Klapka György utca – Eger zöldbe öltözött utcája, ahol a város múltja ma is velünk él

Árnyas fasor, az Érsekkert kapuja, régi villák, a színház közelsége és csaknem egy évszázados szállodatörténet – a Klapka György utca jóval több egyszerű belvárosi közlekedési útvonalnál. Eger egyik jellegzetes, zöld utcáján sétálva több korszak emlékei sorakoznak egymás mellett.

Aki egy nyári napon végigsétál Eger Klapka György utcáján, annak talán először nem is az épületek tűnnek fel, hanem a fák. A hatalmas lombkoronák helyenként szinte összezáródnak az úttest fölött, árnyékot adva a járdának, az autóknak és az arra sétálóknak.

A mai városkép azonban hosszú történet eredménye.

Mielőtt Klapka György utca lett

Az utca korábban Szmrecsányi Lajos egri érsek nevét viselte. Ezt nemcsak helytörténeti emlékek őrzik: a Magyar Nemzeti Digitális Archívum régi egri képeslapjain is dr. Szmrecsányi Lajos utcaként szerepel a mai Klapka György utca.

Szmrecsányi Lajos neve különösen szorosan kötődik a közeli Érsekkerthez. A Minden, ami Eger korábbi írásában is felidéztük, hogy a parkot 1919-ben nyitotta meg a nagyközönség előtt.

A később Klapka Györgyről elnevezett utca így ma is összeköti Eger történelmi belvárosát a város egyik legfontosabb zöldterületével és fürdőnegyedével.

Az Érsekkert gyönyörű főkapuja is itt áll

A Klapka utca egyik legértékesebb részlete az Érsekkert főkapuja.

A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti összeállítása szerint a ma a Klapka György utca 10. számnál található kétszárnyú kovácsoltvas főkaput Fazola Lénárd készítette 1794-ben, rokokó oromdísszel.

Ez különösen érdekes azért, mert miközben az utca mai beépítése és forgalma már egy modern város életét mutatja, néhány lépésre tőle több mint két évszázados emlék áll.

Az Érsekkert történetével korábban részletesen is foglalkoztunk: a terület egykori vadaskertből alakult püspöki díszkertté, majd Eger egyik legkedveltebb közparkjává.

Itt áll a Petró-villa is

A Klapka György utca egyik legérdekesebb, ugyanakkor napjainkban egyik legszomorúbb történetű épülete a 14. szám alatti Petró-villa.

Az Egri Városszépítő Egyesület által készített építészeti értékvizsgálat szerint az épület eredeti építtetője dr. Petró Kálmán volt, a terveket pedig a Nagy Testvérek készítették. Az épülethez kapcsolódó eredeti tervek 1923-ból származnak.

A villa később egészen más szerepet kapott.

1972-ben ide költözött az egri Tüdőgondozó, amely 45 éven át, 2017-ig működött az épületben.

Az egykor elegáns villa jelenlegi helyzete azonban már kevésbé szívderítő. 2026 elején arról jelentek meg hírek, hogy az erősen leromlott állapotú épület környezetét biztonsági okokból elkerítették.

A Petró-villa története jól mutatja, milyen sokféle korszak rakódott egymásra ezen az egyetlen egri utcán.

Egy szálloda, amelynek több neve is volt

A környék történetéhez a legendás Korona Szálló is hozzátartozik.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum gyűjteményében fennmaradt olyan 1930-as évekbeli képeslap, amelyen a szállodát éppen az akkori Szmrecsányi – vagyis a mai Klapka György – utca felől fényképezték.

Az épületet 1927-ben kezdték építeni, és 1929-ben adták át. Tervezője Wälder Gyula volt. A korszerűnek számító szállodában negyven vendégszoba, két étterem és söröző működött.

Az épület később több néven is ismert volt: Táncsics Szálló, Egri Csillag, majd Park Szálló. Történetét a Minden, ami Eger „Eltűnt Eger” című összeállításában is felidéztük.

Ma a Hotel Eger & Park épületegyüttesének részeként él tovább.

Régi fénykép is őrzi az utca hangulatát

A Klapka György utcáról fennmaradt egy különösen érdekes Fortepan-felvétel is. A fénykép az utcát mutatja, háttérben a Gárdonyi Géza Színházzal.

Az ilyen régi fényképek segítségével jól megfigyelhető, hogyan változott az utca növényzete, forgalma, burkolata és környező beépítése az évtizedek során.

A lényeg ugyanakkor meglepően állandó maradt: a Klapka utca ma is Eger belvárosának egyik fontos tengelye.

Egy eltűnt villa emléke is kapcsolódik a környékhez

Kevesen tudják, hogy a Klapka György utca és az Egészségház utca környezetének városképe egykor jelentősen különbözött a maitól.

A két utca sarkán egy 1903-ban épült szecessziós villa, az egykori főispáni lak állt. Az épület később az ipartestület székházaként, majd egészségházként is működött. Végül lebontották, helyén az 1980-as évek elejére új épület emelkedett.

Így aki ma végignéz a Klapka utcán, valójában egy olyan városképet lát, amelynek több fontos eleme csak az elmúlt száz évben alakult ki.

2026-ban új gyalogátkelőhelyet is engedélyeztek

Az utca természetesen nem csupán történelmi helyszín, hanem Eger mindennapi közlekedésének része is.

A Heves Vármegyei Kormányhivatal 2026-os határozata szerint a Klapka György utca 7. és 10. számú ingatlanai között új kijelölt gyalogos-átkelőhely kialakítását engedélyezték. A dokumentum szerint az átkelőhelyhez emelt szintű megvilágítás, megfelelő járdakapcsolatok és akadálymentesített gyalogos felállóhelyek kialakítása is szükséges.

Ez különösen fontos ezen a részen, hiszen az Érsekkert, az intézmények, a szállodák, a fürdő és a belváros közelsége miatt jelentős a gyalogosforgalom.

Egy utca, ahol szinte Eger egész története összesűrűsödik

A Klapka György utca első pillantásra talán csak egy kellemes, fákkal szegélyezett egri utca.

Ha azonban megállunk néhány percre, már egészen más kép bontakozik ki.

Itt találjuk az Érsekkert több mint kétszáz éves kovácsoltvas kapuját. Itt áll az egykori Petró-villa. A környékhez kötődik a régi Korona, majd Park Szálló története. Régi fényképeken feltűnik a Gárdonyi Géza Színház, miközben néhány egykori épületnek már csak az emléke maradt.

És közben az utca tovább él.

Autók parkolnak a fák alatt, emberek sétálnak az Érsekkert felé, turisták indulnak a fürdőbe vagy a belvárosba, a hatalmas lombkoronák pedig ugyanúgy árnyékot vetnek az útra, ahogy évtizedekkel korábban.

Talán éppen ettől különleges a Klapka György utca: nem látványosságként akarja megmutatni Eger történetét – egyszerűen benne él.