Eger belvárosában, az Érsekkert szomszédságában húzódik a Klapka György utca, amelynek neve sokak számára természetes része a város mindennapjainak. Naponta autók és gyalogosok haladnak végig rajta, a környéken iskolák, szállodák, régi villák és történelmi épületek sorakoznak. Az utcanévtábla azonban egy olyan ember emlékét őrzi, aki az 1848–49-es szabadságharc egyik legismertebb katonai vezetője volt. Az utca története ráadásul jóval régebbre nyúlik vissza mai elnevezésénél, és szinte minden korszak hagyott rajta valamilyen nyomot.

Ki volt Klapka György, akiről az utcát elnevezték?

Klapka György 1820. április 7-én született Temesváron. Katonai pályára lépett, és már az 1848-as forradalom előtt jelentős tapasztalatokat szerzett a császári hadseregben. Amikor Magyarországon megkezdődött a szabadságharc, a honvédség szolgálatába állt.

Katonai tehetsége hamar megmutatkozott. Részt vett a honvédsereg hadműveleteinek megszervezésében, majd 1849 elején a felső-tiszai hadtest parancsnoka lett. A tavaszi hadjárat idején már a magyar hadsereg egyik meghatározó vezetőjeként tartották számon.

Nevét azonban mindenekelőtt Komárom várának védelme tette halhatatlanná.

Amikor 1849 augusztusában Világosnál a magyar fősereg letette a fegyvert, Komárom erődje még ellenállt. Klapka György vezetésével a várvédők tovább kitartottak, és csak a kedvező feltételeket biztosító megállapodás után adták át az erődöt.

A komáromi vár feladására 1849 októberének elején került sor. A megállapodás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a várvédők számára szabad elvonulást biztosítottak.

Klapka alakja ezzel végleg összeforrt a magyar szabadságharc emlékezetével.

A komáromi hősből az emigráció egyik ismert alakja lett

A szabadságharc leverése után Klapka György külföldre távozott. Élt Törökországban, Svájcban és más európai országokban, miközben továbbra is aktívan részt vett a magyar emigráció politikai és katonai törekvéseiben.

Nem mondott le arról a reményről, hogy Magyarország egyszer ismét visszanyerheti függetlenségét. Közreműködött a magyar légiók megszervezésében, és kapcsolatot tartott a korszak több jelentős európai politikai szereplőjével.

A kiegyezést követően visszatért Magyarországra, és országgyűlési képviselőként is tevékenykedett.

  1. május 17-én hunyt el Budapesten.

Nevét ma számos magyarországi településen utca, tér és emlékmű őrzi. Egerben is így maradt fenn a szabadságharc egyik legismertebb tábornokának emlékezete.

Mielőtt Klapka György utca lett, más neveken ismerték

A mai Klapka György utca története különösen érdekes, mert korábbi elnevezései Eger fejlődésének különböző korszakait idézik fel.

Az utcát egykor Fürdő utcának nevezték. Ez az elnevezés szorosan kapcsolódott a környékhez, hiszen az út a város fürdőnegyedének, a meleg vizű forrásoknak és az Érsekkert környezetének megközelítésében is fontos szerepet játszott.

A fürdők Eger életében már évszázadokkal korábban jelentős szerepet kaptak. A török kori fürdőkultúra emlékei, a későbbi fürdőfejlesztések és a városi pihenőhelyek kialakulása mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a terület a város egyik jellegzetes részévé váljon.

Az utca 1923-ban új nevet kapott: Szmrecsányi Lajos egri érsekről nevezték el.

Szmrecsányi Lajos működésének egyik fontos helyi emléke az Érsekkert megnyitása. Az addig érseki használatban lévő kertet 1919-ben megnyitották a nagyközönség számára, így az fokozatosan Eger egyik legkedveltebb közparkjává vált.

A második világháború után az utca neve ismét megváltozott. Ekkor kapta meg Klapka György nevét.

A három elnevezés három különböző történelmi szemléletet tükröz: a régi Fürdő utca a városrész egykori rendeltetésére utalt, a Szmrecsányi Lajos utca az egyházi városvezetés egyik meghatározó személyiségének állított emléket, míg a Klapka György utca a magyar szabadságharc történelmi örökségét helyezte előtérbe.

Az Érsekkert kapuja – egy régebbi Eger emléke

A Klapka György utca egyik legértékesebb történelmi részlete az Érsekkert főbejárata.

A kovácsoltvas kapu a régi Eger építészeti örökségéhez tartozik. Mögötte az egykori püspöki, majd érseki kert terül el, amelynek kialakulása a 18. századhoz kapcsolódik.

A park története szorosan összefonódott Eger egyházi és városi életével. A korábban zártabb kert fokozatosan a városlakók pihenőhelyévé vált.

A Klapka utcáról belépve ma is különleges hangulat fogadja a látogatót. A belvárosi forgalmat néhány lépés után a park fái, sétányai és történelmi környezete váltja fel.

Az Érsekkert így nemcsak a város egyik legfontosabb zöldterülete, hanem az utca történetének is meghatározó része.

Régi villák, intézmények és egy eltűnt világ

A Klapka György utca környéke a 20. század első felében jelentős változásokon ment keresztül.

Ebben az időszakban több olyan épület készült, amely hosszú évtizedekre meghatározta a környék arculatát.

Közéjük tartozik a hallássérült gyermekek oktatására létrehozott intézmény épülete is. Az egri intézetet 1901-ben alapították, a Klapka utcai épület pedig Wälder Gyula tervei alapján készült el az 1920-as évek végére.

