Az elmúlt hónapokban végre olyan adatok érkeztek, amelyek szerint több alapvető élelmiszer ára csökkent Magyarországon. Ez azonban könnyen csak átmeneti időszak lehet. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi előrejelzése alapján 2027-ben ismét jelentősen gyorsulhat az élelmiszerek drágulása: miközben az általános infláció 3 százalék körül alakulhat, az élelmiszereknél ennek csaknem kétszeresével számolnak.
Egerben és Heves vármegyében különösen érdekes a helyzet. A vásárlók számára most még több zöldség és gyümölcs kedvezőbb áron érhető el, miközben a termelők mögött rendkívül nehéz, aszályos nyár áll. Vagyis ami jelenleg olcsóbb a vásárlónak, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mezőgazdaság helyzete is javult. Sőt, a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése éppen az lehet, meddig tartható fenn ez az ellentmondás.
Most még lefelé mozdultak az élelmiszerárak
A legfrissebb teljes havi adatok első pillantásra kifejezetten kedvező képet mutatnak.
2026 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan mindössze 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára ugyanakkor átlagosan 1,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2025 augusztusában.
Ha pedig a vendéglátást kivesszük a számításból, még látványosabb a különbség: az élelmiszerboltokban megvásárolható termékek árszintje éves összevetésben mintegy 4 százalékkal csökkent.
Egyetlen átlag azonban nagyon eltérő folyamatokat takar.
A friss hazai és déligyümölcsök például 15 százalékot meghaladó mértékben lettek olcsóbbak egy év alatt. Jelentősen csökkent a vaj és vajkrém, a sertéshús és a sajt ára is.
Más termékek viszont már most drágultak. A burgonya éves összevetésben 5,9, az étolaj 5,3 százalékkal került többe.
Ezért fordulhat elő, hogy két vásárló egészen másként érzékeli ugyanazt az inflációt: attól függően, milyen termékek kerülnek rendszeresen a kosarába.
Egerben is látható az árak hatalmas szórása
Az országos statisztikáknál sokkal kézzelfoghatóbb, amikor az ember végigsétál az egri piac standjai között.
Ősszel különösen jól látszik, hogy ugyanazon termékcsoporton belül is mekkora különbségek lehetnek. A csemegeszőlő például fajtától, minőségtől és származási helytől függően rendkívül széles ársávban jelenik meg a piacokon.
A szeptember végi országos nagybani adatok szerint a hazai fehér csemegeszőlő kilogrammonkénti ára 450 és 2000 forint között mozgott, a hazai kék szőlőnél pedig 450–1300 forintos ársáv is előfordult.
Ez természetesen nem azonos az egri kiskereskedelmi árral, de jól mutatja, milyen nagy különbségek alakulhatnak ki már az értékesítési lánc korábbi szakaszában.
Az ősz előrehaladtával ráadásul változik a kínálat. A paprika, paradicsom és uborka nyári bősége fokozatosan megszűnik, a hazai szezonális termékek egy része eltűnik, vagy kisebb mennyiségben kerül piacra. Ilyenkor egyre nagyobb szerepet kap az import, valamint az üvegházi és fóliás termesztés, ami az árakban is megjelenhet.
Heves vármegyében különösen nehéz évük volt a termelőknek
A Minden, ami Eger oldalán szeptemberben már részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztők milyen nehéz helyzetbe kerültek.
A 2026-os nyár tartós hősége és csapadékhiánya a vármegye mezőgazdaságát sem kímélte.
A probléma nem egyszerűen annyi, hogy kevesebb eső esett. A hosszan tartó szárazság mellett több alkalommal rendkívüli hőség alakult ki, ami közvetlenül károsíthatta a növényeket. A vízhiány csökkentheti a termés mennyiségét, a hőstressz pedig a minőséget és az eltarthatóságot is ronthatja.
Az öntözhető gazdaságok valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, de ott az öntözés költsége jelent újabb terhet.
A Mátraalja gyümölcstermesztő területein, valamint Heves vármegye hagyományos zöldség- és dinnyetermesztő vidékein ezért az időjárás már nem pusztán mezőgazdasági kérdés. Előbb-utóbb az élelmiszerárakban is megjelenhet.
Kevés a termés, mégis olcsóbb lehet – az alma megmutatta az ellentmondást
Korábbi cikkünkben már bemutattuk azt a furcsa helyzetet, hogy miközben a magyar almatermés gyenge, a szezon elején a termelői árak mégis visszaestek.
Első pillantásra ennek éppen az ellenkezőjét várnánk: ha valamiből kevés terem, annak emelkednie kellene az árának.
A valóság azonban ennél összetettebb.
A hazai termelőnek nemcsak a magyar termés mennyiségével kell számolnia, hanem az importtal, a kereskedelmi láncok beszerzési politikájával, az árfolyammal és a fogyasztói kereslettel is. Így előfordulhat, hogy a gazdálkodó egy rossz termésű évben sem tud magasabb árat elérni.
Ez hosszabb távon komoly veszélyt jelenthet. Ha egy gazdaság évről évre egyre drágábban termel, miközben az értékesítési ár nem követi a költségeket, előbb-utóbb csökkenhet a hazai termelés.
Az erős forint most segített a vásárlóknak
Az idei árcsökkenés egyik fontos oka a forint erősödése.
Az importált élelmiszerekért, alapanyagokért és más külföldről beszerzett termékekért erősebb forint mellett kevesebbet kell fizetni. Ennek hatása fokozatosan megjelenhet a magyar üzletek áraiban is.
A jegybank szerint ez a folyamat az idei évben gyorsabban érvényesült, mint korábban várták.
