A Fellner Jakab utca Eger belvárosának egyik sokat változott része. A Líceum szomszédságában egykor autóbuszok indultak, a régi buszpályaudvar helyén később bizományi működött, a környék arculatát pedig a posta telefonközpontjának megépítése alakította át. Az 1980-as évek végének városképét Dér Zsolt archív fényképe idézi fel. Az utca története azonban jóval régebbre nyúlik vissza, és a MATÁV, valamint a Postabank egri múltjához is kapcsolódik.

A Líceum mellett született meg a Fellner Jakab utca

Eger történelmi belvárosában, a Líceum keleti oldalán húzódik a Fellner Jakab utca, amelynek kialakulása szorosan kapcsolódik a város egyik legjelentősebb barokk épületének történetéhez.

A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti írása szerint az utca hajdanán a mainál jóval keskenyebb volt, és közvetlenül a Líceum mellett vezetett. Líceum köznek is nevezték, de az Árnyék-köz elnevezés ugyancsak fennmaradt.

A területen a Líceum építése idején munkásházak álltak, amelyek később is megmaradtak. Az utca déli végén Gusztinyi kanonok háza állt, amelynek telke a Líceum építéséhez kapcsolódott. A források eltérően számolnak be arról, hogy az ingatlant eladta vagy odaajándékozta.

Az utca névadója Fellner Jakab, a magyarországi késő barokk építészet egyik meghatározó mestere, aki Eszterházy Károly püspök megbízásából folytatta a Líceum építését. A Gerl József által megkezdett építészeti munkát Fellner tervei és elképzelései is formálták.

A kis belvárosi utca később a közlekedés, a kereskedelem és a távközlés fejlődésének egyik érdekes helyszínévé vált.

A régi buszpályaudvar és a helyén működő bizományi

A Fellner Jakab utca környéke hosszú időn át fontos szerepet töltött be Eger autóbusz-közlekedésében. A Barkóczy utcai buszpályaudvar megépítése előtt a távolsági járatok a Líceum mellől indultak.

Az 1950-es években az Ikarus 30-as autóbuszok látványa hozzátartozott a belváros mindennapjaihoz. Gink Károly 1952-ben készült felvétele is megörökítette az egri autóbusz-állomást, ahol az utasok a Heves megye különböző településeire induló járművekre szálltak fel.

Az állomást 1955 májusában korszerűsítették, a város növekvő közlekedési igényei azonban idővel nagyobb és megfelelőbb helyszínt követeltek.

A Barkóczy utcai új autóbusz-pályaudvart 1967 novemberében adták át. A régi belvárosi pályaudvar ezzel elveszítette korábbi szerepét.

Az egykori buszpályaudvar helyén később bizományi működött. A bizományi már egy másik korszakhoz tartozott: nem közlekedési létesítmény volt, hanem a belvárosi kereskedelem része.

A szocializmus évtizedeiben a bizományi üzleteknek különleges szerepük volt. Használt műszaki cikkeket, rádiókat, televíziókat, fényképezőgépeket, órákat, ékszereket és különféle használati tárgyakat lehetett bennük vásárolni vagy értékesítésre beadni.

Az ilyen üzletek kirakatai sokakat vonzottak. A kínálat állandóan változott, és olykor olyan termékek is felbukkantak, amelyekhez másutt nehéz volt hozzájutni.

A Fellner Jakab utca környékén működő régi bizományi ezért nemcsak egy üzlet volt a sok közül, hanem a korabeli Eger mindennapjainak egyik emlékezetes helyszíne is.

A posta telefonközpontjának építése

A Fellner Jakab utca látványát alapvetően megváltoztatta a posta telefonközpontjának felépítése.

A hetvenes években a vezetékes telefonhálózat fejlesztése országszerte fontos feladattá vált. A telefon akkor még nem számított minden háztartásban természetes szolgáltatásnak, az új vonalak kiépítésére sok esetben hosszú ideig kellett várni.

A Magyar Posta ebben az időszakban nemcsak a levél- és csomagküldést biztosította, hanem a telefonhálózat működtetéséért is felelt. A távközlési berendezések fejlesztése és a telefonközpontok korszerűsítése a városok infrastruktúrájának fejlődéséhez tartozott.

Az egri postaközpont építése már az 1970-es évek elején befolyásolta a környék közlekedését. Az 1973 októberében bevezetett belvárosi forgalmi változások idején a beruházás miatt megszűnt a főiskolai autóbusz-megálló. A korabeli tervek szerint a Fellner Jakab utcában, a régi MÁVAUT-állomás helyén új megálló kialakításával számoltak.

A telefonközpont modern épülete jelentős változást hozott a történelmi környezetbe. A barokk Líceum mellett megjelent a huszadik század második felének nagy tömegű, funkcionális építészete.

  1. január 3-án a posta új épülete előtt átadták a helyi autóbuszjáratok új megállóhelyét. Ez újabb változást jelentett a Fellner Jakab utca közlekedési szerepében.

