Eger történelmi emlékei között akadnak olyan helyek, amelyekhez nem vezetnek turistacsoportokkal teli utcák, mégis évszázadok történetét őrzik. Ilyen a Szent Rókus-kápolna és az azt körülölelő régi Rókus-temető is. A város egyik kevésbé ismert, különleges hangulatú szeglete ez: barokk kápolna, régi sírkövek, évszázados emlékek és egy hajdani pestisjárvány története találkozik itt.
A kápolna ma is az Eger Jézus Szíve Római Katolikus Plébániához tartozó temetőkápolnák egyike. Az Egri Főegyházmegye hivatalos nyilvántartása külön is megnevezi a Szent Rókus temetőkápolnát.
Egy pestisjárvány áll a történet kezdetén
A Rókus-kápolna megszületésének története Eger egyik legsötétebb korszakába, a 18. század elejére vezet.
A várost 1709 körül pestisjárvány sújtotta. A járványokkal szemben akkoriban az orvostudomány lehetőségei rendkívül korlátozottak voltak, ezért az emberek vallási fogadalmakban és a járványok ellen oltalmazónak tartott szentek közbenjárásában is reménykedtek.
Közéjük tartozott Szent Rókus, akit különösen a pestisben és más járványos betegségekben szenvedők védőszentjeként tiszteltek.
A helytörténeti adatok szerint 1709-ben született meg az elhatározás Egerben, hogy Szent Rókus tiszteletére kápolnát emelnek. Az épületet a temető területére tervezték, és a homlokzaton szereplő évszám alapján 1712 és 1714 között épült. Építőjeként Pirner Mihály kőművesmestert említik.
Ezzel a Rókus-kápolna Eger egyik korai barokk emlékének számít.
A régi „Német temető”
A kápolna történetét nem lehet elválasztani az azt körülvevő temetőtől.
A Rókus-temetőt egyes források Német temetőként is említik. Az elnevezés annak emlékét őrzi, hogy elsősorban azok a német polgárok temetkeztek ide, akik többek között a Várallyán – a mai Dobó utca környékén – és az Almagyar utcában telepedtek le.
A temető így nem egyszerűen sírkert volt, hanem Eger 18–19. századi polgárságának egyik fontos emlékhelye.
A 19. század végére azonban megtelt. Egy helytörténeti összefoglaló az Egri Híradó 1894-es híradására hivatkozva azt írja, hogy a temető túlzsúfolttá vált, ezért lezárták.
A Rókus-temető napjainkban is Eger lezárt temetői közé tartozik; ezt a város temetőkről szóló önkormányzati szabályozása is rögzíti.
Kripta rejtőzik a kápolna alatt
A kis épületnek föld alatti története is van.
A kápolna alatt 1734-ben kriptát létesítettek, amelyet később, 1771-ben kibővítettek. A helytörténeti forrás szerint Eger tehetősebb német polgárcsaládjai közül többnek is itt alakítottak ki temetkezési helyet.
A Ringelhan-, Forst- és Hering család mellett a forrás a Butler- és Szepessy családot is megemlíti. A kriptát az 1950-es években tárták fel.
Mindez különösen értékessé teszi a helyet: a kápolna és temető együtt Eger egykori polgári társadalmáról is mesél.
Fazola műhelyének nyoma?
Érdemes közelről is megfigyelni a kápolna bejáratát.
A kétszárnyú kovácsoltvas kapu kosáríves, tagozott kőkeretbe illeszkedik. A helytörténeti leírás szerint a kovácsoltvas rács 1760 körül a Fazola-műhelyben készült.
Ez azért figyelemre méltó, mert Eger barokk építészetének egyik különlegességét éppen a magas színvonalú kovácsoltvas munkák jelentik.
A kápolna előtt egy régi kőfeszület is áll, amelyen az 1756-os évszám olvasható.
Négy szent őrizte egykor a homlokzatot
A kápolna homlokzatán kialakított szoborfülkék ma is feltűnőek.
Ezek azonban eredetileg nem voltak üresek.
A helytörténeti adatok szerint egykor Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália és Szent Fábián fából készült szobrai álltak bennük. A szobrok azonban a 20. század húszas éveiben már nem voltak a helyükön.