Az utca egyik különleges építészeti emléke a 14. szám alatti Petró-villa.

A ház dr. Petró Kálmán számára épült, eredeti tervei 1923-ból származnak. Az egykori elegáns lakóépület később egészségügyi rendeltetést kapott.

Az egri tüdőgondozó 1972-ben költözött ide, és egészen 2017-ig működött az épületben.

A villa sorsa az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott, hiszen állapota jelentősen leromlott. Az épület megőrzése nemcsak egy régi ház megmentését jelentené, hanem Eger két világháború közötti építészeti örökségének védelmét is.

A környéken egy másik nevezetes villa is állt. A Klapka György utca és az Egészségház utca találkozásánál 1903-ban épült fel az egykori főispáni villa.

A szecessziós épület később többféle feladatot látott el, ám 1979-ben lebontották. Helyén 1981-re egy modern intézményi épület készült el.

Ez a változás jól mutatja, hogyan alakult át Eger belvárosának egy része a 20. század második felében.

Amikor még teherautók sorakoztak a Klapka utcában

A Minden, ami Eger blogon korábban már bemutattunk egy különleges, 1964-ben készült archív fényképet.

A Fortepan gyűjteményében fennmaradt felvételen a 4. számú AKÖV Klapka utcai telephelye látható.

A mai belvárosi környezetben szinte elképzelhetetlen, hogy ezen a területen egykor teherautók, autóbuszok, műhelyek és gazdasági épületek álltak.

A fénykép hátterében a Gárdonyi Géza Színház és az Egri Bazilika is felismerhető, ami különösen érdekessé teszi az összehasonlítást a mai utcaképpel.

Az AKÖV régi telephelye az 1960-as években már nem felelt meg a növekvő közlekedési igényeknek. A város déli részén új, korszerűbb telephely épült, a belvárosi terület pedig fokozatosan átalakult.

Az egykori műhelyek és járművek helyét később más rendeltetésű épületek és városi közterületek vették át.

Ez a történet különösen jól érzékelteti, mennyit változhat egy város néhány évtized alatt.

Szállodák és a régi egri idegenforgalom emlékei

A Klapka György utca környékének fejlődésében a szállodák is fontos szerepet játszottak.

Az egykori Korona Szálló építését 1927-ben kezdték meg, és 1929-ben nyitotta meg kapuit. Az épületet Wälder Gyula tervezte.

A szálloda a maga korában korszerűnek számított, vendégszobákkal, éttermekkel és sörözővel várta az Egerbe érkezőket.

Az épület később Táncsics Szálló, Egri Csillag, majd Park Szálló néven is ismertté vált.

A szállodanegyed következő nagy változását az 1963-ban megnyílt Hotel Eger jelentette.

A két szálloda közötti Szálloda utca kialakulása és a környék későbbi rendezése alapvetően megváltoztatta a régi belvárosi környezetet.

A korabeli képeslapokon még egy alacsonyabb beépítésű, más hangulatú városrész látható, amelynek egyes részletei mára teljesen eltűntek.

Egy utca, amely Eger történetének több fejezetét őrzi

A Klapka György utca különlegessége éppen abban rejlik, hogy történetét nem lehet egyetlen korszakhoz kötni.

A régi Fürdő utca emléke a város fürdőkultúráját idézi. A Szmrecsányi Lajos utca neve az egri érsekség történetéhez kapcsolódik. A mai elnevezés pedig az 1848–49-es szabadságharc egyik jelentős hadvezérének állít emléket.

Közben az utca épületei is változtak.

A régi villák mellett oktatási és egészségügyi intézmények működtek, szállodák épültek, közlekedési telephelyek tűntek el, és új városi terek alakultak ki.

Az Érsekkert fái és történelmi kapuja azonban továbbra is meghatározó elemei maradtak a környéknek.

Aki ma végigsétál a Klapka György utcán, talán észre sem veszi, hogy néhány száz méteren belül Eger történetének mennyi különböző fejezete találkozik.

A történelem néha egy utcanévtáblán kezdődik

Eger utcanevei nem csupán a tájékozódást szolgálják. Sok esetben történelmi személyek, régi városrészek, eltűnt épületek vagy egykori események emlékét őrzik.

A Klapka György utca neve is ilyen.

A honvédtábornok élete a magyar szabadságharc egyik legfontosabb fejezete, miközben az utca korábbi elnevezései Eger saját történetéből mesélnek.

Talán éppen ezért érdemes időnként megállni egy-egy régi ház előtt, szemügyre venni egy kaput, vagy elolvasni egy utcanévtáblát.

Mert a város múltja nemcsak a múzeumokban és a történelemkönyvekben él tovább, hanem azokban az utcákban is, amelyeken nap mint nap végigsétálunk.

Források

Minden, ami Eger – Klapka György utca – Eger egyik legváltozatosabb utcája, ahol több korszak találkozik

Minden, ami Eger – Amikor még teherautók álltak Eger belvárosában – ilyen volt a Klapka utcai AKÖV-telep 1964-ben

Minden, ami Eger – Eger utcanevei mesélnek – évszázadok története őrződik a táblákon

Minden, ami Eger – Hogyan is nézett ki Eger az 1970-es évek elején

Beszélő utcanevek – Klapka György utca

Magyarságkutató Intézet – Klapka György emlékezete

Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – Klapka György

Borítókép: Eger, Klapka György utca. Fotó: Szinok Gábor.