Érdemes lesz az eget figyelni – különleges égi jelenségek sora jön, Egerből is lesz mit látni

Az augusztusi Perseidák és a részleges napfogyatkozás után sem ér véget az égi látványosságok sora. Már augusztus végén újabb különleges jelenséget figyelhetünk meg Egerből, ősszel pedig meteorrajok, bolygók kedvező megfigyelési időszakai következnek. A következő évek naptárában pedig olyan események szerepelnek, amelyekért akár több ezer kilométert is érdemes lehet utazni.

A HEOL összeállítása egészen 2061-ig tekint előre, mi azonban megnéztük azt is, mire érdemes Egerben és környékén készülni a közelebbi jövőben.

Még alig ért véget az egri napfogyatkozás

augusztus 12-én egyszerre több égi esemény is felkeltette a csillagászat iránt érdeklődők figyelmét. Ekkor tetőzött a Perseidák meteorraja, miközben Európa egy részén teljes napfogyatkozás következett be.

Magyarország a teljesség sávján kívül feküdt, de nálunk is látványos részleges napfogyatkozást lehetett megfigyelni. Egerben a Nap korongjának mintegy 52 százalékát takarta el a Hold, míg Heves vármegye északnyugati részén ennél valamivel nagyobb fedés is kialakult.

Az esemény különlegességét növelte, hogy Európában 1999 óta nem volt olyan teljes napfogyatkozás, amelynek teljességi sávja ismét érintette volna a kontinenst.

Augusztus 28-án újabb fogyatkozás jön – ezt Egerből is láthatjuk

Nem kell azonban 2027-ig várnunk a következő fogyatkozásra.

2026. augusztus 28-án hajnalban részleges holdfogyatkozás lesz, amelynek jelentős része Egerből is megfigyelhető.

Az egri számítások szerint a félárnyékos szakasz 3:23-kor kezdődik, majd 4:33-kor a Hold belép a Föld teljes árnyékába, és elkezdődik a látványosabb részleges fogyatkozás.

Egerből körülbelül 5:50 körül láthatjuk a legnagyobb fogyatkozást, amikor a Hold már rendkívül alacsonyan jár a nyugat-délnyugati horizont felett. Néhány perccel később, körülbelül 5:55-kor le is nyugszik.

Ez azt jelenti, hogy az egri megfigyelőknek különösen fontos lesz olyan helyet keresniük, ahonnan akadálytalan kilátás nyílik nyugat-délnyugat felé.

Érdemes tehát magasabb, nyitott megfigyelőhelyet választani, és persze az időjárásnak is kedveznie kell.

Miért vörösödhet el a Hold?

Holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a Hold közé kerül. A Holdra közvetlenül érkező napfény egy részét bolygónk eltakarja, ugyanakkor a Föld légkörén áthaladó vöröses fény elérheti a holdfelszínt.

Ezért a fogyatkozás során a Hold sötét, vöröses vagy barnás árnyalatot ölthet.

A napfogyatkozással szemben a holdfogyatkozást teljesen biztonságosan lehet szabad szemmel megfigyelni, és már egy egyszerű binokulár is sokat hozzáadhat az élményhez.

Ősszel sem pihen az égbolt

A HEOL által közölt égi menetrend szerint szeptember 23-án érkezik az őszi nap-éj egyenlőség, két nappal később pedig a Neptunusz kerül oppozícióba.

Októberben már a meteorrajok kerülnek előtérbe. A hónap elején a Draconidák, október 21–22. környékén pedig az Orionidák kínálhatnak hullócsillagokat.

Novemberben előbb a Tauridák, majd november 17. körül a Leonidák érkeznek.

Meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre. Sőt, jobb szabad szemmel figyelni az ég nagyobb részét. A városi fényektől távolabb fekvő területek természetesen sokkal kedvezőbbek.

Ebből a szempontból Eger helyzete szerencsés: a Bükk és a környező hegyvidék számos olyan területet kínál, ahol a belvárosénál jóval sötétebb égboltot találhatunk.

Decemberben jönnek a Geminidák

Az év egyik legmegbízhatóbb meteorraja a Geminidák, amelynek maximuma december 13–14. körül várható.

A Geminidák azért is különlegesek, mert nem egy hagyományos üstököshöz, hanem a 3200 Phaethon nevű különleges kisbolygóhoz kapcsolódnak. A raj meteorjai között feltűnően fényes példányok is előfordulhatnak.

