1975. október 4-én különleges emléktáblát avattak az egri vár Gergely-bástyáján. Az akkor ötven éve megkezdett tervszerű várfeltárásoknak és azoknak az embereknek állítottak emléket, akik az 1920-as évektől szó szerint kiásták a föld alól Eger történelmének jelentős részét. Ma, 51 évvel az emléktábla felavatása után már azt is tudjuk: nélkülük egészen másképpen ismernénk az egri várat.
A vár, amelynek jelentős része még a föld alatt rejtőzött
Ma természetesnek vesszük, hogy az egri várban végigsétálhatunk a feltárt falmaradványok között, leereszkedhetünk a föld alatti terekbe, megtekinthetjük a középkori székesegyház maradványait, és számos ponton követhetjük az erődítmény évszázados építéstörténetét.
Száz évvel ezelőtt azonban egészen más kép fogadta az egrieket.
A vár évszázadokon keresztül pusztult. Épületeinek jelentős részét elbontották, köveit más építkezésekhez használták fel, falai omladoztak, egykori építményeinek egy része pedig a föld alá került.
A 20. század elején még a vasút is keresztülvágott a történelmi erődítményen. Az Eger–Putnok vasútvonal kialakítása során a vár egyes részeit megbontották, a Zárkándy-bástya pedig elszakadt a belső vár területétől.
Miközben minden egri ismerte Dobó István és az 1552-es várvédelem történetét, magáról a várról még meglepően keveset tudtak.
A falak alatt azonban ott rejtőzött a múlt.
Csak meg kellett találni.
1925-ben három egri tanár nekilátott
Az egri vár kutatása természetesen nem 1925-ben kezdődött.
Már a 19. században történtek fontos kezdeményezések. Pyrker János László egri érsek felismerte a vár történelmi és nemzeti jelentőségét, Henszlmann Imre pedig 1862-ben ásatásokat végzett a középkori székesegyház területén.
A valóban tervszerű, hosszabb időn keresztül zajló feltárások azonban 1925-ben kezdődtek meg.
Három egri tanár neve kapcsolódik elválaszthatatlanul ehhez a történethez: Lénárt János, Pálosi Ervin és Pataki Vidor János.
Nem egy hatalmas állami régészeti program indult el. Nem modern munkagépek jelentek meg a várban, és nem állt rendelkezésre korlátlan pénzügyi háttér.
Sokkal inkább lelkesedés, helytörténeti érdeklődés és az a meggyőződés mozgatta őket, hogy az egri vár többet rejt annál, mint amit akkor a felszínen látni lehetett.
Cserkészek, diákok és katonák is dolgoztak a várban
A feltárások egyik legérdekesebb részlete, hogy nem kizárólag szakemberek dolgoztak a területen.
A kutatásokban diákok, cserkészek, katonák és más segítők is részt vettek.
Lénárt János nemcsak tanár volt, hanem az Eszterházy Károly cserkészcsapat parancsnoka is. A fiatalok segítségével jelentős mennyiségű földet és törmeléket mozgattak meg.
A munka hamar túlnőtt az egyszerű romeltakarításon.
Egyre világosabbá vált, hogy a föld alatt egy sokkal összetettebb középkori és kora újkori erődítmény maradványai húzódnak.
Előkerültek a vár elveszett részletei
Az 1925-ben megindult kutatások változó intenzitással egészen 1938-ig folytatódtak.
A kutatók a vár védelmi rendszerével, föld alatti tereivel és az egykori középkori székesegyház környezetével is foglalkoztak.
Ez utóbbi különösen fontos volt.
Az egri vár ugyanis nem mindig elsősorban katonai erődítmény volt. A középkorban itt működött az egri püspökség központja, és itt emelkedett az egykori hatalmas székesegyház is.
A későbbi évszázadok pusztításai után ennek jelentős része eltűnt a felszínről.
A régészeti kutatások azonban fokozatosan visszaadták a vár középkori történetének egy-egy darabját.
Falak, alapozások, építészeti részletek és föld alatti építmények kerültek elő.
A vár lassan újra „olvashatóvá” vált.
A feltárás Eger idegenforgalmát is megváltoztatta
A munkának hamar híre ment.
A vár többé nem egyszerűen az 1552-es ostrom emlékhelye volt, hanem olyan helyszín, ahol újabb és újabb történelmi részletek kerültek elő.
Egyre többen érkeztek Egerbe azért is, hogy megnézzék a várat és annak föld alatti világát.
A város fokozatosan felismerte, hogy a vár nemcsak történelmi örökség, hanem Eger idegenforgalmának egyik legfontosabb alapja lehet.
Ez ma magától értetődőnek tűnik.
A két világháború között azonban még egyáltalán nem volt az.
Az egri vár turisztikai jelentőségének kialakulásában ezért az 1925-ben kezdődő feltárásoknak is komoly szerepük volt.
