Régi hagyomány elevenedett meg ismét Kerecsend és Tófalu határában: hívők indultak gyalogosan a Honvédhalmi Boldogasszony kegyhelyéhez. Az augusztusi zarándoklat jóval több egy közös sétánál. Egy olyan helyi vallási hagyomány folytatása, amelynek gyökerei legalább a 19. századig nyúlnak vissza, és amely hosszabb megszakítás után az elmúlt években ismét egyre több embert szólít meg.
A nyár végi határ különleges hátteret adott a zarándoklatnak. A résztvevők az aratás után maradt tarlók között, kereszttel az élen haladtak Honvédhalma felé.
A menetben idősek és fiatalok, családok és gyerekek egyaránt ott voltak. A gyaloglást imádság és ének kísérte, majd a kegyhelynél szabadtéri szentmisével folytatódott az este.
Az idei meghívó szerint a zarándoklat 17.15-kor indult, a szentmise pedig 18 órakor kezdődött, amelyet Ft. Novák Lajos gyöngyösi káplán atya celebrált.
Egy kegyhely a földek között
Aki először jár Honvédhalmán, talán meglepődik azon, hogy a környék egyik régi búcsújáró helyét nem egy nagy templom vagy monumentális épület jelzi.
Éppen ez adja Honvédhalma különleges hangulatát.
A Honvédhalmi Boldogasszony kegyhely, más néven a honvédhalmi vagy tófalui szentkút Tófalu és Kerecsend között található. A hely kialakulása népi kezdeményezéshez kapcsolódott, történetét pedig részletes néprajzi kutatás is feldolgozta.
A Dobó István Vármúzeum által közölt összefoglaló szerint Császi Irén kutatásának eredménye 2005-ben jelent meg az Agria évkönyvben „Honvédhalmi Boldogasszony – A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban” címmel. A kutatás és az azt követő ismeretterjesztés hozzájárult ahhoz is, hogy a régi búcsújárás hagyománya újra életre keljen.
Már a 19. században ismerték
A Honvédhalmához kötődő vallásos hagyomány jóval régebbi annál, mint amit az elmúlt évek zarándoklatai alapján gondolhatnánk.
A kegyhely egyik korai írásos említése 1887-ből ismert. A helyhez kapcsolódó emlékezet később sem tűnt el: egy 1948-ban keletkezett kéziratos népének „Honvédhalmi Boldog asszony” néven említi a Szűzanyát és a kutat.
Különösen érdekes, hogy a kegyhelyet 1948 és 1975 között rendszeresen látogatták a környék hívei, vagyis a vallásgyakorlás számára korántsem kedvező évtizedekben sem szakadt meg teljesen a hagyomány.
Az 1950-es évektől a szentkút környezete fokozatosan kiépült. A forrást kútgyűrűkkel vették körül, a fákra és kis fafülkékbe Mária-képeket, szobrokat helyeztek. Keresztek, szobrok, hálatáblák és más vallási emlékek jelentek meg a területen.
A zarándokok elsősorban a környék falvaiból érkeztek.
Régi fényképek őrzik a zarándoklatok emlékét
A történet egyik legszebb bizonyítéka, hogy fényképek is fennmaradtak a korábbi honvédhalmi búcsújárásokról.
A Dobó István Vármúzeum összeállításában látható egy 1960-as évekbeli felvétel egy feldebrői búcsús csoportról, valamint egy 1970-es évekből származó fénykép a Honvédhalma felé tartó gyalogos zarándokokról.
Vagyis amit napjainkban ismét látunk a határban – az egymás mögött haladó embereket, a kereszteket, az imádságot –, annak évtizedekkel korábban is hasonló képe lehetett.
De miért éppen „Honvédhalma”?
A hely neve egy másik történelmi szálat is őriz.
A hagyomány a terület elnevezését az 1849. február 26–27-i kápolnai csatához kapcsolja. A Tófalu és Kerecsend közötti térség a szabadságharc hadmozdulatainak egyik helyszíne volt.
Pesty Frigyes 19. századi helynévgyűjtésében a terület már Honvéd halma néven szerepelt. A helyi hagyomány szerint honvédek harcoltak és haltak meg ezen a vidéken, innen származhatott az elnevezés.
Így Honvédhalmán különös módon fonódik össze az 1848–49-es szabadságharc emlékezete és a népi vallásosság.
Volt idő, amikor majdnem feledésbe merült
A hagyomány nem maradt töretlen.
A birtokviszonyok változásával a szentkút környéke egy időre mezőgazdasági területhez került, a rendszeres búcsújárás pedig fokozatosan visszaszorult. A kegyhely emléke azonban tovább élt a környékbeli települések lakóiban.
Kerecsend, Tófalu, Kápolna, Kompolt, Feldebrő és más környékbeli falvak idősebb lakói még őrizték a régi zarándoklatok történeteit.
2022-ben a sajtó már arról számolt be, hogy a Kerecsendi Egyházközség kezdeményezésére ismét közösen indultak útnak a hívek. Akkor mintegy két kilométeres gyaloglás után szabadtéri szentmisét tartottak Honvédhalmán.
2024-ben ismét népes zarándoklat érkezett a kegyhelyhez, 2025-ben pedig Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva újból gyalogos, énekes és imádságos menet indult Honvédhalmára.
Egy különös szentkút
A kegyhely egyik központi eleme természetesen maga a kút.
A helyi hagyomány régóta különleges jelentőséget tulajdonít vizének. A 2022-es rendkívül száraz nyárról szóló beszámoló szerint miközben a környék számos kútja elapadt, a honvédhalmi kútból a zarándokok akkor is tudtak vizet meríteni.
A vízhez a népi vallásosságban gyógyulásról és segítségről szóló történetek is kapcsolódtak. Ezek természetesen a helyi vallási hagyomány és folklór részét jelentik, nem történeti vagy orvosi bizonyítékokat.
Mégis éppen az ilyen történetek mutatják meg, milyen fontos szerepet töltött be Honvédhalma a környék lakóinak életében.
Ugyanazon az úton, mint évtizedekkel ezelőtt
Talán ez az idei zarándoklat legfontosabb üzenete.
Az aratás utáni földeken haladó emberek látványa ma szinte ugyanazt a hangulatot idézi, amelyet a régi fényképek őriznek.
Megváltozott körülöttünk a világ, megváltoztak a települések, az utak és az emberek mindennapjai. Egy dolog azonban megmaradt: vannak, akik évről évre hajlandók gyalog útnak indulni ugyanahhoz a kis kegyhelyhez.
Honvédhalma ezért nem egyszerűen egy pont Kerecsend és Tófalu között.
Egy darabka élő helytörténet.
Olyan hely, ahol a szabadságharc emlékezete, a Boldogasszony tisztelete, a szentkúthoz kapcsolódó népi hagyomány és a mai közösség találkozik.
És amikor ismét feltűnik a kereszt a nyár végi határban, mögötte pedig hosszú sorban érkeznek a zarándokok, egy régi történet újabb fejezete kezdődik.
Források
Egri Főegyházmegye – Honvédhalmi zarándoklat a békéért
Dobó István Vármúzeum – Egy népi hagyomány felelevenítése: búcsújárás a Honvédhalmi Boldogasszonyhoz
HEOL – Újra elzarándokoltak Honvédhalmához a Kerecsend környéki hívek
HEOL – Felemelő élmény volt a zarándoklat Tófaluban
Kerecsend – Szűz Mária Világ Királynője Római Katolikus Plébánia
Legutóbbi hozzászólások