Eger belvárosának egyik legforgalmasabb gyalogos útvonala a Zalár József utca. Naponta egriek és turisták százai haladnak végig rajta a Dobó tér és a piac környéke között, miközben kevesen gondolnak arra, hogy ez az utca valaha egészen más nevet viselt, más funkciót töltött be, és környezetében a középkortól kezdve szinte minden korszak hagyott maga után valamit.
A mai utcakép rendezett, békés belvárost mutat. Üzletek, vendéglátóhelyek, régi homlokzatok és a gyalogosforgalom határozzák meg. Ha azonban időben visszafelé indulunk, előkerül az Oroszlán fogadó, a régi piac világa, a Halaspiac, 19. századi házsorok, majd még mélyebben azok a régészeti nyomok, amelyek arról tanúskodnak, hogy ezen a területen jóval a ma ismert belváros kialakulása előtt is zajlott az élet.
Oroszlán utca – egy fogadó adott nevet az utcának
A Zalár József utca egyik legérdekesebb, mára szinte teljesen elfeledett története a régi nevéhez kapcsolódik.
Egykor Oroszlán utcának nevezték.
Az elnevezés nem valamiféle egri mondából ered, és nem is egy oroszlános címerre utalt. A név egy hajdan itt működő Oroszlán nevű vendégfogadóhoz kapcsolódott. A helynév olyan mélyen beépült a városi nyelvhasználatba, hogy végül az egész utcát erről kezdték nevezni.
Az elnevezés nem csupán szóbeszédből ismert. Egy 1851-ből fennmaradt adatban már az „Oroszlány ucza” forma szerepel.
Ez különösen szép példája annak, hogyan alakultak ki Eger régi utcanevei. Sokszor nem híres emberek nevét viselték az utcák, hanem az ott élők mindennapi tájékozódása alakította ki az elnevezéseket. Egy fogadó, egy templom, egy mesterség, egy híd vagy egy piac elegendő volt ahhoz, hogy hosszú időre nevet adjon egy városrésznek.
Az Oroszlán fogadó eltűnt Egerből, a neve azonban még sokáig tovább élt az utcában.
Két piac között vezetett az út
A mai Zalár József utca fekvése sem véletlen.
Déli vége Eger történelmi főterének közvetlen közelében található. A mai Dobó tér évszázadokon keresztül a város kereskedelmi életének egyik legfontosabb helyszíne volt. A régi forrásokban különféle nevekkel találkozunk: Forum, Theatrum, Piatz, Piacz – valamennyi arra emlékeztet, hogy a mai reprezentatív tér eredetileg mindenekelőtt a kereskedelem és a városi élet színtere volt.
A Zalár utca másik végén pedig a régi Halaspiac területe helyezkedett el.
Vagyis a mai utca lényegében két kereskedelmi központ között biztosított kapcsolatot.
Ez egészen más megvilágításba helyezi az utcát. Ma belvárosi sétálóútként gondolunk rá, régen azonban árusok, vásárlók, kereskedők, szekerek és a piacra érkezők mozgalmas útvonala lehetett.
A Halaspiac neve sem véletlen
A mai Katona István tér környékének régi neve, a Halaspiac, Eger egykori mindennapjairól árulkodik.
A régi város piacai ugyanis nem feltétlenül egyetlen nagy területen működtek. Az egyes árufajták értékesítése különböző helyekhez kapcsolódhatott, ezek neve pedig gyakran évszázadokra fennmaradt.
Így őrződött meg a Halaspiac emléke is.
Aki tehát a Zalár utcából ma a piac irányába indul, tulajdonképpen egy több évszázados kereskedelmi útvonalat követ.
És ebben van az utca egyik különlegessége: funkciója sokat változott, de a belvárosi mozgás egyik fontos iránya lényegében megmaradt.
A régi fényképeken már felismerhető a mai utca
A 19. század végének Egeréről szerencsére fényképek is fennmaradtak.
Egy 1878 körül készült felvételen már láthatók az akkori Oroszlán utca házai. A mai szem számára különösen érdekes ezeket a fényképeket nézni, mert egyszerre tűnik idegennek és ismerősnek a város.
Más volt az utca burkolata, mások voltak az üzletportálok, természetesen nem volt mai értelemben vett gépjárműforgalom, és a környék sokkal közvetlenebb kapcsolatban állt a piaccal.
