi rendje is átalakult. Egy név azonban megmaradt az utcatáblákon: Kocsis Bernáté.

És éppen ez az utcanevek egyik legszebb szerepe. Olyan emberek történetét őrzik tovább, akik nélkül egy város múltja talán lassan feledésbe merülne.