Az egri Széchenyi utca egyik legkülönlegesebb, mégis kevésbé ismert műemléki együttese a Szent Anna-templom és az egykori Szent Vince kórház épülete, amely évszázadokon át szolgálta a város betegeit, szegényeit és rászorulóit. Az épület története nem csupán Eger egészségügyének fejlődését mutatja be, hanem azt is, hogyan fonódott össze a gyógyítás, az egyházi szolgálat és a szociális gondoskodás a barokk város mindennapjaiban.
Az egri ispotályból indult minden
A mai épületegyüttes több kisebb telek összevonásával alakult ki. Már a 18. század elején állt itt Eger városi ispotálya, amely 1712-ben körülbelül hét-nyolc helyiségből állt. Az ispotályok a korabeli Magyarországon egyszerre látták el a kórház, a szegényház és az idősek otthonának szerepét.
1726-tól az intézmény hivatalosan is szegényházként működött, ahol az elesettek ellátását egyházi támogatással biztosították.
A Szent Anna-templom megszületése
Az épületegyüttes ékköve a Szent Anna-templom, amelyet 1730 körül Erdődy és Komáromy kanonokok építtettek. A templomot valószínűleg már 1729-ben felszentelték, erre utal Komáromy kanonok ajándékba adott kelyhe is, amelyen ez az évszám szerepel.
A templom három harangját szintén Komáromy kanonok öntette 1730 és 1735 között. A főhomlokzat barokk szobrai mintegy húsz évvel később, az 1750-es évek táján készültek el, tovább gazdagítva Eger egyik legszebb egyházi épületét.
A Szent Vince nővérek érkezése
1858-ban új korszak kezdődött az intézmény életében. A működtetést átvették az Irgalmas Szent Vince Nővérek, akik korszerűsítették és felújíttatták az épületeket.
Az egri építész, Hensch József már 1857-ben elkészítette az intézmény részletes felmérési rajzait. Ezek jól mutatják, hogy a templom déli oldalán már állt az 1842-ben, Kovács János alapítványából emelt új szárny, amely szinte teljes szimmetriát alkotott az északi épületszárnnyal.
A templom így két oldalról elegáns barokk épületek ölelésében állt, különleges városképi együttest alkotva.
A modern kórház megszületése
A 20. században jelentős változások történtek.
1936-ban lebontották az északi szárnyat, helyére egy korszerű, kétemeletes kórházi épület épült, amely már megfelelt a modern egészségügyi követelményeknek.
1961-ben tovább bővítették az intézményt: a déli szárny újabb emeletet kapott, így alakult ki a ma is ismert épülettömeg.
A Szent Vince nővérek egészen 1948-ig vezették a kórházat és gondozták a templomot. Az államosítást követően az épületben működött a Heves Megyei II. számú Kórház, amely hosszú időn keresztül fontos egészségügyi feladatokat látott el Egerben.
Egy különleges barokk udvar
Sokan elsétálnak mellette anélkül, hogy tudnák: a Széchenyi utca forgalma mögött egy olyan épületegyüttes rejtőzik, amely több mint háromszáz éve szolgálja az embereket.
A templom, a kórházi szárnyak, az egykori nővérház és a belső udvar együttese ma is őrzi azt a barokk hangulatot, amely Eger történelmi belvárosának egyik legértékesebb része.
Napjainkban
A Szent Anna-templom ma is aktív egyházi élet színtere, ahol rendszeresen tartanak szentmiséket és közösségi programokat. A plébánia 2026-ban is működik, bár az épület egyes részein felújítási munkák zajlanak, hogy hosszú távon is megőrizzék ezt a jelentős műemléket.
A Széchenyi utca ezen szakasza így egyszerre őrzi Eger egészségügyi múltját, a barokk építészet emlékeit és a város több évszázados szociális gondoskodásának történetét.
Érdekességek
A Szent Anna-templom közel három évszázada áll Eger belvárosában.
A homlokzat szobrai az 1750-es évek barokk szobrászatának szép példái.
Az épület eredetileg egyszerre szolgált ispotályként, szegényházként és kórházként.
Az Irgalmas Szent Vince Nővérek csaknem 90 éven át gondozták az intézményt.
Az épületegyüttes jól példázza, hogyan fejlődött a gyógyítás a barokk kori ispotálytól a modern kórházig.
Források
Topográfiai adatbázis: topografia.hu – Szent Vince kórház története
Plébániai információk: Páli Szent Vince Plébánia
Aktuális hírek és felújítások: Templomi hírek
Legutóbbi hozzászólások