A névsor sem véletlen. Szent Rókus és Szent Sebestyén tisztelete különösen erősen összekapcsolódott a járványok elleni védelem reményével, így a kápolna homlokzata valaha már messziről elárulta az épület fogadalmi jellegét.
A Szent Rókusról elnevezett harang
A kis fatoronyban egy különleges harang is helyet kapott.
A mintegy 50 kilogrammos harangot Szent Rókusról nevezték el, palástján pedig a szent ábrázolása látható. A harang 1940-ben készült Budapesten, Szlezák László harangöntő műhelyében, kifejezetten az egri Rókus-kápolna számára.
Ez a részlet szépen mutatja, hogy a kápolna a 20. században sem vált egyszerűen elfeledett műemlékké: vallási jelentősége tovább élt.
Filmes érdekesség: Makk Károly is felfedezte
A Rókus-kápolna történetének egyik legmeglepőbb fejezete már a magyar filmtörténethez kapcsolódik.
Makk Károly 1958-ban bemutatott Ház a sziklák alatt című filmjének egyik temetői jelenetét itt forgatták.
Ez azért különösen érdekes, mert a történet a Balaton-felvidéken játszódik, és a forgatás jelentős része is ott zajlott. A rendezőnek azonban annyira megtetszett az egri temető és a barokk kápolna hangulata, hogy a temetői jelenetek kedvéért a stáb Egerbe utazott.
A Nemzeti Filmintézet szerint a kápolna a film egyik legmeglepőbb forgatási helyszíne. A produkcióban többek között Görbe János, Bara Margit, Psota Irén, Bárdy György és Szirtes Ádám szerepelt.
Így aki ma a Rókus-kápolna előtt áll, egyúttal a magyar filmtörténet egyik eredeti forgatási helyszínét is látja.
És Vidróczki Márton legendája?
A helyhez egy igazi betyárlegenda is kötődik.
A helytörténeti hagyomány szerint Vidróczki Márton, a Mátra és a Bükk híres-hírhedt betyárja is a Rókus-temetőben nyugodhatott. A történet szerint 1873-ban bekövetkezett halála után jeltelen sírban temették el itt.
Fontos azonban különválasztani a bizonyított történelmi adatokat és a hagyományt: Vidróczki itteni nyughelyét legendaként érdemes kezelni, nem biztosan igazolt tényként.
Éppen ettől válik azonban még izgalmasabbá a hely. A pestis emléke, német polgárcsaládok sírjai, egy föld alatti kripta, barokk kovácsoltvas munkák, egy régi film és egy betyár története találkozik néhány száz négyzetméteren.
Eger egyik csendes történelmi szigete
A Szent Rókus-kápolna nem olyan látványosság, amely méreteivel akar lenyűgözni.
Értéke sokkal inkább abban rejlik, hogy több mint három évszázad egri történelmét őrzi szinte észrevétlenül.
A 18. század eleji pestis félelme és a túlélés reménye hívta életre. Később egri polgárcsaládok temetkezési helye lett, majd bezárt temetőként őrizte tovább a város múltját. A 20. században még a magyar filmművészet is felfedezte magának.
Aki felkeresi, egy másik Egert ismerhet meg: nem a zsúfolt Dobó teret vagy a vár monumentális falait, hanem azt a csendes, rejtőzködő várost, amelynek története régi sírkövekben, kovácsoltvas kapukban és egy kis barokk kápolna falaiban maradt fenn.
Tudtad?
A Rókus-kápolna legalább öt különleges történetet őriz egyszerre: egy pestisjárvány emlékét, a régi egri német polgárság temetőjét, egy 18. századi kriptát, a Ház a sziklák alatt című film forgatási helyszínét és Vidróczki Márton betyár legendáját.
Források
Egri Főegyházmegye – Eger Jézus Szíve Plébánia és a Szent Rókus temetőkápolna
Nemzeti Filmintézet – Ház a sziklák alatt: az egri Rókus-kápolna mint forgatási helyszín
Egertörténeti Ismerettár – Szent Rókus, Rókus-temető és Rókus-kápolna
HEOL – Eger filmtörténeti helyszínei, köztük a Rókus-kápolna
Nemzeti Jogszabálytár – Eger temetőire vonatkozó önkormányzati rendelet
Legutóbbi hozzászólások