A házsor és az utcák vonalvezetése azonban segít eligazodni.
Ez Eger történelmi belvárosának egyik nagy értéke: bár egyes épületek eltűntek, másokat átépítettek, az utcahálózat számos helyen továbbra is őrzi a régi város szerkezetét.
Nem is olyan régen még ládák és kofák lepték el a környéket
Nem kell azonban egészen a 19. századig visszamennünk ahhoz, hogy a maitól gyökeresen eltérő Zalár utcát lássunk.
A 20. század második felében készült fényképeken még elevenen jelenik meg a piac világa.
Faládák, egyszerű árusítóhelyek, ponyvák, zöldségek és gyümölcsök, bevásárló egriek és kofák töltötték meg a környéket. A piac nem egy mai értelemben vett, szigorúan elkülönített kereskedelmi létesítményként működött: szinte ráfolyt a környező utcákra.
A Zalár József utca ezért sok idősebb egri emlékezetében nem elsősorban kellemes belvárosi sétálóutca, hanem a bevásárlások, a piacozás és a hétköznapi találkozások helye lehet.
A mai rendezett utcakép mögött még ott van ennek a régi piacnak az emléke.
Ami a járda alatt van, legalább olyan érdekes, mint ami fölötte
A Zalár József utca múltja azonban nem ér véget a régi fényképeknél.
A Dobó tér és a Zalár József utca 1–9. szám környéke nyilvántartott régészeti lelőhely része. A területen több alkalommal végeztek régészeti kutatásokat és megfigyeléseket.
A nyilvántartás épületek, falak, műhelyek és települési maradványok nyomait említi.
Már 1969-ben is történt itt régészeti kutatás, később pedig az 1990-es években és a 2010-es évek nagy belvárosi munkálatai során ismét lehetőség nyílt arra, hogy a szakemberek bepillantsanak a mai utcaszint alá.
Ez azért fontos, mert a mai belváros alatt szó szerint egy korábbi Eger maradványai találhatók.
Egy-egy közműcsere vagy burkolatfelújítás ezért a történelmi belvárosban régészeti szempontból is jelentős lehet. Néhány méterrel arrébb már egészen más korszak emlékei kerülhetnek elő.
A mai házak sem feltétlenül annyi idősek, amennyinek látszanak
A történelmi belváros épületeinél könnyű abba a hibába esni, hogy a homlokzat korából következtetünk az egész ház korára.
Pedig Egerben sok épület évszázadok alatt alakult ki.
Régebbi falakat használtak fel, házakat összeépítettek, emeletet húztak rájuk, udvari szárnyakat emeltek, kapukat helyeztek át, üzlethelyiségeket nyitottak, majd újabb és újabb korszakok igényeihez igazították őket.
A Zalár József utca környékének régészeti kutatásai éppen ezt a rétegzettséget teszik különösen érdekessé.
Amit ma egyetlen háznak látunk, annak története nem feltétlenül egyetlen építkezéssel kezdődött.
Az Oroszlán eltűnt, a név is eltűnt – Zalár József viszont Egerhez erősen kötődött
Az utca mai névadója Zalár József, eredeti családi nevén Hizli József, 1825-ben született Gyöngyösön.
Édesapja kerékgyártó céhmester volt, ő maga pedig tanulmányai révén került Egerbe. Bölcseletet és teológiát tanult a városban, és egy ideig úgy tűnt, hogy egyházi pályára lép.
Végül azonban más utat választott.
1848-ban önkéntesként bekapcsolódott a szabadságharcba. Életének egyik legkülönlegesebb epizódja 1849-ben következett: Damjanich János mellé került tábori történetíróként.
Vagyis nem egyszerűen olyan emberről van szó, aki évtizedekkel később írt az 1848–49-es eseményekről. A hadjárat idején közvetlen közelről látta a történéseket.
A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett, majd nevelőként és tanárként dolgozott.
Később ismét Heveshez kötötte életét.
Az irodalmi élethez is sokkal szorosabban kapcsolódott, mint gondolnánk
Zalár nem csupán vármegyei tisztviselő volt.
