A magyar mezőgazdaság egyre súlyosabb gazdasági és termelési nehézségekkel küzd. Az idei rendkívüli aszály, a terméskiesés, az alacsony felvásárlási árak és a magas termelési költségek egyszerre terhelik a gazdálkodókat. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) legutóbbi vezetőségi ülésén több sürgető intézkedést is megfogalmazott. A sertés- és tejtermelők számára hitelmoratóriumot és állami garanciavállalást kérnek, az aszálykárosult gazdáknak pedig nagyobb kárenyhítési támogatást tartanak szükségesnek.
Heves megyében különösen fontosak ezek a kérdések. A 2026-os aszály a helyi növénytermesztésben is jelentős károkat okozott, a kukorica és a napraforgó terméseredményei elmaradtak a várakozásoktól. A betakarítás után egyre sürgetőbbé válik annak kérdése, miből finanszírozzák a gazdaságok a következő termelési évet.
Heves megyében már a terméskiesés is súlyos figyelmeztetés volt
A Minden, ami Eger korábban több alkalommal is foglalkozott a térség mezőgazdaságának helyzetével. A szeptemberi beszámolóban már részletesen megjelent, hogy a tartós csapadékhiány és a rendkívüli hőség milyen nehéz helyzetbe hozta a Heves megyei gazdálkodókat.
A kukoricatermesztés különösen nagy veszteségeket szenvedett el. A hevesi gazdálkodó, Korsós István például arról számolt be, hogy a korábban hektáronként akár tíz tonnát is adó kukoricából az idei körülmények között mindössze egy tonnára számíthatott.
A napraforgó sem mindenütt hozta a várt eredményeket. A szárazság miatt egyes növényállományok idő előtt értek be, más területeken pedig a megfelelő termés kialakulásához szükséges fejlődés is elmaradt.
A veszteség nemcsak az idei bevételeket érinti. A gazdálkodóknak a következő vetési időszak előtt újra elő kell teremteniük a vetőmag, a műtrágya, az üzemanyag, a növényvédő szerek és a gépi munkák költségeit. Mindezt úgy, hogy a gyenge termés miatt sok gazdaság kevesebb pénzből gazdálkodhat.
A MAGOSZ mostani felvetései ezért a Heves megyei termelők számára is különösen fontosak.
Hitelmoratóriumot és állami garanciát kérnek az állattartóknak
A MAGOSZ vezetősége szerint a sertés- és tejágazatban olyan súlyos finanszírozási problémák alakultak ki, amelyek már a gazdaságok működését is veszélyeztethetik.
A szervezet ezért két fontos intézkedést sürget:
-
átmeneti hitelmoratóriumot az érintett termelőknek;
-
központi állami garanciavállalást, amely megkönnyítheti a gazdaságok hitelhez jutását.
A hiteltörlesztés átmeneti felfüggesztése vagy könnyítése időt adhatna a nehéz helyzetbe került gazdaságoknak. Az állami garancia pedig csökkenthetné a bankok kockázatát, így a termelők könnyebben juthatnának a működéshez szükséges finanszírozáshoz.
A tejágazat helyzetét jól mutatja, hogy az Európai Bizottság adatai szerint az uniós nyerstej átlagos termelői ára augusztusban éves összehasonlításban 19,7 százalékkal csökkent. A magyar termelők ennél is nagyobb áreséssel szembesültek.
Az MBH Bank és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács októberi helyzetértékelése szerint 2026 első háromnegyed évében az ellenőrzött tehénállomány 4,2 százalékkal csökkent. Bár az egy tehénre jutó tejtermelés közel 8 százalékkal emelkedett, ez nem tudta ellensúlyozni a felvásárlási árak visszaesését. Az egy tehénre jutó tejárbevétel mintegy 20 százalékkal mérséklődött.
A sertéstartók szintén a felvásárlási árak, a termelési költségek és a finanszírozási feltételek együttes nyomásával küzdenek.
A víz megtartása a következő évek egyik legfontosabb feladata
A MAGOSZ vezetőségi ülésén a vízgazdálkodás is kiemelt téma volt. A szervezet szerint az ősszel és télen érkező csapadékot a lehető legnagyobb mértékben helyben kellene tartani.
Elsősorban a csatornákban és a mélyebben fekvő területeken történő vízvisszatartást szorgalmazzák, ehhez pedig a vízügyi szervek és a gazdálkodók szorosabb együttműködését tartják szükségesnek.
A kérdés Heves megyében is meghatározó. A Mátraalja, a Bükkalja és a megye déli mezőgazdasági területei eltérő természeti adottságokkal rendelkeznek, de a csapadékhiány és a szélsőséges időjárás valamennyi térségben komoly kihívást jelenthet.
A víz helyben tartása nemcsak az aktuális aszálykárok mérséklése miatt fontos. A téli csapadék megőrzése a következő tenyészidőszak talajnedvességi viszonyaira is hatással lehet.
A kormány hosszabb távon akár egymillió hektáron is megváltoztatná a gazdálkodás szerkezetét, és külön támogatási ösztönzőkkel, egy új vízprémiummal is segítené a vízvisszatartást.
A MAGOSZ szerint azonban az azonnali intézkedéseket sem lehet tovább halogatni. A vízügyi létesítmények összehangolt működtetésére, a megfelelő műszaki feltételekre és a kárenyhítési rendszer átalakítására egyaránt szükség van.
A 2027-es agrártámogatások is meghatározhatják a gazdaságok jövőjét
A gazdaszervezet a következő évek támogatási rendszerével kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki.
Az egyik legfontosabb kérdés a vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó, akár 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás fenntartása. Ennek esetleges csökkentése jelentősen befolyásolhatná a mezőgazdasági fejlesztésekre rendelkezésre álló forrásokat.
