Augusztus második felében járunk, és a nyár lassú búcsúját nemcsak a rövidülő nappalok vagy a hűvösebb hajnalok jelzik. Egerben és Heves vármegye településein is érdemes egyre gyakrabban az égboltot és a villanyvezetékeket figyelni: elérkezett a fecskék gyülekezésének időszaka.
A vezetékeken egymás mellett üldögélő, majd egyszerre felrebbenő madarak látványa az egyik legszebb nyár végi természeti jelenség. A fecskék számára azonban ez nem egyszerű pihenés: már a hosszú, Afrikába vezető útra készülődnek.
Most kezdődik igazán a gyülekezés
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tájékoztatása szerint a fecskék augusztus második felében kezdenek nagyobb számban gyülekezni, vagyis 2026. augusztus végén éppen ennek az időszaknak lehetünk tanúi.
A népi megfigyelések szerint Kisboldogasszony napja, szeptember 8. környéke már a fecskék elvonulásának hagyományos időszaka. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyetlen napon minden madár útnak indul: a vonulás hosszabb folyamat, amelynek fő időszaka szeptemberre esik.
A fecskék hosszú távú vonulók. A nálunk költő madarak a telet Afrikában töltik, útjuk során pedig a Földközi-tengeren és a Szaharán is át kell kelniük. Többnyire nappal haladnak, a rendkívül hosszú átkelések idején azonban éjszaka is repülhetnek.
Heves vármegyében is érdemes figyelni az eget
A fecskék jelenléte természetesen Heves vármegyében sem újdonság. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korábbi beszámolója is foglalkozott a térség fecskéivel, és kiemelte, hogy Magyarországon a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske rendszeresen fészkelő faj.
A füsti és molnárfecskék kifejezetten kötődnek az emberi környezethez: településeken, házak, melléképületek, istállók és ereszek környezetében találkozhatunk velük. A partifecske ezzel szemben meredek homok- és löszfalakba vájt üregekben költ.
Éppen ezért Egerben és a vármegye falvaiban sem meglepő, ha most egyre több fecskét látunk a légvezetékeken, illetve nyílt, rovarokban gazdag területek felett vadászni.
A nagyobb vízfelületek, vizes élőhelyek és nádasok különösen fontosak lehetnek a vonulás időszakában. A fecskék ugyanis a hosszú út előtt intenzíven táplálkoznak, estére pedig nagy csapatok verődhetnek össze. Az MME szerint a nádasokban éjszakázó fecskék száma megfelelő helyeken akár tízezres nagyságrendű is lehet.
Ezért Heves vármegyében a települések mellett a vizes élőhelyek és a Tisza-tó térsége is különösen érdekes lehet a nyár végi madárvonulás megfigyelésekor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2026-ban már dokumentáltak volna ott ekkora fecskecsapatot – az idei konkrét megfigyeléseket érdemes külön kezelni a faj általános viselkedésétől.
Miért ülnek annyian a villanydróton?
A nyár végének jellegzetes képe: egy vezetéken néhány fecske, majd húsz, ötven, esetenként ennél is több madár jelenik meg.
Felrepülnek, cikáznak egy darabig, aztán ismét felsorakoznak.
Ez már az utazás előtti készülődés része.
A fecskék repülő rovarokkal táplálkoznak, testfelépítésük pedig szinte tökéletesen alkalmazkodott ehhez az életmódhoz. Hosszú szárnyuk, erős mellizomzatuk és kis csőrük segítségével a levegőben vadásznak. A vonulás előtt különösen fontos számukra, hogy megfelelő energiatartalékot gyűjtsenek.
A látványos gyülekezés tehát nem annak a jele, hogy a madarak „elfáradtak”, hanem egy természetes életszakasz: készülnek az év egyik legnagyobb próbatételére.
Afrika még nagyon messze van
A fecskék előtt elképesztő út áll.
A Magyarországon költő fecskéknek el kell jutniuk afrikai telelőterületeikre, miközben tengerekkel, sivataggal, szélsőséges időjárással és táplálékhiánnyal is szembe kell nézniük.
Az MME arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás következtében változó széljárás és a sivatagi területek változása tovább nehezítheti ezt az egyébként is veszélyes utat.
Sok madár számára tehát a Heves vármegyei vezetékeken, réteken vagy vizes élőhelyek közelében eltöltött nyár végi napok jelenthetik az utolsó nyugodtabb időszakot a hatalmas utazás előtt.
