Az Eger és Szarvaskő közötti titkos kazamatarendszer története az egyik legismertebb helyi legenda a Bükkalján. A szóbeszéd szerint az egri vár föld alatti járatai egészen Szarvaskő váráig vezettek, lehetővé téve a katonák és az utánpótlás rejtett mozgatását. De vajon van-e ennek történelmi vagy régészeti alapja?
A legenda eredete
A feltételezés nem teljesen alaptalan abból a szempontból, hogy a szarvaskői vár valóban szoros kapcsolatban állt Egerrel. A középkorban Szarvaskő Eger egyik elővárának számított, és a vár feladata részben az Egert nyugatról megközelítő útvonal ellenőrzése volt. A történeti források szerint a vár az egri vár védelmi rendszeréhez tartozott.
Szarvaskő és Eger között légvonalban is közel 10 kilométer a távolság.
Mit tudunk az egri kazamatákról?
Egri vár alatt valóban létezik egy jelentős föld alatti járatrendszer. Az egri vár múzeumi bemutatóinak része ma is a kazamatarendszer, amelyet a vár védelmére, raktározásra és katonai célokra használtak.
Azonban a történészek és régészek által ismert kazamaták a vár közvetlen környezetére korlátozódnak. Nincs olyan hiteles kutatási eredmény vagy feltárás, amely több kilométeres, Szarvaskőig vezető föld alatti összeköttetést igazolna.
Műszakilag reális lett volna?
A legenda egyik legnagyobb problémája a méret.
Eger és Szarvaskő között körülbelül 10 km a távolság.
A területet mély völgyek, vulkanikus és üledékes kőzetek, valamint jelentős szintkülönbségek tagolják.
Egy ilyen hosszúságú középkori katonai alagút építése rendkívüli mérnöki teljesítmény lett volna.
Egy ilyen létesítménynek régészeti nyomai, szellőzőaknái vagy írásos említései maradtak volna fenn.
Jelenleg ilyen bizonyítékok nem ismertek.
Mit mondanak a mai kutatások?
A ma hozzáférhető szakmai és turisztikai ismertetők, a Bükki Nemzeti Park anyagai, valamint a szarvaskői vár történetét bemutató források egyetlen helyen sem említenek Egerig vezető föld alatti alagutat. A vár romjainak ismertetései ugyan beszélnek pincékről, tárolóhelyekről és többszintes alépítményekről, de nem említenek több kilométeres összeköttetést.
Különösen érdekes, hogy a természetjáró és örökségvédelmi leírások szerint a szarvaskői várnál jelentős régészeti feltárás sem történt, amely ilyen rendszert kimutathatott volna.
Fotó: Gulyás Attila, Magyar Túraegyesület
Mi lehet a legenda valós alapja?
A legenda valószínűleg több történelmi tény összekapcsolódásából alakult ki:
Szarvaskő valóban Eger elővára volt.
Az egri vár alatt valóban léteznek kazamaták.
A középkori várakban gyakoriak voltak a rövidebb menekülő- és összekötőjáratok.
A helyi néphagyományok hajlamosak voltak ezeket a járatokat „végtelen hosszúságúvá” nagyítani.
Ez a jelenség nem egyedi: Magyarország számos váráról – például Sirokról, Boldogkőről vagy Csesznekről – is élnek hasonló történetek titkos, több kilométeres alagutakról, amelyekre nem került elő bizonyíték.
A jelenlegi álláspont: mi az igazság?
A rendelkezésre álló történeti, régészeti és földtani adatok alapján nincs bizonyíték arra, hogy Eger városát és Szarvaskőt egy föld alatti kazamata- vagy alagútrendszer kötötte volna össze. A történetnek van történelmi háttere – hiszen Szarvaskő valóban Eger védelmi rendszerének része volt –, de a több kilométeres titkos alagút létezését sem írásos forrás, sem régészeti lelet nem támasztja alá.
Összegzés: a legenda mögött valós történelmi kapcsolat áll, de a jelenlegi tudásunk szerint az Eger–Szarvaskő kazamatarendszer inkább helyi monda, mint bizonyított történelmi tény.
Források
Bükki Nemzeti Park – Szarvaskői vár
Magyar Természetjáró Szövetség – Szarvaskő vára
Novohrad–Nógrád Geopark – Szarvaskő Várhegy
Kaptárkő Egyesület – Szarvaskői Geológiai Tanösvény
Legutóbbi hozzászólások