A 2027-es költségvetési javaslatban a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének vidékfejlesztési intézkedéseire 650 milliárd forintot irányoztak elő. Ez 100 milliárd forinttal több a 2026-os eredeti előirányzatnál, de az összegből a korábban megítélt támogatások kifizetését is finanszírozni kell.
A következő uniós költségvetési időszak, a 2028–2034 közötti évek támogatásai szintén bizonytalanságot jelentenek. A MAGOSZ mintegy 20 százalékos agrárforrás-csökkenéstől tart.
Heves megye szempontjából ez azért lényeges, mert a gazdaságoknak nemcsak a mindennapi termeléshez, hanem a korszerűsítéshez, az öntözés fejlesztéséhez és a technológiaváltáshoz is forrásokra van szükségük.
Az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát is fenntartanák
A MAGOSZ továbbra is ragaszkodik az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmának fenntartásához.
Az érdekképviselet szerint az importkorlátozás feloldása olyan piaci folyamatokat indíthatna el, amelyek később nehezen lennének visszafordíthatók.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy több szomszédos ország továbbra is fenntartja saját korlátozásait. A magyar termelők számára az alacsony terményárak és a magas előállítási költségek mellett további versenynyomást jelenthetne az ukrán mezőgazdasági termékek piacra jutásának bővülése.
A jelenlegi korlátozások ugyanakkor nem jelentik az ukrán termények teljes eltűnését az európai piacokról: a tranzitszállítások továbbra is lehetségesek.
A magyar termőföld tulajdonjoga vörös vonal a gazdáknak
A vezetőségi ülés egyik legfontosabb birtokpolitikai kérdése a magyar termőföld tulajdonjogának jövője volt.
A MAGOSZ elfogadhatatlannak tartaná, ha a jövőben általánosan lehetővé válna, hogy jogi személyek is magyar termőföld tulajdonjogát szerezhessék meg.
A szervezet szerint a jelenlegi földforgalmi rendszer egyik fontos eleme a földszerzés korlátozása, a birtokmaximumok fenntartása és a helyi földbizottságok szerepe. Attól tartanak, hogy ezek gyengítése felgyorsíthatná a birtokkoncentrációt, és csökkentené a helyben gazdálkodók befolyását.
A kormány 2027-re tervezi a földtörvény átfogó felülvizsgálatát. A novemberben ismertetett módosítások egyebek mellett a haszonbérleti díjak fizetését, az elővásárlási sorrendet és a beruházásokhoz kapcsolódó földhasználati szabályokat érintik.
Fontos azonban, hogy a felülvizsgálat bejelentése önmagában nem jelenti a jogi személyek földszerzésére vonatkozó korlátozások megszüntetését. A jövőbeni szabályozás részletei még nem ismertek.
A termőföld védelme Heves megyében is alapvető kérdés, hiszen a mezőgazdasági területek nemcsak a jelenlegi gazdálkodók megélhetését, hanem a térség hosszú távú gazdasági lehetőségeit is meghatározzák.
A vadkár is tovább növeli a gazdálkodók veszteségeit
A MAGOSZ a vadállomány okozta mezőgazdasági károkra is felhívta a figyelmet. A szervezet szerint az ország több térségében olyan mértékű a vadak által okozott termésveszteség, amely indokolttá teszi az állományszabályozás szigorítását.
Az aszály miatt eleve legyengült növényállományokban a vadkár további veszteségeket okozhat. A kérdés különösen fontos azoknak a gazdaságoknak, amelyeknek az időjárási károk miatt már eleve jelentősen csökkent a várható bevételük.
A vadállomány szabályozásánál ugyanakkor a helyi viszonyokat és a tényleges károkat is figyelembe kell venni.
Nemcsak az idei termés, hanem a következő évek mezőgazdasága a tét
A MAGOSZ vezetőségi ülésén megfogalmazott javaslatok jól mutatják, hogy a magyar agrárium problémái már nem kezelhetők kizárólag az időjárási károk enyhítésével.
A gazdaságoknak egyszerre kell megküzdeniük a termelési veszteségekkel, a finanszírozási nehézségekkel, a piaci bizonytalansággal és a klímaváltozás következményeivel.
Heves megyében a 2026-os aszály már kézzelfoghatóvá tette ezeket a problémákat. A gyenge kukorica- és napraforgótermés, az állattartás költségei és a következő gazdasági év finanszírozása egyaránt olyan kérdések, amelyek a helyi termelők jövőjét befolyásolják.
A következő időszakban ezért különösen fontos lesz, hogy milyen segítséget kapnak a károsult gazdálkodók, milyen feltételekkel juthatnak hitelhez, és mennyi forrás jut a vízgazdálkodás, a mezőgazdasági fejlesztések és a termőföld védelmére.
A mezőgazdaság jövője nemcsak a gazdák ügye: a termelés biztonsága, az élelmiszer-ellátás és a vidéki térségek gazdasági ereje egyaránt függ attól, hogy a magyar agrárium mennyire tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi cikkek
Krízisévet zár a magyar mezőgazdaság – Heves megyében is súlyos károkat okozott az aszály
Gyenge év után újabb csapások – Heves megye gazdáit is szorongatja az agrárválság
További források
Világgazdaság – Hitelmoratóriumot követelnek, és a magyar földet is féltik
MAGOSZ – Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége
Magro – Újabb földbérleti könnyítést sürget a Magosz
Infostart – Földtörvény-módosítás: az agrárminiszter bejelentette, kinek szól a változás
Borítókép: Mezőgazdasági terület, földművelés – illusztrációs fotó MTI Söki Tamás
Legutóbbi hozzászólások