Eger belvárosában akad egy különleges pont, ahol néhány lépésen belül több évszázad története találkozik. A Knézich Károly utca, a Torony utca, a Harangöntő utca és a Markhot Ferenc utca környékén járunk, az egri Minaret közvetlen közelében. Aki itt megáll, egyszerre láthatja a török hódoltság emlékét, a régi Eger kézműves múltjának nyomait, valamint az orvoslás és a szabadságharc történetéhez kötődő helyszíneket.
Nem véletlen, hogy ez Eger egyik legérdekesebb történelmi csomópontja.
A Minaret, amely évszázadok óta uralja az utcaképet
A négy utca találkozásánál mindenekelőtt a Minaret vonzza magára a tekintetet. A műemléki leírások szerint a tizennégyszög alaprajzú, faragott kövekből emelt torony első ismert említése 1664-ből származik, de maga az épület ennél korábban készülhetett. A minaret egykor a mellette álló Kethüda-dzsámihoz tartozott.
A dzsámi nem élte túl úgy az évszázadokat, mint tornya. Eger török uralom alóli felszabadítása után keresztény célokra is használták, majd 1841-ben lebontották. A magára maradt Minaret azonban megmenekült, és napjainkra Eger egyik legismertebb jelképévé vált.
Fotó: Irénke Csukránné
A torony nagyjából 40 méter magas, körerkélyére pedig egy rendkívül szűk belső csigalépcső vezet. A történeti és turisztikai forrásokban a lépcsőfokok számánál 97 és 98 egyaránt előfordul; a Qulto gyűjtemény történeti ismertetője 98 lépcsőfokot említ.
A Minaret ma országosan védett műemlék, és Eger önkormányzatának műemléki jegyzékében is szerepel.
Knézich Károly utca – egykor Káptalan utca
A Minaret mellett húzódó Knézich Károly utca története jóval régebbi mai nevénél.
Az Egri Lokálpatrióta Egylet helytörténeti anyaga szerint Eger török uralom alóli felszabadítása után a visszatérő káptalan tagjai a Minaret közelében telepedtek le, ezért az utcát Káptalan utcának nevezték.
Egy régi helytörténeti összefoglaló arról is beszámol, hogy az utcát később Mecset utcának nevezték. Ez a név természetesen a Minaret mellett egykor álló török imahely emlékét őrizte.
Mai névadója Knézich Károly, az 1848–49-es szabadságharc honvédtábornoka, az aradi vértanúk egyike. Az utca így már nevében is összeköti Eger több történelmi korszakát.
Különösen érdekesek a régi fényképek. Egy 1954-ben készült Fortepan-felvétel például a Knézich Károly utcát mutatja a Minaret és az egri vár irányába nézve – olyan városképet őrizve meg, amely azóta jelentősen átalakult.
1954-es felvétel a Knézich Károly utcáról – Fortepan/Wikimedia Commons
Torony utca – a név magáért beszél
A rövid Torony utca elnevezését ma könnyű kapcsolatba hozni az előtte magasodó Minarettel, története azonban ennél érdekesebb.
Egy régi egri helytörténeti leírás szerint a mai Torony utcát korábban Harangöntő-köznek nevezték. Ennek oka az volt, hogy ezen a környéken hosszú időn keresztül harangöntők éltek és dolgoztak.
Ma a Torony utca a történelmi belváros egyik apró összekötő utcája. Eger város hivatalos turisztikai sétája is ezen keresztül vezeti az érdeklődőt a Minarethez.
Ez az alig néhány házból álló utca remek példája annak, milyen sűrűn rakódnak egymásra Egerben a különböző történelmi korszakok emlékei.
Harangöntő utca – egy eltűnt mesterség emléke
A Harangöntő utca neve talán a legbeszédesebb a környéken.
A Qulto Digitális Gyűjteményben található helytörténeti ismertetés szerint az utca már az 1788-as összeírásban Harangöntő utcaként szerepelt, ami arra utal, hogy nemzedékeken keresztül harangöntők laktak itt.
