Eger történelmi belvárosának egyik jellegzetessége a tömbbelsők rendszere. A házsorok között kialakított udvarok, átjárók és kisebb terek évtizedek óta hozzátartoznak a város mindennapi életéhez. Nem eldugott vagy ismeretlen helyek ezek: az egriek rendszeresen használják őket, átvágnak rajtuk, megpihennek a padokon, a gyerekek játszanak, mások kerékpárral haladnak keresztül rajtuk.
A Minden, ami Eger oldalán többször foglalkoztunk már a tömbbelsőkkel. Bemutattuk a Fellner-tömbbelsőt, a Bajcsy-tömbbelsőt, az Erzsébet udvart és a Belvárosi udvart, elővettünk régi, 1985-ben készült fényképeket, és azt is megnéztük, hogyan változtak ezek a belvárosi terek az elmúlt évtizedekben.
A mostani fénykép az Erzsébet udvar jellegzetes látványát örökíti meg: a lombok és az árkádos épületszárny fölött a Dobó téri Minorita templom két tornya magasodik. Ez a nézőpont évtizedek óta Eger egyik jól ismert városképe.
A tömbbelsők Eger városszerkezetének fontos részei
A mai egri tömbbelsők kialakulása szorosan összefügg a történelmi belváros 20. századi rehabilitációjával.
A régi belvárosi háztömbök belsejében eredetileg udvarok, kertek, gazdasági épületek és melléképületek sorakoztak. A hatvanas évek végétől meginduló tömbrehabilitáció során több helyen úgy alakították át ezeket a területeket, hogy az utcai épületszárnyakat megtartották és helyreállították, a tömbök belsejében viszont új közterületeket, gyalogos kapcsolatokat, üzleteket, parkokat és játszóhelyeket hoztak létre.
Ennek köszönhető Eger belvárosának ma is jól érzékelhető sajátossága: nem feltétlenül kell az utcákat követnünk ahhoz, hogy egyik helyről a másikra eljussunk. Egy kapualjon belépve egy udvaron keresztül folytathatjuk utunkat, majd egy másik átjárón keresztül ismét valamelyik belvárosi utcára érkezünk.
Egernek így nemcsak utcákból és terekből álló gyalogos belvárosa van, hanem a tömbök belsejét is használó közlekedési rendszere.
A Fellner-tömbbelső különös története
Korábbi összeállításunkban már felidéztük a Fellner-tömbbelső történetét is.
A hely kialakulását a Líceum építésének időszakához kötik. Az építkezés idején ideiglenes házak kerültek a területre, amelyek a munkálatok befejezése után is megmaradtak. Az előttük kialakult átjáró szintén fennmaradt, majd a növekvő forgalom miatt egyre szélesebbé vált.
A környék közlekedési szerepe később annyira jelentőssé vált, hogy egykor az egri autóbusz-pályaudvar is ezen a területen működött.
Ma már egészen más városképet látunk itt, de a Fellner-tömbbelső története jól példázza, hogy Eger belvárosának mai átjárói nem egyszerre, egyetlen nagy terv részeként születtek. Több évszázad városfejlődése alakította őket.
A Bajcsy-tömbbelsőből Kracker és Erzsébet udvar
A legismertebb egri tömbbelsők közé tartozott a Bajcsy-tömbbelső.
A Bajcsy-Zsilinszky utca, a Széchenyi utca, az Érsek utca és a Dobó tér által körbezárt terület rehabilitációja során régi, védett épületek, átalakított házak és újabb épületrészek kerültek egymás mellé.
Az egykori Bajcsy-tömbbelső területét ma már elsősorban a Kracker udvar és az Erzsébet udvar neve alapján ismerjük.
A Kracker udvar Kracker János Lukács barokk festő nevét viseli. A művész Eger kulturális örökségének egyik meghatározó alakja: több jelentős alkotása maradt fenn a városban, köztük a Minorita templom főoltárképe, valamint a Líceum könyvtártermének Josef Zachhal közösen készített monumentális mennyezetfreskója.
Az udvarban 2019-ben Kracker János Lukács mellszobrát is felállították.
Az Erzsébet udvar és a Minorita templom
A mostani fényképen az Erzsébet udvar látható.
A hely egyik legjellegzetesebb részlete az árkádos épület és a fölötte megjelenő Minorita templom kettős tornya. Ez nem újonnan felfedezett nézőpont: évtizedek óta az egri belváros egyik ismert látványa.
Egy 1985. május 28-án készült archív fényképen gyerekek játszanak a virágos Bajcsy-tömbbelsőben, miközben a háttérben már ugyanígy ott magasodik a Dobó téri Minorita templom két tornya.
A régi és a mai fényképet egymás mellé helyezve különösen érdekes a változás.
Megváltozott a burkolat, mások az utcabútorok, megnőttek a fák, átalakult a növényzet, és maga a tér is megújult. Az alapvető városkép azonban felismerhető maradt.
A barokk templomtornyok, az árkádos épület és a tömbbelső kapcsolata több mint negyven éve ugyanannak az egri látványnak a része.