A MATÁV és a telefonálás új korszaka

A rendszerváltást követően a magyar távközlés jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábban a Magyar Postához tartozó távközlési feladatokat önálló szervezet vette át, majd a MATÁV fejlődésével új szolgáltatások jelentek meg.

Az egri Fellner Jakab utca 1. szám alatti épület továbbra is fontos távközlési helyszín maradt.

  1. január 25-én itt nyitotta meg kapuit az egri MATÁV Pont. A társaság korabeli közleménye szerint az üzlet 86 négyzetméteren működött, és tizenkét munkatárs fogadta az ügyfeleket.

A látogatók telefonkészülékeket vásárolhattak, megismerhették a társaság szolgáltatásait, és internetes munkaállomásokat is használhattak.

Ez akkoriban újdonságnak számított. A mobiltelefonok és az internet terjedése éppen átalakította a kapcsolattartási szokásokat. A korábbi telefonközpont épülete így a modern távközlési szolgáltatások egyik egri helyszínévé vált.

A Fellner Jakab utcai ingatlanban később a Magyar Telekom is működött. Az épület 2017-ben ismét a helyi hírekbe került, amikor eladásra kínálták.

A Postabank is a Fellner Jakab utcában működött

A Fellner Jakab utca történetének egy másik érdekes fejezete a Postabankhoz kapcsolódik.

A rendszerváltás utáni években Magyarország bankrendszere jelentősen átalakult, és a kereskedelmi bankok új fiókokkal bővítették országos hálózatukat.

A Postabank és Takarékpénztár Rt. egri fiókja a Fellner Jakab utca 1. szám alatt működött. Ezt korabeli pénzügyi dokumentumok is igazolják: egy 2003-as, a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett dokumentum a bank vidéki fiókjai között külön felsorolja az egri címet.

A Fellner Jakab utca tehát nemcsak a posta és a távközlés, hanem a pénzügyi szolgáltatások történetében is szerepet kapott.

A Postabank 2003-ban az Erste Bank tulajdonába került, majd a következő évben beolvadt az Erste Bank Hungary Rt.-be. Ezzel a magyar pénzügyi élet egyik ismert márkaneve fokozatosan eltűnt.

Eger az 1980-as évek végén

Dér Zsolt archív fényképe az 1980-as évek végének Egerét idézi fel, amikor a belvárosban még jól felismerhetők voltak a korábbi évtizedek változásai.

A Fellner Jakab utca környékén ekkor már a posta telefonközpontja is meghatározta a városképet. A régi kereskedelmi helyszínek, a bizományi emléke és a közlekedési átalakulások mind hozzátartoztak a környék történetéhez.

A nyolcvanas évek végének Egerében a belváros még sok tekintetben más arcát mutatta. A telefonfülkék, a postai ügyintézés, a hagyományos üzletek és a helyi autóbuszjáratok a mindennapi élet megszokott részei voltak.

A korszakban egy vezetékes telefon bekötése még komoly eseménynek számíthatott egy család életében. A telefonkönyvek, a nyilvános telefonfülkék és a postai szolgáltatások sokkal fontosabb szerepet játszottak a kapcsolattartásban, mint napjainkban.

A Fellner Jakab utca változásai ezért nem csupán építészeti átalakulást jelentenek, hanem a város mindennapi életének fejlődését is tükrözik.

A Fellner Jakab utca napjainkban

Az egykori buszpályaudvar, a bizományi, a postai telefonközpont és a későbbi távközlési szolgáltatások mind különböző korszakokat képviselnek az utca történetében.

A környék közlekedése az elmúlt évtizedekben többször is átalakult. A Fellner Jakab utca ma elsősorban a belvárosi közlekedés, a parkolás és a gyalogosforgalom része.

2020-ban a belvárosi közműberuházások miatt ismét jelentős változások történtek. Az utca egy időre egyirányúvá vált, a taxiállomást áthelyezték, majd a munkálatok befejezése után helyreállították a megszokott forgalmi rendet.

A Líceum épülete változatlanul meghatározza az utca történelmi környezetét, miközben a huszadik században emelt épületek egy egészen más korszak városfejlesztési elképzeléseit őrzik.

A régi fényképek segítségével ma is felidézhető, milyen volt ez a belvárosi rész akkor, amikor még működött a bizományi, a posta telefonközpontja pedig a város egyik fontos műszaki létesítményének számított.

A Fellner Jakab utca története arra is emlékeztet, hogy Eger múltja nemcsak a barokk épületekben és a több évszázados műemlékekben él tovább. A közelmúlt üzletei, közlekedési helyszínei és egykori intézményei ugyanúgy hozzátartoznak a város emlékezetéhez.

Kapcsolódó írások – Minden, ami Eger

Források

Borítókép: Eger, Fellner Jakab utca, a régi bizományi és a posta telefonközpontjának környéke az 1980-as évek végén. Fotó: Dér Zsolt.