Mit jelentett egykor úriembernek lenni Egerben? Kik jártak az Úri Kaszinóba, miről beszélgettek, és milyen szerepet töltött be ez a különleges társaság a város életében? A Széchenyi István utca egyik legismertebb műemlék épülete több mint egy évszázadon keresztül őrizte az egri társadalmi, kulturális és közéleti élet fontos pillanatait. Története nem csupán egy épület múltja, hanem egy egész korszaké.
Egy épület, amelynek története messzebbre nyúlik vissza, mint a kaszinóé
A Széchenyi István utca 16. szám alatti, Fati Partus néven is ismert épület története jóval az Úri Kaszinó megalakulása előtt kezdődött. A török uralom utáni időszakban a telken még több kisebb, romos ház állt. Somogyi Mihály hajdúkapitány 1690-ben vásárolta meg az ingatlanokat, majd a terület későbbi tulajdonosai között egyházi személyeket és városi tisztségviselőket is találunk.
A fordulatot Spetz József gyógyszerész hozta el, aki 1802-ben vásárolta meg a házat. Nem mindennapi vállalkozó volt: gyógyszertára mellett cukorkagyártással és más üzleti tevékenységekkel is foglalkozott. Az ingatlan fejlesztésével olyan épületegyüttest alakított ki, amely később Eger egyik fontos társadalmi találkozóhelyévé vált.
A klasszicista stílusú épület kialakításában Povolni Ferenc kőművesmesternek is jelentős szerepe volt. A homlokzat dór oszloprendje, arányos tagolása és visszafogott eleganciája ma is emlékeztet a kor építészeti ízlésére.
Az épület történetéhez a Fati Partus felirat is hozzátartozik. A latin kifejezés jelentése: a végzet szülötte. A ház 1827-ben egy nagy belvárosi tűzvészben súlyosan megrongálódott, majd később ismét átalakították.
Széchenyi eszméje Egerbe is eljutott
Az egri kaszinó történetét nem lehet megérteni gróf Széchenyi István reformkori kezdeményezése nélkül.
Széchenyi 1826-ban vetette fel a Nemzeti Kaszinó megalapításának gondolatát. A cél nem egyszerűen egy előkelő társasági klub létrehozása volt. Olyan közösségi helyet szeretett volna, ahol a különböző társadalmi rétegek művelt, gondolkodó tagjai találkozhatnak, beszélgethetnek, olvashatnak, tájékozódhatnak és közös ügyekről gondolkodhatnak.
A Pesti Kaszinó 1827-ben kezdte meg működését. A kezdeményezés gyorsan követőkre talált, és az ország több városában alakultak hasonló társaságok. A kaszinók a reformkor szellemi életének fontos intézményeivé váltak.
Kezdetben főként az arisztokrácia képviselői alkották a tagságot, később azonban a polgárság más rétegei előtt is megnyíltak ezek a közösségek. A kaszinó nem csupán szórakozást kínált: az olvasás, a művelődés, a közéleti tájékozódás és a társadalmi kapcsolatok kialakításának színtere lett.
1832. november 9. – megalakult az Egri Kaszinói Társaság
Egerben 1832. november 9-én tartották meg a Kaszinói Társaság alakuló gyűlését. A szervezet létrejöttében fontos szerepet játszott Pyrker János László egri érsek, aki támogatta a társaság működését.
A kaszinó gyorsan népszerűvé vált. Alapításakor 87 tagja volt, két évvel később azonban már 255-en tartoztak a társasághoz.
A vezetők személye meghatározta a szervezet tekintélyét és lehetőségeit. 1843-ban gróf Keglevich Miklóst, Szilvásvárad és Pétervására birtokosát választották elnöknek. A korabeli beszámolók szerint a kaszinó és az egri polgárság különösen nagyra becsülte személyét.
A tagságban a város és a megye ismert közéleti, egyházi, katonai és kulturális személyiségei is helyet kaptak. Az egri kaszinó történetéhez olyan nevek kapcsolódnak, mint Bartakovics Béla érsek, Lenkey János tábornok, Mindszenty Gedeon költő, Mocsáry Lajos politikus, gróf Szapáry Gyula későbbi miniszterelnök, Puky Miklós, Csíky Sándor, Maczky Valér és Gárdonyi Géza.
Mit tett a kaszinó Egerért?
Az Egri Kaszinó jelentősége messze túlmutatott a társasági összejöveteleken. A szervezet aktív szerepet vállalt a város kulturális és gazdasági életében, támogatta a magyar nyelv ügyét, és fontosnak tartotta a közművelődést.
Bár önálló, aktív politikai tevékenységet nem folytatott, a reformkor és az 1848-as forradalom eszméi közel álltak hozzá. Megünnepelték március 15-ét, megemlékeztek a kápolnai csatáról, és Kossuth-serleget is alapítottak.
Nevükhöz fűződik az első egri takarékpénztár létrehozása, emellett támogatták a védegyleti mozgalmat, amely a hazai termékek vásárlását és a magyar gazdaság erősítését szorgalmazta.
