Kevés magyar film készült olyan látványos körülmények között, mint Várkonyi Zoltán 1968-ban bemutatott Egri csillagok című alkotása. A Gárdonyi Géza regényéből készült filmben hatalmas tömegjelenetek, várostromok és látványos csatajelenetek elevenítették meg az 1552-es történelmi eseményeket. A forgatás azonban nemcsak a színészeknek és a filmes szakembereknek jelentett különleges feladatot: a Magyar Néphadsereg katonái is fontos szerepet kaptak a munkában.
A film készítésének történetéhez egy kevésbé ismert, érdekes fejezet is kapcsolódik. A Magyar Néphadsereg sorkatonáit ugyanis tömegesen vezényelték ki a forgatás helyszínére, ahol török és magyar vitézeket alakítva vettek részt a csatajelenetekben. A katonai szolgálat így egyesek számára egészen szokatlan élménnyel egészült ki: a laktanyai mindennapok helyett filmes díszletek között, korhű ruhákban játszhatták el a történelmi ostromot.
A pilisborosjenői várban elevenedett meg Eger ostroma
Az Egri csillagok forgatásához nem az eredeti egri várat választották. A történelmi helyszín helyett Pilisborosjenő határában építették fel azt a nagyméretű várdíszletet, amely a film egyik legfontosabb forgatási helyszíne lett.
A választásnak gyakorlati okai is voltak. Eger történelmi vára ekkorra már a város beépített területének részévé vált, ezért a nagyszabású filmes jelenetek elkészítése nehézségekbe ütközött volna. A pilisborosjenői helyszín viszont megfelelő teret biztosított a tömegjelenetekhez, ráadásul Budapest és a filmgyár közelsége is előnyt jelentett.
A díszletvárat 1968-ban építették fel, méghozzá olyan szerkezettel, amelynek el kellett viselnie a forgatás során végrehajtott rohamokat, mászásokat és csatajeleneteket. A falak között több száz szereplő mozoghatott egyszerre, így a vár ostroma valóban nagyszabású filmes eseménnyé válhatott.
A helyszín kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy a közeli katonai alakulatoktól viszonylag könnyen lehetett statisztákat toborozni. A katonák közreműködése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a film tömegjelenetei hitelesebbnek és látványosabbnak hassanak.
Amikor a katonai szolgálat filmes kalanddá változott
A forgatáson részt vevő katonák számára egészen különleges élményt jelentett a filmes munka. Egy 2013-ban megjelent Múlt-kor-írás szerzője személyes családi történeten keresztül idézte fel ezt az időszakot.
Nagybátyja 1967–1968-ban teljesített katonai szolgálatot, és őt is kivezényelték a pilisborosjenői forgatás helyszínére. A laktanyai bezártság helyett török ruhába öltözve vehetett részt a jelenetekben, és újra meg újra megrohamozhatta a díszletként felépített várat.
A munka természetesen fárasztó volt, hiszen ugyanazokat a jeleneteket többször is fel kellett venni. A katonák számára azonban mindez rendkívüli és felejthetetlen élményt jelentett.
A történetnek van egy különösen érdekes részlete is. A katona fényképezőgépével megörökítette társait és a forgatás szüneteiben zajló vidám pillanatokat. A papírképek később elvesztek, a negatívok azonban megmaradtak a családi hagyatékban. Ezeket évekkel később ismét előhívták, és a felvételek végül a Múlt-kor történelmi magazin 2013-as nyári számában is megjelentek.
Így olyan pillanatok maradtak fenn, amelyek nem a film hivatalos jeleneteit, hanem a forgatás hétköznapi, emberi oldalát mutatják meg. A török ruhába öltözött katonák, a szünetekben készült felvételek és a kulisszák mögötti pillanatok egy mára letűnt korszak filmes világába engednek betekintést.