Költőként is ismerték, és olyan személyiségekhez fűzték kapcsolatok, akik ma a magyar irodalomtörténet legnagyobb alakjai között szerepelnek. Kortársai között ott találjuk Vörösmarty Mihályt, Bajza Józsefet, Vachott Sándort és Sárosy Gyulát.
A szabadságharc bukását követően egy ideig Vörösmartyval, Bajzával és Vachottal együtt menekült.
Később a Petőfi Társaság tagja lett.
Első verse 1846-ban jelent meg, és különböző álneveken is publikált. Költészetében a szülőföld és a Mátra világa is visszatérő motívum volt.
Így az egri Zalár József utca névadójának története nemcsak Heves vármegye közigazgatásához, hanem a reformkor és a szabadságharc irodalmi világához is kapcsolódik.
Zalár még Petőfi egri látogatásának egyik tanúja is volt
Ez talán a névadó egyik legérdekesebb egri kapcsolata.
Amikor Petőfi Sándor 1844 februárjában Egerben járt, Zalár még fiatal szeminarista volt.
A költő egri tartózkodásáról később éppen Zalár visszaemlékezése vált az egyik fontos forrássá. Leírása szerint az egri kispapok addig elsősorban a sajtóban megjelent verseiből ismerték Petőfit, de nagy örömmel fogadták.
Zalár tehát nem csupán Petőfi korában élt: személyesen részese volt annak a néhány napnak, amelyet Petőfi Egerben töltött.
Később, amikor már egy egészen más Eger vette körül, még mindig saját emlékeiből tudott mesélni erről.
Ez különös kapocs a város múltjában: Zalár élete összekötötte az 1840-es évek reformkori Egerét a 20. század elejével.
Aranytollat is kapott az egriektől
Zalár pályája a szabadságharc után egyre szorosabban kapcsolódott Heves vármegye közéletéhez.
Aljegyzőként, majd főjegyzőként dolgozott, később pedig a vármegye alispánja lett. Több évtizedes közéleti tevékenységének különleges egri emléke, hogy 1886-ban aranytollal tisztelték meg.
A 19. században az aranytoll nem egyszerű ajándék volt. A közéleti, hivatali vagy irodalmi munkásság elismerésének jelképes és nagy becsben tartott formája lehetett.
Zalár 1897-ben vonult vissza a közélettől, utolsó éveit pedig Egerben töltötte.
1914-ben itt halt meg.
Így az utca elnevezése mögött valódi és hosszú egri kapcsolat áll.
Ugyanazon az útvonalon járunk, mint évszázadokkal korábban
Talán ez a Zalár József utca legérdekesebb tulajdonsága.
Az épületek változtak. A fogadó eltűnt. Az Oroszlán utca neve eltűnt a térképről. Átalakult a piac, eltűntek a lovas kocsik, majd a faládák és az utcai árusítóhelyek is. Új burkolatok, üzletek és vendéglátóhelyek jelentek meg.
Az emberek mozgásának iránya azonban meglepően állandó maradt.
Ma is a Dobó tér felől érkezünk, végigsétálunk az utcán, majd továbbindulunk a piac és a város északi része felé – nagyjából ugyanazon a vonalon, amelyet az egriek generációi használtak előttünk.
A Zalár József utca ezért több egyszerű belvárosi átjárónál.
Egy darabka megmaradt városszerkezet, amely körül folyamatosan változott Eger.
És talán éppen az benne a legérdekesebb, hogy mindebből első pillantásra szinte semmit sem árul el. Csak akkor kezd mesélni, ha tudjuk, mit kell keresnünk.
Források és kapcsolódó cikkek
Minden, ami Eger – Eger egyik rövid utcája, ahol évszázadok története sűrűsödik össze
Minden, ami Eger – Eger utcanevei mesélnek – évszázadok története őrződik a táblákon
Magyar Nyelvőr – az Oroszlán utca nevének eredete
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Eger, Dobó tér és Zalár József utca
Dobó István Vármúzeum – Három és fél nap: Petőfi egri látogatása és Zalár József visszaemlékezése
Magyar Elektronikus Könyvtár – Zalár József életrajza
Vachott Sándor Városi Könyvtár – Zalár József élete és munkássága
Borítókép: Eger, Zalár József utca, 2026. Fotó: Szinok Gábor.
Legutóbbi hozzászólások