December 21–22. környékén pedig az Ursidák jelentkeznek, így még az év legrövidebb napjai környékén is lesz miért az eget figyelni.

2027. augusztus 2. – ezt a dátumot érdemes felírni

A következő év egyik legnagyobb csillagászati eseménye 2027. augusztus 2-án következik.

A Föld egy keskeny sávjából ekkor teljes napfogyatkozás lesz látható, és a maximális teljes fázis megközelíti a hat és fél percet. A teljesség sávja többek között Észak-Afrika területein halad majd keresztül.

Magyarország azonban ismét kívül marad a teljes fogyatkozás sávján.

Hazánkból részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg. A magyarországi esemény nagyjából 10:11 és 12:31 között zajlik majd, a pontos időpont természetesen a megfigyelés helyétől függ.

Vagyis aki 2026. augusztus 12-én Egerben figyelte a Napot, annak alig egy év múlva ismét előkerülhet a napfogyatkozás-szemüvege.

2029-ben az Apophis közelíti meg a Földet

április 13-án egészen másfajta égi látványosság várható.

A 99942 Apophis kisbolygó rendkívül közel halad majd el bolygónk mellett. A HEOL összefoglalója szerint körülbelül 31 ezer kilométerre közelítheti meg a Föld felszínét.

Ez csillagászati értelemben rendkívül kis távolság.

A jelenlegi számítások szerint nem jelent becsapódási veszélyt, viszont megfelelő helyről akár szabad szemmel is megfigyelhető lehet. A közeli elhaladás természetesen a csillagászok számára is kivételes kutatási lehetőség lesz.

2031-ben akár rendkívüli Leonida-aktivitás is jöhet

A meteorrajok történetében különleges helyet foglalnak el a Leonidák. Bizonyos években nem egyszerű meteorrajként, hanem valóságos meteorviharként jelentkeztek.

A jelenlegi előrejelzések szerint 2031. november 17–18. körül ismét különösen érdekes aktivitás alakulhat ki, amikor bolygónk a Tempel–Tuttle-üstökös által hátrahagyott sűrűbb törmelékfelhővel találkozhat.

Hogy pontosan milyen látványt produkál majd a raj, azt természetesen csak az eseményhez közeledve lehet biztosabban megmondani.

2040-ben öt bolygó és a Hold kerül egymás közelébe

szeptember 8-án a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz, valamint a holdsarló az égbolt viszonylag kis területén lesz látható.

Különlegessége, hogy mind az öt bolygó szabad szemmel megfigyelhető.

Persze valójában a bolygók nem kerülnek fizikailag egymás mellé: a Földről nézve látszanak majd közel egy irányban.

2061-ben visszatér a Halley-üstökös

Az egyik legismertebb üstökös, a Halley-üstökös körülbelül 76 évente tér vissza a Nap közelébe.

Legutóbb 1986-ban járt a Naprendszer belső térségében, következő visszatérése pedig 2061-ben várható. A HEOL által idézett előrejelzés július 29. környékét emeli ki fontos időpontként.

A Halley azért is különleges, mert megfigyeléséről több mint kétezer éves történelmi feljegyzések maradtak fenn.

Érdekesség: teljes napfogyatkozásra Magyarországon még sokat kell várni

Bár részleges napfogyatkozásokat a következő években is láthatunk, Magyarország területéről legközelebb 2081. szeptember 3-án figyelhető meg teljes napfogyatkozás.

Éppen ezért volt történelmi jelentőségű az 1999. augusztus 11-i esemény, amikor a teljesség sávja Magyarországon is végighaladt.

Egerből nézve a következő nagy esemény már nagyon közel van

Nem kell tehát évtizedekre előre tekintenünk.

2026. augusztus 28-án hajnalban ismét érdemes lesz felkelni Egerben. A részleges holdfogyatkozás 4:33 után válik igazán látványossá, a Hold pedig fokozatosan egyre mélyebbre merül a Föld árnyékában, miközben közelít a nyugati horizonthoz.

Ha tiszta lesz az ég, különleges látványban lehet részünk: a fogyatkozó Hold már egészen alacsonyan, a hajnali égbolt világosodó háttere előtt búcsúzik majd Egertől.

Fotós szemmel ez talán még érdekesebb, mint egy magasan járó holdfogyatkozás: megfelelő helyszínről a vöröses, részben elfogyott Hold akár az egri táj vagy a Bükk sziluettjével együtt is megörökíthető.

Egy biztos: 2026-ban még bőven lesz miért felnézni az égre.