Várkonyi Zoltán levele a filmgyártás kulisszatitkairól árulkodik
A forgatás története nemcsak a katonai statiszták miatt érdekes. Az Egri csillagok elkészítése a korabeli magyar filmgyártás gazdasági és szervezési nehézségeibe is betekintést nyújt.
Az 1960-as években a filmgyártás finanszírozása alapvetően állami keretek között működött. A filmstúdiók gazdálkodását és lehetőségeit központilag szabályozták, a filmek bevételei pedig nem feltétlenül ösztönözték a vállalatokat arra, hogy minél sikeresebb alkotásokat készítsenek.
A hatvanas évek közepén ezért új ösztönző rendszert vezettek be, amelynek egyik eleme a művészeti prémium volt. Ez a rendszer a filmkészítésben részt vevők munkáját és teljesítményét is elismerhette.
Az Egri csillagok előkészületei során azonban vita alakult ki a prémium kifizetése körül. A MAFILM vállalatnál a film számára biztosítandó összegeket a Filmfőigazgatóság nem akarta olyan könnyen jóváhagyni, mint más produkciók esetében.
Várkonyi Zoltán rendező végül levélben fordult a Filmfőigazgatóság vezetőjéhez. Írásában határozottan tiltakozott az általa igazságtalannak tartott megkülönböztetés ellen. Úgy vélte, hogy a nagyobb munkát és felelősséget vállaló filmes szakembereknek is ugyanolyan elbánásban kell részesülniük, mint más produkciók alkotóinak.
Levelében arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan szakemberek, akik hosszú éveken át nehéz körülmények között dolgoznak, mégsem kapják meg az őket megillető szakmai és anyagi elismerést.
Várkonyi külön hangsúlyozta, hogy nem a jogszabályokban rögzített elvekkel vitatkozik, hanem az azok alkalmazásában tapasztalt különbségtételt kifogásolja. A levél egy olyan rendezőt mutat be, aki nemcsak a film művészi megvalósításáért, hanem a produkcióban dolgozó munkatársak érdekeiért is kiállt.
A film, amelynek a forgatása is történelemmé vált
Az Egri csillagok 1968-ban került a közönség elé, és a magyar filmtörténet egyik legismertebb alkotásává vált. Gárdonyi Géza regényének filmváltozata generációk számára tette átélhetővé Dobó István és az egri várvédők történetét.
A film jelentőségét azonban nemcsak a vásznon látható jelenetek adják. A forgatás körülményei, a katonai statiszták részvétele, a pilisborosjenői várdíszlet felépítése és a fennmaradt személyes fényképek mind hozzátartoznak az alkotás történetéhez.
Különösen érdekes, hogy a film egyik legnagyobb tömegjelenetében olyan fiatal katonák is szerepeltek, akik számára ez a néhány forgatási nap vagy hét a kötelező katonai szolgálat egyik legemlékezetesebb időszakává vált.
A pilisborosjenői várrom ma is emlékeztet a forgatásra. Bár az időjárás és a természet az évtizedek alatt sokat változtatott az egykori díszleten, a megmaradt falak között járva ma is felidézhetjük a legendás film jeleneteit.
Az Egri csillagok története tehát nem ért véget a film bemutatásával. A kulisszák mögött készült fényképek, a levéltári dokumentumok és a személyes visszaemlékezések újabb részleteket őriznek meg abból az időszakból, amikor a magyar katonákból egy időre az egri vár török ostromlói lettek.
Források
Múlt-kor – A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok (2013. október 24.)
Minden, ami Eger – Csehországban és a Pilisben is van egy egri vár
Minden, ami Eger – Az egri vár mása kiváló helyszíne egy családi kirándulásnak
Minden, ami Eger – Az Egri csillagok titkai – érdekességek a legendás filmről
Borítókép: Az Egri csillagok forgatásának egyik korabeli felvétele. Forrás: Múlt-kor történelmi magazin.

Legutóbbi hozzászólások