Eger egyik legkülönlegesebb utcája nem csupán egy közlekedési útvonal a vár tövében, hanem egy igazi irodalmi zarándokhely. A Gárdonyi Géza utca évszázados történetet mesél el: a középkori városfalak árnyékában vezet végig, miközben minden lépése az Egri csillagok írójának emlékét idézi fel. Az itt álló házban születtek a magyar irodalom legismertebb regényei, a kertből pedig ma is ugyanaz a páratlan panoráma tárul a látogatók elé, amely egykor Gárdonyi Gézát is inspirálta.
A Takács utcából lett Gárdonyi Géza utca
Az utca eredetileg Takács utca néven volt ismert. Nevét feltehetően azokról a vászonszövő mesterekről kapta, akik egykor ezen a környéken éltek és dolgoztak. 1912-ben azonban Eger városa úgy döntött, hogy még az író életében tiszteleg előtte, és az utcát Gárdonyi Géza utcának nevezte el.
Ez ritka megtiszteltetés volt, hiszen kevés alkotóról neveztek el utcát még életében.
Az utca a Vécseyvölgy utcából indul, a vasútvonal mellett halad a vár irányába, majd a Cecey Éva utca felé ágazik el. A vár és a Várhegy között húzódó szakasza különösen hangulatos, hiszen néhány perc sétával elérhető innen az Egri vár és Gárdonyi egykori otthona is.
Miért költözött Gárdonyi Egerbe?
Gárdonyi Géza (1863–1922), eredeti nevén Ziegler Géza, már fiatal tanítóképzős diákként megismerte Egert. 1878 és 1882 között tanult a városban, ekkor több helyen is lakott, többek között az Arany János, a Pacsirta és a Telekessy utcában.
Budapesti évei után azonban egy nyugodtabb, csendesebb helyet keresett.
Édesanyja visszaemlékezése szerint az író így fogalmazott:
„Valami csöndes helyet kell választanunk… ahol én is írhatok. Mert könyvet akarok írni.”
Barátja, Bródy Sándor tanácsára ismét Egerbe látogatott, és beleszeretett a Takács utcai kis ház fekvésébe.
A ház ugyan rossz állapotban volt, de Gárdonyit nem az épület érdekelte, hanem a kilátás.
Édesanyjának ezt írta:
„Találtam egy kis házat. Az maga nem ér semmit, de a fekvése megfizethetetlen.”
Ez a mondat azóta is az egyik legismertebb Gárdonyi-idézet.
Itt született az Egri csillagok
Az író 1897-ben költözött be a házba, és egészen 1922-ben bekövetkezett haláláig itt élt.
Dolgozószobáját különleges módon alakította át:
mennyezetablakot építtetett,
hangszigetelő, párnázott ajtót készíttetett,
teljes csendet biztosított magának az alkotáshoz.
Innen született meg többek között
Az én falum
A láthatatlan ember
Isten rabjai
valamint az Egri csillagok.
A regény megírása előtt éveken át kutatta az egri vár történetét, a korabeli hadviselést és a vár egykori szerkezetét. Kutatásai később még a vár régészeti feltárását is segítették.
Egy különleges kert
Gárdonyi nemcsak író volt, hanem lelkes kertész is.
Kertje szinte arborétummá vált.
Egzotikus növényeket ültetett, különleges fákat nevelt, és többféle állatot is tartott. A visszaemlékezések szerint a kis gyíkok annyira megszelídültek, hogy a kezéből ittak.
A kertben több szobor is állt.
Legnagyobb tisztelettel Dante Alighieri előtt adózott, akinek szobrát a ház bejáratához helyezte. Emellett magyar történelmi személyiségek és írók szobrai is díszítették a kertet.
A Gárdonyi Géza Emlékház
Ma az egykori otthon Gárdonyi Géza Emlékházként működik.
Az 1952-ben megnyitott múzeumban ma is megtekinthető:
az író eredeti dolgozószobája,
bútorai,
személyes tárgyai,
kéziratai,
relikviái,
valamint közel 10 000 kötetes könyvtárának jelentős része.
A kertben található Somogyi Árpád 1965-ben felavatott ülő bronzszobra is, amely az egyik legkedveltebb fotóhelyszín a látogatók körében.
A múzeum a Dobó István Vármúzeum tagintézménye, és a nyári időszakban minden nap látogatható.
A „Csak a teste…”
Gárdonyi Géza végakarata szerint kertjében szeretett volna nyugodni.
Végül azonban az Egri vár legmagasabb pontján temették el, ahonnan rálátni szeretett házára.
Sírkövén saját kívánságára mindössze két szó olvasható:
„Csak a teste.”
Ez az egyik legismertebb magyar sírfelirat, amely azt fejezi ki, hogy az író szellemisége és művei örökké élnek.
Érdekességek
📖 Az Egri csillagok 2005-ben a Nagy Könyv országos szavazásán Magyarország kedvenc regénye lett.
📚 Gárdonyi 1904-ben száz kötet könyvet adományozott az egri irgalmas kórháznak, ezzel megalapozva a későbbi kórházi könyvtárat.
🏡 Dolgozószobájának mennyezetablakán keresztül éjszaka a csillagos eget figyelte, amely különösen inspirálta.
🌲 A kertben ma is látható az a fenyőfa, amelyet fia emlékére ültetett.
🗿 Az Egri csillagok sikerének emlékére 2006-ban felavatták a Nagy Könyv című szobrot a Klapka utca és az Egészségház utca találkozásánál.
Egy utca, amely egy egész életművet őriz
A Gárdonyi Géza utca jóval több egy történelmi utcánál. Ez az a hely, ahol megszületett a magyar irodalom egyik legnagyobb regénye, ahol a csend, a természet és az egri vár látványa nap mint nap ihlette alkotóját. Ma a macskaköves utca, az emlékház és a közeli vár együtt alkotják Eger egyik legértékesebb kulturális örökségét, amely minden látogatónak különleges élményt nyújt.
Források
Dobó István Vármúzeum – Gárdonyi Géza Emlékház
Dobó István Vármúzeum – Programok és Gárdonyi-piknik
Legutóbbi hozzászólások