Aszály és vízkorlátozás Heves vármegyében: milyen jövő vár Egerre, a turizmusra és az emberekre?

Az elmúlt hetek rendkívüli hősége és a csapadékhiány miatt Magyarország egész területén – így Heves vármegyében és Egerben is – életbe lépett legalább az I. fokú vízkorlátozás. A döntés célja nem a lakosság korlátozása, hanem az ivóvízbázisok védelme, hiszen a tartós aszály miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a vízellátó rendszerekre.

A helyzet azonban túlmutat a vízfogyasztáson. Az aszály hatással van a természetre, a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, sőt az emberek egészségére is.

Eger és Heves vármegye egyre szárazabb

A Bükk és a Mátra lábánál fekvő térség mindig is gazdag volt forrásokban, patakokban és természeti értékekben. Az utóbbi években azonban egyre gyakoribbá váltak azok a nyarak, amikor hetekig alig hullik csapadék.

A Minden, ami Eger korábban is foglalkozott a térség vízrajzával és az Eger-patak jelentőségével, amely a város egyik legfontosabb természetes vízfolyása. A patak nemcsak ökológiai szempontból fontos, hanem meghatározza Eger városképét is.

Érdekes történelmi ellentét, hogy míg ma a vízhiány okoz problémát, Eger múltjában a túl sok víz is pusztított: az 1878-as nagy árvíz súlyos károkat okozott a városban.

Mit jelent az I. fokú vízkorlátozás?

Az első fokozat elsősorban a nem létfontosságú vízhasználat csökkentését célozza.

Ide tartozhat például:

kertek locsolásának korlátozása,

autómosás mellőzése vezetékes vízzel,

medencék feltöltésének korlátozása,

nagy vízigényű tisztítási munkák halasztása.

A cél, hogy elegendő ivóvíz maradjon minden fogyasztó számára a legmelegebb napokon.

Milyen hatással van a turizmusra?

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Eger turizmusa kevésbé érzékeny az aszályra, hiszen a történelmi belváros, a vár és a borvidék továbbra is vonzó.

Valójában azonban több terület is érintett.

A természetjárás

A Bükk turistaútjai nyáron sokkal szárazabbak, több kisebb forrás időszakosan elapad vagy jelentősen csökken a vízhozama.

Ez különösen érzékenyen érintheti:

kirándulókat,

kerékpáros turistákat,

természetfotósokat.

A városi élmény

A hőség miatt:

kevesebb időt töltenek a turisták a történelmi utcákon,

nő a klimatizált helyek iránti igény,

felértékelődnek az árnyékos parkok és párakapuk.

Korábban Eger több pontján is párakapukat helyeztek ki, amelyek a nyári hőség enyhítését szolgálják.

A fürdők helyzete

Heves vármegye egyik legfontosabb turisztikai vonzereje a gyógyvíz.

Eger, Egerszalók, Demjén és Bükkszék évente több százezer vendéget fogad.

Szerencsére a termálfürdők jelentős része mélyből feltörő termálvizet használ, ezért rövid távon kevésbé függnek a csapadéktól, ugyanakkor az energia- és vízgazdálkodás számukra is egyre fontosabb kérdés.

Hogyan hat az emberi szervezetre?

A tartós hőség önmagában is komoly egészségügyi kockázat.

A kiszáradás első jelei:

fejfájás,

fáradtság,

koncentrációromlás,

szédülés,

izomgörcsök.

Súlyosabb esetben kialakulhat:

hőkimerülés,

hőguta,

vérnyomás-ingadozás.

Különösen veszélyeztetettek:

idősek,

kisgyermekek,

várandósok,

szív- és érrendszeri betegek,

kültéren dolgozók.

Az aszály kevésbé ismert következményei

Érdekesség, hogy a tartós szárazság:

növeli az erdőtüzek kockázatát,

csökkenti a talaj élővilágát,

visszaszorítja a beporzó rovarokat,

kedvez bizonyos invazív fajok terjedésének,

rontja a szőlőtermés mennyiségét.

Bár az egri borvidék szőlője jól alkalmazkodik a szárazabb körülményekhez, a szélsőséges hőhullámok már a borszőlő minőségére is hatással lehetnek.

Mi lehet a megoldás?

A szakemberek szerint egyetlen intézkedés önmagában nem elegendő.

Hosszabb távon szükség lehet:

csapadékvíz helyi visszatartására,

esővízgyűjtő rendszerek elterjesztésére,

víztakarékos öntözési technológiákra,

városi zöldfelületek növelésére,

árnyékot adó fák telepítésére,

a lakossági víztakarékosság erősítésére.

A klímakutatások szerint a Kárpát-medencében várhatóan gyakoribbá válhatnak a hosszú, száraz nyarak, ezért a vízkészletekkel való felelős gazdálkodás kulcsfontosságú lesz.

Eger alkalmazkodhat a változó klímához

Eger erőssége továbbra is sokszínű turisztikai kínálata: a történelmi belváros, az Egri vár, a borvidék, a gyógyfürdők és a Bükk közelsége olyan értékek, amelyek megfelelő vízgazdálkodással és zöld városfejlesztéssel hosszú távon is megőrizhetők. A város jövője szempontjából kiemelten fontos, hogy a természeti erőforrásokat fenntartható módon használják, miközben a lakosság és a turisták is tudatosabban bánnak a vízzel.

A Minden, ami Eger korábbi írásai is rámutatnak arra, hogy Eger identitását mindig meghatározta a víz: az Eger-patak, a gyógyfürdők, valamint a környék termálkincsei egyszerre jelentenek természeti értéket és turisztikai vonzerőt. Éppen ezért ezek megőrzése közös érdekünk.