Eger természeti értékei között nemcsak a Bükk közelsége, a város parkjai és az Egert körülölelő erdők érdemelnek figyelmet. Az Almagyar-dombon egy olyan különleges zöldterület is található, amelynek jelentősége messze túlmutat egy kellemes sétakerten. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem botanikus kertje ritka és védett növényfajoknak ad otthont, fontos oktatási és kutatási helyszín, emellett a Kárpát-medence növényvilágának megőrzésében is szerepet vállal.

1967-ben kezdődött a botanikus kert története

A botanikus kertet 1967-ben alapították az akkori Növénytani Tanszék munkatársai, Suba János és Pócs Tamás vezetésével. Létrehozása az egyetemi oktatáshoz és a növénytani gyűjtemény kialakításához kapcsolódott. A kert az intézmény tulajdonában áll, szakmai irányításában pedig a biológiai szakterület munkatársai vesznek részt.

A terület története azonban nem volt mindig zavartalan. A kert állapota és növénygyűjteménye az évtizedek során többször változott. Egy időszakban a korábban gondozott terület állapota jelentősen leromlott, és inkább félreeső arborétumra hasonlított, mint rendezett botanikus kertre.

A megújulás 2015-ben kapott új lendületet, amikor átfogó rekonstrukciót követően megkezdődött a terület további fejlesztése. Ennek eredményeként jelentősen bővült a növényfajok száma, és magbankot is létrehoztak. A kert azóta a hazai és európai botanikus kertek között is stabil szakmai helyet vívott ki magának.

A botanikus kert mintegy 10 000 négyzetméteres területével Eger fontos természetközeli zöldfelülete.

Ritka és védett növények otthona

A botanikus kert legfontosabb feladata a növényfajok megőrzése, szaporítása és – ahol erre lehetőség nyílik – eredeti élőhelyükre történő visszatelepítésük elősegítése.

A gyűjtemény különleges értékét az adja, hogy számos olyan növényfajnak biztosít helyet, amely a Kárpát-medence természetes növényvilágának ritka vagy veszélyeztetett képviselője. Ezek megőrzése nem csupán egyetemi vagy botanikai kérdés: a természetes élőhelyek fogyatkozásával egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a veszélyeztetett fajokból máshol is fennmaradjanak életképes állományok.

A kert értékes növényei közé tartozik többek között:

  • Tornai vértő (Onosma tornense): a Kárpát-medence egyik különleges, ritka növénye.

  • Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana): fokozottan védett, bennszülött növényfajunk, amelynek fennmaradása természetvédelmi szempontból különösen fontos.

  • Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis): tavasszal virágzó, látványos növény, amely a természetes gyepek értékes képviselője.

  • Északi sárkányfű (Dracocephalum ruyschiana): ritka, védett növény, amelynek természetes állományai megőrzése kiemelt feladat.

  • Tátrai hölgymál (Hieracium bupleuroides): a botanikai gyűjtemény egyik különleges növénye.

  • Schudich-tarsóka (Thlaspi kovatsii subsp. schudichii): ritka növénytani érték, amely szintén a kert különlegességei közé tartozik.

Ezek a fajok jól érzékeltetik, hogy a botanikus kert nem egyszerűen dísznövények gyűjteménye. Olyan élő növényi örökséget őriz, amelynek jelentősége a természetvédelem és a biológiai sokféleség szempontjából is számottevő.

Nemcsak gyűjtemény, hanem oktatási és kutatási helyszín is

Az egyetem botanikus kertje szervesen kapcsolódik a természettudományos képzéshez. Az itt tanuló hallgatók nem csupán könyvekből és előadásokból ismerhetik meg a növényvilágot, hanem közvetlenül, természetes környezetben is tanulmányozhatják a különböző fajokat.

A kert gyakorlati oktatási helyszínként szolgál, lehetőséget biztosít a növények megfigyelésére, felismerésére, életmódjuk és környezeti igényeik megismerésére. A botanikai ismeretek mellett az ökológiai összefüggések és a természetvédelem kérdései is közelebb kerülnek a hallgatókhoz.

A terület kutatási szempontból is értékes. Lehetőséget nyújt botanikai, ökológiai és természetvédelmi vizsgálatokhoz, miközben a növénygyűjtemény hosszabb távú megfigyelésekre és összehasonlító kutatásokra is alkalmas.

A 2023-ban megjelent egyetemi tanulmány külön is foglalkozott a botanikus kert múltjával, jelenével és jövőjével. A publikáció bemutatja a gyűjtemény történetének változásait, a rekonstrukció eredményeit, a növényfajok számának növekedését és a környezeti nevelési programok szerepét.

A természetvédelem és a városi környezet találkozása

A botanikus kert helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Ez a besorolás is jelzi, hogy az itt található értékek megőrzése túlmutat az egyetem saját érdekein.

A városi zöldfelületek jelentősége napjainkban egyre nagyobb. A természetes növényzet megőrzése, a biológiai sokféleség fenntartása és a környezeti nevelés mind olyan feladat, amelyhez egy jól működő botanikus kert érdemben hozzájárulhat.

Az egyetem kertje egyszerre szolgálja a tudományos munkát, az oktatást, az ismeretterjesztést és a természetvédelmet. Jelentősége abban is megmutatkozik, hogy egy városi környezetben biztosít helyet olyan növényfajoknak, amelyek természetes élőhelyükön egyre nagyobb veszélynek lehetnek kitéve.

A kert emellett a város lakossága számára is értékes zöldterület lehet, ahol a növényvilág megismerése és a természet közelsége egyaránt fontos szerepet kaphat.

Eger kevésbé ismert természeti értéke

Amikor Eger látnivalóiról beszélünk, legtöbbször a várról, a történelmi belvárosról, a templomokról, a műemlékekről és a borvidékről esik szó. A város természeti értékei azonban legalább ilyen figyelmet érdemelnek.

A botanikus kert különlegessége éppen abban rejlik, hogy egyszerre őriz ritka növényeket, segíti a jövő természetvédelmi szakembereinek képzését, és biztosít lehetőséget a növényvilág tudományos megismerésére.

Az 1967-ben létrehozott gyűjtemény története azt is megmutatja, hogy egy természeti érték fennmaradása folyamatos szakmai munkát, gondozást és odafigyelést igényel. A 2015-ös rekonstrukció és az azóta elindult fejlesztések új fejezetet nyitottak a kert életében.

Eger botanikus kertje ezért nem csupán egy egyetemi terület a város szélén, hanem a Kárpát-medence növényvilágának megőrzéséhez hozzájáruló, fontos helyi érték. Olyan természeti örökség, amelynek jelentőségét érdemes a város lakóinak és az Egerbe látogatóknak is megismerniük.

Források

Minden, ami Eger – kapcsolódó írások:

Sár-hegy körtúra avagy Húsvét a Mátrában

A Különös házasság kastélya Erdőtelken – több mint háromszáz éves történet után új élet vár a Buttler-kastélyra

További források:

Egri Értéktár – Eszterházy Károly Egyetem Botanikus kertje

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem botanikus kertjének története, jelene és jövője – Jana Táborská, 2023

Eszterházy Károly Egyetem – Fenntartható Fejlődési Stratégia

A botanikus kert bemutatása – Kirándulástervező

Borítókép: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – az egyetem botanikus kertjének növényvilága.