Amikor még Dózsa György térnek hívták – Eger egyik kapuja a vár alatt 1971-ben

Több mint fél évszázadot repít vissza bennünket Vozárik Edit 1971-ben készült felvétele. A mai Tinódi Sebestyén tér akkor még Dózsa György nevét viselte, a háttérben pedig ugyanúgy az egri vár falai magasodtak a város fölé. Az autók, az épületek, az utca forgalma azonban egy egészen más Egert idéznek.

A régi fényképek egyik legnagyobb ereje, hogy olyan városrészeket mutatnak meg, amelyeket ma is jól ismerünk, mégis szinte újra fel kell fedeznünk őket. Vozárik Edit 1971-es egri felvétele pontosan ilyen.

A fotó a mai Tinódi Sebestyén téren készült. A kép készítésekor azonban az egriek még Dózsa György térként ismerték ezt a kis területet a Kossuth Lajos utca, a Dobó utca és az Almagyar utca találkozásánál.

A helyszínt mégsem lehet eltéveszteni: a háttérben ott húzódnak az egri vár hatalmas falai.

Trabantok és régi Eger a vár tövében

A fénykép előterét szinte teljes egészében az akkori hétköznapi Eger tölti meg. Parkoló és közlekedő autók, járókelők, a vár felé igyekvő emberek és a tér régi épületei láthatók.

Különösen érdekesek az autók. A korszak jellegzetes járművei ma már önmagukban is nosztalgikus hangulatot teremtenek. A kép jobb oldalán egy Trabant fordul be, de további korabeli személyautók is sorakoznak a vár alatt.

Ma már nehéz elképzelni, mennyivel szabadabban jelen volt az autóforgalom Eger történelmi belvárosának ezen a részén. A régi felvételek tanúsága szerint a Dobó utca és az Almagyar utca közlekedése is egészen más képet mutatott.

Erről egy korábbi, a Minden, ami Eger oldalán megjelent visszaemlékezés is érdekes részleteket őriz. A szerző gyermekkori emlékei szerint a Dózsa György téren még fociztak is a gyerekek. A teret alacsony fagyalbokor szegélyezte, amely gyakran megfogta a labdát, és az akkori jóval kisebb autóforgalom miatt az úttestre kiguruló labda sem jelentett akkora problémát, mint napjainkban.

Ez talán mindennél jobban érzékelteti, mennyire más élet zajlott ugyanazon a helyen.

A vár előtti tér sok nevet viselt

A mai Tinódi Sebestyén tér története jóval régebbre nyúlik vissza a Dózsa György tér elnevezésnél.

A helytörténeti adatok szerint a kis teret korábban Mekcsei térként, illetve XI. Ince pápa térként is ismerték. Később Dózsa György nevét kapta, és az idősebb egriek közül sokan ma is ezen a néven emlékeznek rá.

A tér elhelyezkedése különleges. Tulajdonképpen átmenetet képez a történelmi belváros és a vár között: innen néhány lépés a Dobó utca, az Almagyar utca, a Kossuth Lajos utca és természetesen maga az egri vár bejárata.

Nem véletlen tehát, hogy számtalan régi egri fénykép készült itt.

Egy 1957-es felvétel például éppen fordított irányból, a vár felől mutatja a teret és az Almagyar utca környékét. Egy 1962-es fotón pedig a várkapu előtt álló emberek mellett már ugyanez a városi tér jelenik meg. Az archív képek sorozatából szépen végigkövethető, hogyan változott ez a néhány száz négyzetméteres terület az évtizedek során.

A tér mélyén Eger török kori múltja is ott rejtőzik

A terület jelentősége nem csupán abból fakad, hogy közvetlenül az egri vár alatt fekszik.

Itt találhatók a Valide Szultána fürdőjének maradványai, amelyek Eger török kori történetének különleges emlékei. A tér másik nevezetes épülete a műemléki értékű Duka–Gallasy-ház.

Erről nemrég külön cikkben is írtunk a Minden, ami Eger oldalán.