Egyre nagyobb szükségük van a segítségünkre
A fecskék történetének sajnos van egy kevésbé idilli oldala is.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korábbi összegzésében idézett 1999–2009 közötti felmérések szerint tíz év alatt a hazai partifecske-állomány mintegy 30 százalékkal, a füsti fecskéé 44 százalékkal, a molnárfecskéé pedig 65 százalékkal csökkent.
A problémák összetettek. Az MME többek között az élőhelyek átalakulását, az őszi gyülekezőhelyek megszűnését, a rovarirtást, az intenzív mezőgazdaság hatásait, a fészkek elpusztítását, valamint a klímaváltozás miatt gyakoribb szélsőséges időjárási helyzeteket sorolja a veszélyeztető tényezők közé.
A településeken további problémát jelenthet a sár hiánya. A molnár- és füsti fecskéknek ugyanis nedves földre van szükségük fészkük építéséhez. A burkolt udvarok és utak terjedésével, illetve a hagyományos állattartás visszaszorulásával sok helyen eltűntek a természetes sárgyűjtő helyek.
A fecskefészek nem szemét – hanem érték
Sok konfliktus abból adódik, hogy a házak eresze alatt költő fecskék ürüléke zavarja az ott élőket.
Erre azonban létezik egyszerű megoldás.
Az MME által ajánlott úgynevezett fecskepelenka lényegében a fészek alá szerelt deszkalap, amely felfogja a lehulló ürüléket. A madarak zavartalanul felnevelhetik fiókáikat, miközben az épület környezete is tisztán tartható.
Így nem kell választanunk a tiszta homlokzat és a fecskék között.
Láttál nagy fecskecsapatot Egerben vagy Heves vármegyében? Jelentsd!
A mostani időszakban különösen érdekes lehet dokumentálni, hol jelennek meg nagyobb fecskecsapatok.
Az MME Fecskefigyelő Online Adatbázisába bárki feltöltheti megfigyeléseit. Nemcsak a tavaszi érkezéseket és a fészkeket lehet rögzíteni, hanem kifejezetten a nyár végi gyülekezéseket és az őszi elvonulást is.
Ez Eger és Heves vármegye szempontjából is értékes lehet.
Ha tehát a következő hetekben Egerben, Felsőtárkányban, Andornaktályán, Egerszalókon, a Mátra térségében, a vármegye déli részén vagy a Tisza-tó környékén nagyobb fecskecsapatot látunk, érdemes feljegyezni a helyszínt, időpontot és lehetőség szerint a madarak hozzávetőleges számát.
A nyár egyik legszebb búcsúja
Még nyár van. Még hallani a fecskék hangját, még cikáznak az utcák és kertek felett.
De amikor egyre többen sorakoznak fel a vezetékeken, már tudhatjuk: közeledik az indulás ideje.
Hamarosan megkezdődik hosszú útjuk dél felé, és Eger, valamint Heves vármegye egén is egyre kevesebbet látunk majd belőlük.
Tavasszal pedig ismét várjuk őket vissza.
Talán ezért olyan különleges a fecskék augusztus végi gyülekezése. Egyszerre gyönyörű látvány és halk figyelmeztetés arra, hogy a nyár lassan véget ér.
Ha pedig mostanában sok fecskét látsz egy vezetéken, ne csak elsétálj alattuk. Nézz fel egy pillanatra – lehet, hogy éppen egy Afrikába készülő csapat utolsó Heves vármegyei napjainak egyikét látod.
Források és kapcsolódó tartalmak
Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi tartalom:
Ismerkedj meg a Szent Mihály-napi népszokásokkal – Minden, ami Eger – a korábbi blogbejegyzés a fecskék elvonulásához kapcsolódó régi népi időjóslást is felidézi.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület:
Gyülekeznek a fecskék – MME
MME Fecskefigyelő:
Fecskefigyelő Online Adatbázis – ide a nyár végi gyülekezések és az őszi elvonulás megfigyelései is feltölthetők.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság:
Egy fecskementés krónikája
Partifecskék védelme a Zagyva mentén
MME – fecskevédelem:
Gyakori kérdések – fecskepelenka és sárgyűjtőhelyek
Megjegyzés: a 2026. augusztus 23-án elérhető források alapján nem állítjuk, hogy egy konkrét Heves vármegyei helyszínen már dokumentáltak volna idén tömeges fecskegyülekezést. A cikk az aktuális vonulási időszakot és a térségre vonatkozó hiteles természetvédelmi adatokat mutatja be.
Legutóbbi hozzászólások