Az utca egyik legismertebb épülete a Harangöntő-ház. Egykor Singer Mihály szobrász, később Johel József harangöntő lakott benne, és a későbbi tulajdonosok között is voltak harangöntéssel foglalkozó mesterek. A mesterség emlékét egy dombormű is őrizte, amely a történeti ismertetés szerint a Dobó István Vármúzeum gyűjteményébe került.
Így a Harangöntő utca neve nem egy utólag kitalált romantikus elnevezés: valóban annak a mesterségnek állít emléket, amely egykor ezen a környéken jelen volt.
Qulto Digitális Gyűjtemény – történeti egri anyagok
Markhot Ferenc utca – ahol a magyar orvosképzés története kezdődött
Néhány méterrel arrébb már egészen más történelmi örökség következik.
A Markhot Ferenc utca és környéke elválaszthatatlan az egri gyógyítás történetétől. Az utca névadója, Markhot Ferenc orvos Eger és a magyar orvostörténet egyik kiemelkedő személyisége.
A Markhot Ferenc Oktatókórház történeti összefoglalója szerint 1769. november 25-én az egri irgalmasrendi kórházban nyílt meg a Scola Medicinalis, ahol Markhot vezetésével megkezdődött a rendszeres orvosképzés. Az első tanévben tíz hallgató tanult itt.
Markhot egyik fontos újítása az volt, hogy a leendő orvosoknak nemcsak elméleti oktatást biztosított, hanem a kórházi gyakorlati képzést is fontosnak tartotta. Ezzel a klinikai szemlélet egyik korai magyarországi képviselőjévé vált.
Az egykori irgalmasrendi templom és kórház műemléki védelem alatt áll, és a történelmi épületegyüttes éppen a Knézich Károly és a Markhot Ferenc utca találkozásánál helyezkedik el.
A Markhot Ferenc Kórház története
Érdekesség, hogy a beszélő utcanevekkel foglalkozó adatbázisra hivatkozó korábbi helytörténeti anyag szerint a Markhot Ferenc utca 6. szám alatt található iskola történetéhez Kodály Zoltán 1965. október 22-i látogatása is kapcsolódik.
Egyetlen kereszteződés, Eger történelmének több évszázada
Talán éppen ezért különleges ez a hely.
Ha valaki megáll a Minaret tövében, néhány méteren belül találkozik a török Egerrel, a barokk várossal, a régi harangöntő mesterek világával, a magyar orvosképzés történetével és az 1848–49-es szabadságharc emlékezetével.
A Minaret fölénk magasodó karcsú tornya a hódoltság korát idézi. A Harangöntő utca egy eltűnt mesterségről mesél. A Markhot Ferenc utca a gyógyítás és az oktatás történetéhez vezet, míg a Knézich Károly utca neve a szabadságharc egyik vértanú tábornokának állít emléket.
És mindez szinte egyetlen pillantással befogható.
Ez Eger egyik legnagyobb különlegessége: itt sokszor nem kell kilométereket gyalogolni ahhoz, hogy évszázadokat utazzunk az időben. Elég végigsétálni néhány rövid utcán.
Források
Beszélő utcanevek – Eszterházy Károly Egyetem történeti utcanév-adatbázisa
A megadott oldal közvetlen lekérése jelenleg időtúllépéssel meghiúsult, ezért az adatbázisra hivatkozó, keresőből elérhető helytörténeti anyagokat is felhasználtam.
Eger Megyei Jogú Város – séta a Cifra hóstyán
Markhot Ferenc Oktatókórház – Kórháztörténet
Egri Lokálpatrióta Egylet – helytörténeti séták
Qulto Digitális Gyűjtemény – Eger történeti képeslapjai és helytörténeti adatai
Eger műemlékeinek jegyzéke – Minaret, irgalmasrendi templom és kórház
Legutóbbi hozzászólások