A házhoz egy különösen érdekes helyi hagyomány kapcsolódik: eszerint elődjében a török hódoltság idején dervisiskola működhetett. Ezt azonban nem szabad bizonyított tényként kezelni – a történeti források inkább helyi hagyományként őrzik az emléket.

Mindez jól mutatja, hogy a mai Tinódi Sebestyén tér milyen különleges történelmi rétegeket rejt. Egyetlen kis területen találkozik a török kori Eger, a barokk város, a 20. század hétköznapi világa és a mai történelmi belváros.

Tinódi 2002 óta ül a vár alatt

A tér mai névadójának szobra 1971-ben természetesen még nem állt itt.

Pusztai Ágoston Tinódi Lantos Sebestyént ábrázoló alkotását 2002. október 17-én avatták fel, az 1552-es egri várvédelem 450. évfordulójának évében.

Tinódi egy terméskövön ülve, lantjával jelenik meg a szobron.

Aligha lehetett volna számára jelképesebb helyet találni Egerben. Tinódi ugyanis az 1552-es ostrom egyik legfontosabb korabeli krónikása lett. Énekeiben megörökítette az egri vár viadalát, munkái pedig azért is különösen értékesek, mert igyekezett személyesen összegyűjtött információkra támaszkodni.

A szobor tehát nem egyszerűen egy történelmi személyiség emlékműve a vár alatt: közvetlen kapcsolatot teremt a helyszín és az 1552-es események egyik legfontosabb elbeszélője között.

2013-ban lett hivatalosan Tinódi Sebestyén tér

A szobor felállítása után még több mint egy évtizedig Dózsa György tér maradt a közterület hivatalos neve.

2013-ban azonban felmerült az átnevezés. Az elképzelés mögött egyszerű gondolat állt: ha már Tinódi szobra ezen a téren található, a közterület is viselje az egri vár történetéhez szorosan kapcsolódó históriás énekes nevét.

Az átnevezést a városi közgyűlés elé vitték, és 2013 szeptemberének végére a korábbi Dózsa György tér már Tinódi Sebestyén tér néven szerepelt.

Ezzel egy régi egri helynév került a történelemkönyvek lapjaira – bár az idősebb generáció emlékezetében a Dózsa György tér természetesen tovább élt.

A blogon is visszatérő helyszín

A tér régi fényképei korábban is szerepeltek a Minden, ami Eger oldalán.

A 2018-ban összeállított, az 1970-es évek elejének Egerét bemutató válogatásban több korabeli belvárosi felvétel mellett a tér egy régebbi, 1955-ös képe is helyet kapott. Egy másik összeállításban pedig külön foglalkoztunk Tinódi Lantos Sebestyénnel és a tér történetével.

Azóta egy újabb történelmi réteg is előkerült: 2026 szeptemberében részletesen bemutattuk a tér egyik legérdekesebb műemlékét, a Duka–Gallasy-házat és a hozzá kapcsolódó dervisiskola-hagyományt.

Így Vozárik Edit 1971-es fényképe már nem egyszerűen egy régi utcakép. Egy újabb darabja annak a mozaiknak, amelyből lassan kirajzolódik, hogyan változott a vár alatti városrész az elmúlt évtizedekben.

Ötvenöt év telt el

1971 és 2026 között 55 év telt el.

Aki ma ugyanott megáll, ahonnan Vozárik Edit elkészítette a felvételt, természetesen felismeri a helyet. A vár falai továbbra is meghatározzák a látványt, és a régi épületek egy része is segít a tájékozódásban.

Mégis egészen más világ veszi körül.

Éppen ezért értékesek ezek az archív felvételek. Nem csupán azt mutatják meg, milyen volt egy tér vagy egy utca, hanem az apró részleteken keresztül azt is, hogyan élt Eger. Milyen autókkal jártak, hol parkoltak, merre sétáltak az emberek, hogyan használták a köztereket, és milyen volt egy átlagos nap a vár tövében.

A háttérben pedig ott áll az, ami összeköti az 1971-es és a mai felvételt:

az egri vár.