Egy híd az Eger-patak fölött, egymáshoz simuló háztetők, a háttérben a város domboldalai. A Cifrakapu tér környékének látványa ma már alig árulja el, hogy egykor itt húzódott Eger egyik fontos határa. Városkapu, árvízvédő fal, malom és több nemzedék gyermekkorát meghatározó óvoda története találkozik ezen a kis területen. A múlt mellé pedig 2026 szeptemberében újabb változás került: a Jó Pásztor Óvoda másik épületben folytatta működését.
A kapu eltűnt, a neve megmaradt
A Cifrakapu tér a Mária, a Jankovics Dezső és a Cifrakapu utcák találkozásánál, az Eger-patak két oldalán alakult ki. Nevét az egykor itt álló, díszes városkapuról örökölte. Aki ma áthalad rajta, már egy összefüggő városrészben jár, pedig évszázadokkal korábban itt különült el egymástól a fallal védett város és az azon kívül terjeszkedő településrész.
A Minden, ami Eger oldalán már 2014-ben foglalkoztunk a Cifrakapu tér történetével. A régi összeállítás felidézte, hogy Eger négy nagy, szekérforgalomra is alkalmas kapuja a Hatvani-, a Maklári-, a Rác- és a Cifra-kapu volt. Ezek a bejáratok a közlekedés ellenőrzésében és a város védelmében egyaránt szerepet kaptak.
A Cifra-kapu különösen sokáig maradt része a városképnek: a többi nagy kapu eltűnése után is állt, maradványait csak az 1878-as árvíz után hordták el. A tér neve így egy olyan építményt őriz, amelyet a mai egri nemzedékek már csak leírásokból és régi ábrázolásokból ismerhetnek. Minden, ami Eger
Miért nevezték Felnémeti kapunak is?
A történeti elnevezések sokat elmondanak a hely egykori szerepéről. A Cifra-kapu előfordul Felnémeti kapuként, Porta Germanica, vagyis Német kapu néven, valamint a patak közelségére utaló Folyami kapuként is. Evlia Cselebi leírásában Kalmet kapuként szerepel.
Petercsák Tivadar Az egri Cifra hóstya, Cifra-sánc című tanulmánya szerint a Felnémeti kapu elnevezés az innen északra vezető út emlékét őrizte. A Cifra hóstya pedig ugyanúgy a városkapuról kapta nevét, mint több más egri külváros.
Az építés történetében akadnak bizonytalanságok. Sugár István kutatására hivatkozva Petercsák az 1561-es építést említi, Verancsics Antal püspök és Paolo Mirandola olasz várépítész nevével. A régi metszetek értelmezése azonban óvatosságot kíván: a tanulmány arra is rámutat, hogy egyes ábrázolások a kapu és a patak egymáshoz viszonyított helyzetét sem megbízhatóan mutatják.
Ezért a fennmaradt képeket nem lehet minden részletükben pontos helyszínrajzként kezelni. A kapu látványának felidézéséhez a metszeteket, az írott forrásokat és a város terepviszonyait együtt kell vizsgálni.
A patak mellett a város védelmét is meg kellett oldani
A Cifrakapu történetében az Eger-patak legalább olyan fontos szereplő, mint maga az eltűnt kapu. A víz észak felől érkezett a városba, ezért ezen a környéken különösen nagy jelentősége volt annak, hogyan vezették tovább, és miként próbálták feltartóztatni az áradásokat.
A Cifra-kapu és a Szent Miklós-kapu közötti térségben húzódott a Posuerunt néven ismert védmű. Petercsák tanulmánya szerint az 1771 és 1781 között felépített gát mintegy 226 méter hosszú volt. Terveit Zathureczky Sándor készítette, kivitelezésében Povolni János működött közre. Az építményt Eszterházy Károly püspök 1781. május 22-én áldotta meg.
A kapu mellett tehát egy jelentős vízszabályozó és árvízvédelmi létesítményt is el kell képzelnünk.
Az 1878-as árvíz átírta a tér történetét
- augusztus 31-én hajnalban az Eger fölötti vízgyűjtőről lezúduló áradat elérte a várost. Az előző esti felhőszakadás a környék számos települését, köztük Mikófalvát, Bekölcét és Monosbélt is érintette. A völgyekből összegyűlő víz Eger felé tartott, és a Cifrakapu környezetében torlódott fel.
A védmű nem bírta a rendkívüli terhelést. Átszakadásával a víz a belső városrészek felé zúdult, épületeket és hidakat rongált meg. A katasztrófa a Cifrakapu környékének későbbi arculatát is meghatározta: az árvíz utáni helyreállításokkal egy régi városképi korszak lezárult.