A kaszinó könyvtárat működtetett, tagjai pedig olyan fontos reformkori műveket tanulmányoztak és népszerűsítettek, mint Széchenyi István Hitel, Világ és Stádium című könyvei. Kossuth Lajos országgyűlési és törvényhatósági tudósításai szintén a társaság érdeklődésének középpontjában álltak.
A kaszinó tehát olyan hely volt, ahol a város értelmiségi és közéleti szereplői nemcsak találkoztak, hanem a kor fontos kérdéseiről is eszmét cseréltek.
A színház és a művészetek pártfogója
Az épület kulturális szerepe különösen figyelemre méltó. A kaszinó hosszú időn keresztül az egri színjátszás egyik otthona volt. A társaság támogatta a magyar nyelvű színjátszást, és lehetőséget biztosított a vándorszínészek fellépéseinek.
A korabeli beszámolóban Déryné Széppataky Róza és Blaha Lujza neve is szerepel azok között, akik egri fellépéseikkel gazdagították a város kulturális életét.
A kaszinó nemcsak a színháznak, hanem a zenének és a képzőművészetnek is teret adott. Megalakította az Egri Dalkört, hangversenyeket rendezett, többek között Reményi Ede közreműködésével, és képzőművészeti kiállításokat is szervezett.
Mindez jól mutatja, hogy az egri kaszinó a XIX. században nem pusztán egy szűk társaság találkozóhelye volt, hanem a város kulturális fejlődésének egyik fontos szervezője.
A Spetz-házból az Úri Kaszinó otthona lett
Az épület és a kaszinó története idővel szorosan összefonódott. A társaság 1878-ban megvásárolta az ingatlant, amely ezt követően hosszú időre a kaszinó otthonává vált.
A klasszicista homlokzatú épületben a társasági élet, az olvasás, a beszélgetések, a rendezvények és a kulturális események egyaránt helyet kaptak.
Az Úri Kaszinó egészen 1944-ig működött. A második világháború és az azt követő társadalmi-politikai változások azonban lezártak egy korszakot. A régi kaszinói élet megszűnt, az épület pedig új funkciókat kapott.
A háború után szakszervezeti székházként hasznosították, később ifjúsági intézmény működött benne. Az 1980-as évek elején jelentős rekonstrukció kezdődött, majd az épület az Ifjúsági Ház otthonává vált. Ez az intézmény 2010 augusztusáig működött a falak között.
A későbbi években a Kepes György munkásságához kapcsolódó gyűjtemény és kiállítóhely is az épülethez kötődött.
Egy régi épület újabb sorsfordulója
A Széchenyi István utca 16. szám alatti műemlék épület története napjainkban is folytatódik. A több évszázados ház nemcsak építészeti értéke miatt fontos, hanem azért is, mert Eger történetének számos meghatározó korszakát kapcsolja össze.
A Minden, ami Eger korábbi írásában már részletesen bemutattuk a Fati Partus néven ismert Spetz-ház történetét, a hajdúkapitány korától a gyógyszerész-vállalkozón át az egykori kaszinóig, majd az Ifjúsági Házig. Az épület sorsa 2025-ben ismét a figyelem középpontjába került, amikor az önkormányzat értékesítésre hirdette meg az ingatlant.
A ház jövője így újabb kérdéseket vet fel: milyen funkciót kaphat ez a különleges műemlék, és miként lehet megőrizni Eger egyik értékes történelmi épületét a következő generációk számára?
Kik voltak az egri úriemberek?
Az Úri Kaszinó történetét felidézve érdemes elgondolkodni azon, mit is jelentett egykor az úriember fogalma. Nem csupán a társadalmi rang, a vagyon vagy az elegáns öltözet számított. A műveltség, a közösségért végzett munka, a magyar kultúra támogatása és a város fejlődése iránti felelősség is hozzátartozott ehhez a gondolkodásmódhoz.
Az egri kaszinó tagjai között olyan emberek voltak, akik különböző területeken járultak hozzá a város és az ország fejlődéséhez. Támogatták az oktatást, a művészeteket, a gazdasági kezdeményezéseket, és fontosnak tartották, hogy Eger szellemi élete is lépést tartson a kor változásaival.
Az épület ma már más arcát mutatja, mint a XIX. században, de falai között egykor olyan emberek találkoztak, akiknek a neve ma is része Eger történetének.
Ha végigsétálunk a Széchenyi István utcán, érdemes egy pillanatra megállni az egykori Úri Kaszinó előtt. A klasszicista homlokzat mögött nem egyszerűen egy régi intézmény emléke rejlik, hanem Eger egyik jelentős kulturális és társadalmi korszakának története.
Források
Minden, ami Eger – A végzet szülötte: történetek az egri Fati Partus falai közül
Minden, ami Eger – Dr. Sándor Imre utca, az egykori Kaszinó története
EGRI MAGAZIN – Az egri Úri Kaszinóról – rendhagyóan, 2011. szeptember
Borítókép: Az egykori Úri Kaszinó épülete Egerben, a Széchenyi István utcában, 2026 – Fotó: Szinok Gábor

Legutóbbi hozzászólások