Eger belvárosában sétálva könnyű úgy elhaladni egy-egy régi épület mellett, hogy nem is sejtjük, milyen hosszú történetet őriznek a falai. Az Eger-patak mellett, a Markhot Ferenc utca 2. szám alatt álló Kálvin-ház éppen ilyen hely. Jellegzetes zöld homlokzatával, vörös cseréptetejével és apró tornyával ma is meghatározó eleme ennek a hangulatos belvárosi résznek.
A házat sokan egyszerűen Kálvin-házként ismerik, történeti neve azonban Herner-ház. Az épület Eger műemléki örökségének része, története pedig egészen a 18. század első feléig vezet vissza.
A püspöki serfőző háza volt
A Kálvin-ház történetének egyik legérdekesebb alakja Herner Ferenc, aki az egri püspök serfőzőjeként dolgozott, később pedig a város főbírája lett. A történeti források szerint Herner 1725-ben jelenik meg a telek birtokosaként.
A ház építését az 1720-as évekre teszik. A szakirodalom szerint az épület kialakításában szerepe lehetett Giovanni Battista Carlone olasz származású építőmesternek is, bár az ő közreműködését a források nem minden esetben tekintik teljes bizonyossággal igazoltnak. Egy Heves megye ipartörténetével foglalkozó tanulmány arról is beszámol, hogy Carlone 1722-ben fizetséget kapott a püspöki serfőző lakásának elkészítéséért, és felveti, hogy ez a mai Herner-ház földszinti részével lehetett azonos.
Herner Ferenc tehát nem egyszerűen egy régi egri ház névadója volt. Személye összeköti az épület történetét Eger egykori gazdasági életével és a püspöki uradalom sörfőzésével is.
Az épület évszázadokon át változott
A ma látható Kálvin-ház nem pontosan úgy néz ki, mint az első építési korszakában. Az eredetileg földszintes épületet később emeletessé alakították; egy műemléki leírás szerint 1799-ben már egyemeletesként említették.
A ház alaprajza U alakú, jellegzetességei közé tartoznak a ferdén levágott sarkok és az emeleti, kihasasodó zárterkélyek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkon látható torony már későbbi építészeti elem: a 19. század második felében került az épületre.
Éppen ez a kis torony teszi különösen felismerhetővé a házat. A patak túloldaláról nézve a zöld homlokzat, a vörös tető és a torony együtt szinte képeslapszerű egri városképet alkot.
Hogyan lett a Herner-házból Kálvin-ház?
Az épület történetének következő fontos fejezete már az egri református közösséghez kapcsolódik.
Az Egri Magazin korabeli összeállítása szerint a ház 1930-ig a reformátusok templomaként szolgált, emellett lelkészlakás és iskola is működött benne. 1950-ben államosították, majd az 1990-es évek második felében került ismét az Egri Református Egyházközség birtokába.
A felújítás 1997-ben indulhatott meg. Ekkor nemcsak az épület külső megjelenésén dolgoztak, hanem a belső terek helyreállítására is törekedtek. Az egyházi élet mellett kulturális rendezvények előtt is megnyílt a ház.
Ebben az időszakban vált igazán ismertté a Kálvin-ház elnevezés.
A református közösség azóta is hitéleti és kulturális célokra használja az épületet. A Tiszáninneni Református Egyházkerület beszámolói szerint tudományos és kulturális programoknak is helyet adott, az Egri Városi Televízió tájékoztatója pedig református bibliaórák helyszíneként is feltünteti a Markhot Ferenc utca 2. alatti Kálvin-házat.
Megújult a patakpart egyik ékköve
A ház történetének újabb jelentős állomása Eger belvárosának nagyszabású rehabilitációjához kötődött. A Kálvin-ház homlokzatának felújítása bekerült a belváros megújítását szolgáló programba, amelyben számos más történelmi épület és közterület is szerepelt.
A munkálatok során kijavították többek között az ereszcsatornát és a nyílászárókat, valamint a homlokzat új, úgynevezett lélegző vakolatot kapott. Falkutatást is végeztek, de az épület eredeti színét nem sikerült egyértelműen meghatározni, ezért a korábban használt zöld színkombinációhoz tértek vissza.
Ez a zöld árnyalat mára szinte hozzátartozik a Kálvin-ház egri arculatához.
Különleges látvány az Eger-patak felől
A Kálvin-ház egyik legszebb nézete kétségtelenül a patak felől tárul elénk.
Az Eger-patak mentén kialakított sétány, a régi belvárosi lámpák, a növényzet és a történelmi épület együtt egészen sajátos hangulatot teremtenek. Nem véletlen, hogy régi és újabb fényképeken is gyakran ebből az irányból örökítették meg a házat. A Wikimedia Commons egyik 2009-ben készült felvétele is kifejezetten az Eger-patak hídjáról mutatja a Kálvin-házat.
A környék ráadásul Eger történelmi központjának egyik izgalmas találkozási pontja. Innen néhány perc alatt elérhető a Dobó tér, a Minaret, a Végvári vitézek tere, a Széchenyi utca és az egri vár környéke.
Miközben a belváros legnagyobb műemlékei rendszerint magukra vonják a látogatók figyelmét, éppen az olyan kisebb épületek adják Eger valódi karakterének jelentős részét, mint a Kálvin-ház.
Egy ház, amelyben Eger több évszázada találkozik
A Kálvin-ház története különösen jól példázza, hogyan változhat egy épület szerepe három évszázad alatt.
Volt egy püspöki serfőzőhöz és későbbi főbíróhoz kapcsolódó lakóház, majd a református közösség temploma, iskolája és lelkészlakása, később pedig kulturális és közösségi helyszín.
Közben körülötte maga Eger is rengeteget változott.
A patak azonban ma is ugyanott folyik, a régi ház pedig továbbra is ott áll a partján. Ha legközelebb erre sétálunk, érdemes néhány percre megállni előtte. A zöld homlokzat és a kis torony mögött ugyanis mintegy három évszázadnyi egri történelem rejtőzik.
Források
Eger Megyei Jogú Város – Egri Magazin: a Kálvin-ház története és felújítása. Egri Magazin – Kálvin-ház
Eger Megyei Jogú Város: műemlékjegyzék, amely a Herner-házat műemlékként tartja nyilván. Eger műemlékeinek jegyzéke
Hungaricana: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében – adatok Herner Ferencről, a püspöki serfőzőről és a ház korai történetéről. Hungaricana – történeti tanulmány
Tiszáninneni Református Egyházkerület: tudományos és kulturális programok az egri Kálvin-házban. Tiszáninneni Református Egyházkerület – Kálvin-ház
Wikimedia Commons: műemléki adatok és történeti leírás a Kálvin-házról, illetve korábbi fotó az Eger-patak felől. Kálvin-ház – Wikimedia Commons
Legutóbbi hozzászólások