Eger belvárosában járva könnyű úgy végigsétálni a Kossuth Lajos utcán, hogy szinte minden néhány méteren akad valami, ami megállásra késztet. A történelmi utca egyik legjelentősebb épülete a Megyeháza, amely nemcsak Eger barokk városképének meghatározó eleme, hanem Heves vármegye közigazgatási történetének is fontos tanúja.
A kétemeletes, sárgás-fehér homlokzatú palota ma is tekintélyt parancsoló látvány. A feltöltött fotón különösen szépen érvényesül az épület monumentális középrizalitja, a barokk díszítés és a homlokzat címereinek sora.
Közel 300 éves történet
A Megyeháza felépítéséről 1747 decemberében döntött Heves vármegye közgyűlése. Erre azért volt szükség, mert a vármegyének addig nem volt állandó székháza: a hivatalos ügyeket részben a tisztviselők lakásain intézték, az iratokat különböző helyeken őrizték, a megyegyűléseknek pedig a püspöki palota adott helyet.
Az új székház helyéül a korábbi Fekete Sas fogadó telkét választották. A helyszín megvásárlását Barkóczy Ferenc egri püspök is támogatta. A város egyik legjelentősebb világi barokk épületét 1749 és 1756 között, Gerl Mátyás tervei alapján emelték. Az eredmény egy reprezentatív, U alakú hivatali palota lett.
Ez azért is érdekes, mert Eger történelmi belvárosát elsősorban templomairól, az egri várról, a Líceumról és az érseki épületekről ismerjük, a Megyeháza azonban arra emlékeztet, hogy a 18. században a város világi közigazgatási szerepe is egyre jelentősebbé vált.
A homlokzat címerei mesélnek a múltról
Ha közelebbről nézzük meg a főhomlokzatot, három gazdagon kialakított, aranyozott kőcímer vonja magára a figyelmet.
Eger városának hivatalos ismertetője szerint középen a történelmi Magyarország címere, mellette Heves vármegye, illetve az építkezéshez kapcsolódó Barkóczy püspök címere látható.
A díszek nem egyszerű homlokzati ékességek. Azt a történelmi világot idézik fel, amelyben az egyházi és világi hatalom egyaránt meghatározó szerepet játszott Eger fejlődésében.
A fotón is jól megfigyelhető, hogy az épület középső részét hangsúlyos háromszögű oromzat koronázza, alatta pedig ma a MEGYEHÁZA felirat olvasható.
Fazola Henrik keze nyomát is őrzi
Az épület egyik legértékesebb részlete a kapuhoz kapcsolódik.
A kapu feletti világítóablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henrik munkája. A név Egerben különösen ismerősen cseng: a 18. századi kovácsművészet kiemelkedő mestere számos olyan alkotást hagyott hátra, amelyek ma már a város művészettörténeti örökségének részét képezik.
Éppen ezért a Megyeházánál érdemes nem csupán az egész homlokzatot szemlélni. A kapuzat és annak apró részletei közelről egészen más élményt nyújtanak.
A Kossuth Lajos utca meghatározó palotája
A Megyeháza elhelyezkedése sem véletlenül teszi különlegessé. A Kossuth Lajos utca Eger történelmi belvárosának egyik legszebb építészeti tengelye, ahol néhány percnyi séta alatt több évszázad emlékeivel találkozhatunk.
A palota a Kossuth Lajos utca 9. alatt áll. A Nemzeti Jogszabálytárban közzétett önkormányzati szabályzat szerint ez jelenleg is Heves Vármegye Önkormányzatának hivatalos székhelye.
Így az épület nem vált pusztán történelmi műemlékké: közigazgatási szerepe napjainkban is tovább él.
Egy épület, amely hozzátartozik Eger arcához
A Megyeháza talán nem kap akkora turisztikai figyelmet, mint az egri vár, a Bazilika vagy a Minaret, mégis nehéz lenne nélküle elképzelni a történelmi belvárost.
Különösen szép nyári időben, amikor a világos barokk homlokzat előtt zöldellnek a fák, fölötte pedig megjelenik az egri belvárosra oly jellemző kék ég. Ilyenkor jól látszik, milyen természetesen illeszkedik a közel három évszázados épület a mai város életébe.
Autók haladnak el előtte, turisták és helyiek sétálnak a kapuja mellett, miközben a homlokzat változatlanul őrzi a 18. századi Eger történetének egy darabját.
A Megyeháza ezért több egy szép barokk palotánál: összekötő kapocs a régi vármegye és a mai Heves vármegye, a történelmi Eger és a ma élő város között.
Források
Eger város hivatalos oldala – Megyeháza — az épület története, építése, címerei és Fazola Henrik munkája.
Nemzeti Jogszabálytár – Heves Vármegye Önkormányzata — a vármegyei önkormányzat hivatalos megnevezése és egri székhelye.
Magyar Nemzeti Levéltár – Heves Vármegyei Levéltár — Heves vármegye történetéhez és levéltári forrásaihoz kapcsolódó információk.
Legutóbbi hozzászólások