A Halászsas is hozzátartozik a tömbbelső emlékeihez
Az egykori Bajcsy-tömbbelsőhöz egy jellegzetes egri köztéri alkotás története is kapcsolódik.
Az 1985-ben készült fényképeken már látható Király Róbert hegesztett vörösréz lemezből készített Halászsas díszkútja. Az alkotást Halászó sas, illetve Madár és áldozata néven is említették.
A mű egykor valóban vízzel működő díszkút volt, és hosszú időn keresztül meghatározó eleme lett az udvarnak. A tömbbelső átalakításával, majd későbbi felújításával együtt ennek környezete is változott.
Az ilyen részletek azért fontosak, mert megmutatják, hogy a tömbbelsők története nemcsak építészettörténet. Az egriek személyes emlékei is kötődnek hozzájuk: gyerekkori játékok, találkozások, régi üzletek, padok, virágágyások és köztéri alkotások.
A tömbbelsők felújítása új korszakot hozott
A 2010-es évek nagy belvárosi rehabilitációja ismét jelentősen átalakította Eger központját.
A fejlesztések nemcsak a Dobó teret és a legismertebb utcákat érintették. Az Erzsébet udvar és a Kracker udvar is megújult.
Az Erzsébet udvarban új burkolatok készültek, megújultak a növényfelületek, fákat, évelőket, talajtakaró növényeket és díszfüveket telepítettek. A játszóteret korszerűsítették, pihenőpadokat helyeztek ki, és a közterület használhatóságát is javították.
A Kracker udvar rekonstrukciója szintén új burkolatokat és zöldfelületeket hozott, valamint kisebb rendezvénytér kialakítására is lehetőség nyílt.
A változás tehát nem a tömbbelsők megszüntetését jelentette, hanem éppen ellenkezőleg: továbbra is a gyalogos belváros fontos részei maradtak.
Zöld szigetek a történelmi belvárosban
A mostani fényképen talán a növényzet szerepe a legfeltűnőbb.
A fák lombkoronája szinte természetes keretet alkot a Minorita templom tornyai körül. A burkolt tér jelentős része árnyékba kerül, miközben a háttérben napsütésben állnak a történelmi épületek.
A Minden, ami Eger oldalán nemrég külön is foglalkoztunk Eger zöldfelületeinek elmúlt húsz évével. A város fejlesztési dokumentumai a megvalósult belvárosi zöldfelületi beavatkozások között külön említik az Erzsébet udvart és a Kracker udvart is.
Ennek jelentősége ma talán még nagyobb, mint a tömbbelsők kialakításakor volt.
A nyári hőségben az árnyékot adó fák, a növényzettel tagolt kisebb terek és a burkolt felületek közé ékelődő zöldterületek már nemcsak esztétikai szerepet töltenek be. A történelmi belváros élhetőségéhez is hozzájárulnak.
A Belvárosi udvar egészen más szerepet kapott
Az egri tömbbelsők nem egyformák.
A Belvárosi udvar jelentős része például parkolóként működik. Ennek kialakítása más célt szolgált: úgy lehetett a gépkocsikat a történelmi központ közvetlen közelébe vinni, hogy azok kevésbé jelenjenek meg a fő gyalogos területeken.
Ez is jól mutatja a rendszer sokszínűségét.
Van olyan tömbbelső, amely elsősorban gyalogos átjáró, máshol pihenőtér és zöldfelület alakult ki, van játszótér, kereskedelmi funkció, és akad olyan belső terület is, amely a parkolást szolgálja.
Több mint negyven éve ugyanaz a látvány – mégis minden megváltozott
Talán ezért különösen érdekes a most készült fénykép.
Ha mellé tesszük az 1985-ös felvételt, egyszerre látjuk a változást és az állandóságot.
A gyerekek helyett most egy kerékpáros halad át a téren. A régi virágágyások helyett más növényzetet látunk. Megváltoztak a padok, a világítás és a burkolatok. A fák évtizedek alatt hatalmasra nőttek.
A háttérben azonban továbbra is ott van az árkádsor és fölötte a Minorita templom két tornya.
Talán éppen ez foglalja össze legjobban az egri tömbbelsők történetét.
Folyamatosan változnak, mert a város használja őket. Nem szabadtéri múzeumok, hanem Eger élő közterei. Generációk nőttek fel úgy, hogy ezeken keresztül jártak iskolába, munkába, bevásárolni vagy éppen a Dobó térre.
Aki pedig ma végigsétál Eger belvárosán, annak érdemes nemcsak az utcák vonalát követnie. A tömbbelsőkön keresztül ugyanis egy másfajta városszerkezet rajzolódik ki: árkádokkal, udvarokkal, fákkal, padokkal és olyan nézőpontokkal, amelyek évtizedek óta hozzátartoznak Eger városképéhez.
Források
Minden, ami Eger – Régen és most is, Eger rejtett helyei – a tömbbelsők
Minden, ami Eger – Erzsébet udvar – Eger egyik legfotogénebb belvárosi helyszíne
Borítókép: Eger – Erzsébet udvar, háttérben a Dobó téri Minorita templom tornyaival. Fotó: Szinok Gábor
Legutóbbi hozzászólások