Csakhogy ugyanaz a folyamat, amely a vásárlónak kedvez, a magyar termelő számára újabb versenyhelyzetet teremthet.
Ha az importáru olcsóbbá válik, a hazai gazdálkodónak úgy kell vele versenyeznie, hogy közben neki kell megfizetnie az öntözést, az energiát, a munkaerőt, a növényvédelmet, a csomagolást és a szállítást.
Heves vármegye termelői számára ezért az erős forintnak két arca van: mérsékelheti bizonyos költségeket, ugyanakkor olcsóbbá teheti a külföldi konkurenciát is.
Jövőre megfordulhat a folyamat
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi Inflációs jelentése már jóval kevésbé kedvező képet fest 2027-ről.
A jegybank alap-előrejelzése szerint az idei rendkívül alacsony infláció után jövőre ismét gyorsulhat a pénzromlás. Ennél azonban sokkal fontosabb lehet a háztartások számára, hogy az élelmiszerek ára az általános inflációnál lényegesen gyorsabban emelkedhet.
Az MNB várakozása szerint 2027-ben az élelmiszerárak éves átlagban 5,8 százalékkal nőhetnek.
És a folyamat nem feltétlenül áll meg egyetlen év után: a jelenlegi előrejelzés 2028-ra is közel 6 százalékos élelmiszerár-emelkedéssel számol.
Ez természetesen előrejelzés, nem pedig biztosan bekövetkező árváltozás. Az időjárás, a világpiaci árak, az energiaárak, a forint árfolyama és a mezőgazdasági termés egyaránt módosíthatja a következő évek tényleges adatait.
Az irány azonban figyelmeztető.
Az aszály végül a pénztárnál is megjelenhet
A 2026-os nyár azért is fontos, mert a mezőgazdaságban az időjárási károk hatása nem mindig azonnal jelentkezik a boltokban.
Egy rossz gabonatermés például később a takarmányárakon keresztül a hús, a tojás vagy a tejtermékek árára is hatással lehet. A gyengébb zöldség- és gyümölcstermés pedig a szezon lezárulta után, a tárolási időszakban válhat igazán érzékelhetővé.
Ehhez társulnak a nemzetközi folyamatok.
A világpiaci élelmiszerárak alakulása, az időjárási szélsőségek, az energia és a műtrágya ára egyaránt befolyásolhatja, hogy végül mennyit fizetünk az üzletekben. A gabona, a cukor és más alapanyagok drágulása idővel a feldolgozott élelmiszerek árába is begyűrűzhet.
Egerben felértékelődhet a közvetlenül termelőtől vásárolt élelmiszer
Ebben a helyzetben különösen érdekesek Eger helyi és termelői piacai.
Szeptemberben ismét megrendezték a Szak(MA)rket termelői piacot, ahol Heves vármegyei termelők és kézművesek kínálták portékáikat. Helyi sajtok, húskészítmények, pékáruk, mézek, lekvárok, szezonális zöldségek és gyümölcsök kerültek a standokra.
Az ilyen kezdeményezések jelentősége túlmutat azon, hogy egy-egy délelőttön helyi termékeket lehet vásárolni.
A rövidebb értékesítési lánc azt jelenti, hogy kevesebb közvetítő kerül a termelő és a vásárló közé. Ettől természetesen nem válik automatikusan minden termék olcsóbbá, hiszen a kisüzemi, kézműves előállítás költsége sokszor magasabb. Ugyanakkor a vásárló pontosabban tudhatja, honnan származik az élelmiszer, a bevétel nagyobb része pedig közvetlenül a termelőnél maradhat.
Eger és Heves vármegye szempontjából ez egyre fontosabb lehet.
Most még van választás – de 2027 nehezebb év lehet
A jelenlegi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos.
A hivatalos adatok szerint 2026 nyarán több élelmiszer olcsóbb lett. A zöldségek és gyümölcsök egy részénél kifejezetten jelentős éves árcsökkenés következett be, és ezt a vásárlók Egerben is érzékelhetik.
A háttérben azonban egyáltalán nem nyugodt a helyzet.
A Heves vármegyei gazdálkodók egy rendkívül aszályos és forró nyáron vannak túl, a termelési költségek továbbra is magasak, az importverseny erős, miközben a következő évek élelmiszer-inflációjára vonatkozó várakozások már kevésbé kedvezőek.
Ezért könnyen lehet, hogy 2026 őszére úgy emlékezünk majd vissza, mint egy átmeneti időszakra, amikor az élelmiszer-infláció rövid időre jelentősen enyhült.
Ha a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi előrejelzése beigazolódik, 2027-ben ismét az élelmiszer lehet az egyik olyan kiadási csoport, amelynek drágulását a családok a mindennapi bevásárlások során különösen erősen megérzik.
Egerben pedig érdemes lesz továbbra is figyelni nemcsak a bolti árakat, hanem az egri piacot és a Heves vármegyei termelőket is. A következő hónapokban ugyanis ott láthatjuk majd talán a legközvetlenebbül, hogyan találkozik egymással az időjárás, a mezőgazdaság, a gazdaság és végül a családi pénztárca.
Források
Minden, ami Eger – Lédús dinnye, zamatos szilva és nyári bőség – ilyen most az egri piac kínálata
Magyar Nemzeti Bank – Inflációs jelentések
Központi Statisztikai Hivatal – Fogyasztói árak
Agroinform – Nagybani piaci árak
Népszava – Élelmiszerárak, áremelkedés és az MNB várakozásai
Borítókép: 168ora.hu
Legutóbbi hozzászólások