Erről részletesen írtunk az Amikor a Cifrakapun át tört be az árvíz – 148 éve pusztított Eger egyik legnagyobb katasztrófája című cikkünkben. A történet a mai hídról nézve különösen elgondolkodtató: az a patak, amely többnyire szerény vízfolyásként halad át Egeren, egykor egész városrészek életét változtatta meg néhány óra alatt.
A malom, amelynek épülete új feladatot kapott
A víz a megélhetést is szolgálta. A Cifra-malom, későbbi nevén Práff-malom a környék gazdasági életének fontos épülete volt. A Malom-árok és az Eger-patak találkozásánál álló malom a 18. század végi térképeken is megjelenik.
A történeti környezethez az őrölni hozott gabona, a vízvezető árok és a malom működését kiszolgáló mindennapi munka egyaránt hozzátartozott. A Práff elnevezés a későbbi tulajdonos család nevét őrizte; a helytörténeti adatok 1937-ben Práff Nándort említik tulajdonosként.
A malom történetének érdekes folytatása, hogy az épület nem tűnt el nyomtalanul. Petercsák Tivadar 2012-es fényképe már az Eventus iskola épületeként mutatja be az egykori malmot. Így az oktatási célú használat mögött egy korábbi ipari rendeltetés emléke maradt fenn.
A részleteket A Cifra-malomtól a Práff-malomig – amikor még víz hajtotta Eger malmait című korábbi írásunkban jártuk körül. Soós Gabriella fényképén az Eventus feliratú épület a patak és a híd mellett a környék egyik meghatározó eleme: olyan ház, amelyre a múlt ismeretében egészen más szemmel nézhetünk.
Gyermeknemzedékek emlékei kötődnek a térhez
Sok egri számára a Cifrakapu tér elsősorban az óvodát jelenti. Az intézmény története az 1891-es kisdedóvási törvényt követő óvodaalapításokhoz kapcsolódik: az egykori Servita utca 48. számú lakóházból alakítottak ki gyermekintézményt.
A korabeli adatok szerint nyolcvan gyermekével egy időben ez volt Eger legnépesebb óvodája. Az első világháború éveiben, 1915 és 1917 között a nyári létszám 104 főre is emelkedett. A mezőgazdasági munkák idején különösen fontos segítséget jelentett a családoknak, hogy gyermekeikről napközben gondoskodtak.
A második világháborúban megsérült épületben 1950-ben három csoporttal indult újra az óvodai élet. Az 1970-es évektől négy csoport működött, majd 2001-ben egyházi fenntartásba került az intézmény.
A tér történetének ez a fejezete a hétköznapokról szól: reggeli érkezésekről, délutáni találkozásokról és arról, hogy ugyanazon a környéken egymást követő nemzedékek nőttek fel. Az óvoda múltját és költözését korábbi cikkünkben is bemutattuk.
Új fejezet 2026 szeptemberében
A tér bemutatásakor ma már figyelembe kell venni a legfrissebb változást. A Jó Pásztor Óvoda a 2026–2027-es nevelési évet már a Szaicz Leó utcában kezdte meg.
A TV Eger szeptember 16-i beszámolója szerint a Cifrakapu téri épület szűkössége és felújítási igénye indokolta az új helyszínt. A gyerekek szeptemberben vehették birtokba az új óvodát. A régebbi helytörténeti ismertetők Cifrakapu téri óvodára vonatkozó adatai ezért az intézmény korábbi otthonát mutatják be.
Soós Gabriella felvételén jól látszik, mennyi minden sűrűsödik össze ezen a városrészen: a patak, az átkelő, a házak és a domboldalak egymásra épülő látványa. A kapu és a régi védmű már hiányzik közülük, de történetük segít megérteni, miért éppen itt találkoznak az utak, és miért őrzött meg Eger egy olyan nevet, amelynek eredeti névadója közel másfél évszázada eltűnt.
Források
- Minden, ami Eger – Cifrakapu tér története
- Minden, ami Eger – Amikor a Cifrakapun át tört be az árvíz
- Minden, ami Eger – A Cifra-malomtól a Práff-malomig
- Minden, ami Eger – Új otthonba költözött Eger egyik legrégebbi óvodája
- Petercsák Tivadar: Az egri Cifra hóstya, Cifra-sánc – tanulmány
- TV Eger – Új, modern helyre költözött a Jó Pásztor Óvoda, 2026. szeptember 16.
- Beszélő utcanevek – Cifrakapu tér – a megadott kiinduló oldal az ellenőrzéskor nem volt elérhető; a történeti adatokat a fenti források alapján dolgoztuk fel.
Borítókép: Eger, a Cifrakapu tér és környéke az Eger-patakkal és a híddal. Fotó: Soós Gabriella.
Legutóbbi hozzászólások