1957-ben új korszak kezdődött
A második világháború után a kutatások történetében új fejezet következett.
1957-től az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával ismét nagyszabású, immár korszerű régészeti és műemléki kutatások kezdődtek.
Ezek egyik meghatározó alakja Kozák Károly régész volt, aki több évtizeden keresztül dolgozott az egri vár kutatásán.
A régészeti munkával párhuzamosan folyt a megtalált falak megóvása, helyreállítása és bemutathatóvá tétele is.
Vagyis a ma ismert egri vár látványa jelentős részben ezeknek az évtizedeken keresztül zajló kutatásoknak és helyreállításoknak az eredménye.
1975. október 4. – emléktábla került a Gergely-bástyára
Az első nagy, tervszerű feltárások megkezdésének ötvenedik évfordulóján Eger nem feledkezett meg az úttörőkről.
1975. október 4-én emléktáblát avattak a Gergely-bástyán.
A tábla Lénárt János, Pálosi Ervin és Pataki Vidor János munkájának, valamint mindazoknak állított emléket, akik közreműködtek a vár feltárásában.
Ez különösen fontos része a történetnek.
Egy régészeti feltárás eredményeit rendszerint a kutatók nevéhez kötjük, miközben a föld kitermelése, a törmelék elszállítása és a járatok megtisztítása hatalmas fizikai munkát követelt.
Az 1975-ben elhelyezett emléktábla ezért egy egész korszak munkájára emlékeztet.
Ötven évvel később ismét előkerült az emléktábla története
A történetnek különleges folytatása lett.
2025-ben már nem az ötvenedik, hanem a századik évfordulóját ünnepelte az egri vár tervszerű régészeti kutatása.
A centenárium alkalmából az 1975-ös emléktáblát helyreállították, majd az Egri Vár Napján ismét felavatták a Gergely-bástyán.
Így ugyanaz az emléktábla két különböző korszakot köt össze.
1975-ben az 1925-ben kezdődött munka fél évszázados évfordulójára emlékeztek.
2025-ben pedig már száz év távlatából tekinthettek vissza ugyanarra a kezdetre.
A kutatás száz év után sem ért véget
Talán ez az egri vár történetének egyik legérdekesebb tanulsága.
A várat nem lehet egyszer „feltárni”, majd kijelenteni, hogy már mindent tudunk róla.
A régészeti kutatások újabb és újabb részletekkel egészítik ki az eddigi ismereteket. Az elmúlt évtizedekben épületek, falak, pincék, temetkezések és különböző építési korszakok maradványait vizsgálták.
A modern régészeti módszerek pedig olyan részleteket is képesek feltárni és dokumentálni, amelyekről az 1920-as évek kutatói még nem is álmodhattak.
Az 1925-ben megkezdett történet tehát valójában ma sem ért véget.
Amit ma látunk, annak egy része száz éve még rejtve volt
Amikor ma végigsétálunk az egri várban, könnyű úgy tekinteni a falakra és romokra, mintha mindig is így álltak volna.
Pedig sok minden, amit ma természetes részeként látunk a várnak, hosszú kutatómunka eredményeként vált ismertté.
Valakinek először el kellett hinnie, hogy érdemes ásni.
Valakinek el kellett távolítania a földet és a törmeléket.
Valakinek fel kellett mérnie a falakat, át kellett kutatnia a régi iratokat, és össze kellett vetnie a történeti adatokat a helyszínen megtalált maradványokkal.
Az egri vár mai képéhez ezért nemcsak Dobó István és az 1552-es várvédők története tartozik hozzá.
Hozzátartoznak azok a tanárok, diákok, cserkészek, katonák, munkások, régészek, történészek, építészek és restaurátorok is, akik az elmúlt száz évben azon dolgoztak, hogy a vár történetéből minél többet visszaadjanak Egernek.
Az 1975. október 4-én felavatott emléktábla ezért nem egyszerűen egy 51 évvel ezelőtti évforduló emléke. Arra is figyelmeztet, hogy az egri várat nemcsak megvédték 1552-ben – évszázadokkal később újra fel is kellett fedezni.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó egri vár cikkek
Minden, ami Eger – Egri vár témájú bejegyzések
Dobó István Vármúzeum – Örökségünk védelme és jövője 8. – Egri várásatások 100.
A Dobó István Vármúzeum összeállítása
Dobó István Vármúzeum – Egri Vár Napja, 2025
Beszámoló az Egri Vár Napjáról és az emléktábla újraavatásáról
Magyar Nemzeti Múzeum – Régészeti Adatbázis, Eger, Vár
Az egri vár régészeti adatlapja
Egri vár 2020 – történeti idővonal
Az egri vár történeti idővonala
Borítókép: Az egri vár egy archív felvételen.
Forrás: Fortepan – Eger archív fotói
Legutóbbi hozzászólások