Volt idő, amikor egy-egy nagyáruház megnyitása valódi eseménynek számított. A Centrum Áruházak neve szinte minden nagyobb magyar városban ismerősen csengett. Ezek az üzletek a szocialista korszak meghatározó kereskedelmi központjai voltak: egy helyen lehetett ruhát, cipőt, háztartási eszközöket, játékokat és számos más árucikket vásárolni. A vásárlók számára a nagy alapterületű, több osztályból álló áruházak a választék és a modern kereskedelem élményét jelentették.

A rendszerváltozás után azonban gyorsan megváltozott a hazai kiskereskedelem. Megjelentek a modern bevásárlóközpontok, átalakultak a vásárlási szokások, és az egykor népszerű nagyáruházak fokozatosan elveszítették korábbi szerepüket. Néhány épület új funkciót kapott, másokat átépítettek vagy lebontottak.

Egerben is fontos emléke van ennek a korszaknak. A Dobó tér mellett álló Centrum Áruház generációk számára jelentette a belvárosi bevásárlás egyik legfontosabb helyszínét. Története jól mutatja, hogyan alakult át a város kereskedelmi élete az elmúlt fél évszázadban.

A Centrum története jóval régebbre nyúlik vissza

A Centrum Áruházak történetének gyökerei nem a szocialista korszakban kezdődtek. A vállalat előzményeit egészen 1882-ig, az ország első áruházai közé tartozó Guttman Jakab-féle kereskedelmi vállalkozás megnyitásáig vezetik vissza.

A magyarországi áruházkereskedelem fejlődésének fontos állomása volt a Párisi Nagyáruház, amely később Divatcsarnok néven vált ismertté. A Corvin Áruház 1926-os megnyitása szintén meghatározó esemény volt. Ezek az üzletek már a modern nagyvárosi kereskedelem új formáját képviselték.

A második világháborút követően alapvetően megváltozott a kereskedelem szervezete. 1948-ban államosították a jelentősebb áruházakat, majd az állami kiskereskedelem fokozatosan nagyobb vállalati egységekbe szerveződött.

Létrejött az országos Centrum-hálózat

A zalaegerszegi Centrum Áruház a hetvenes évek elejénFORRÁS: FORTEPAN / GÁBOR VIKTOR

1966-ban megalakult az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. Ezzel létrejött az ország egyik legjelentősebb áruházi hálózata.

A Centrumhoz tartozó üzletek nemcsak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is meghatározó szerepet töltöttek be. A főváros legismertebb áruházai közé tartozott a Blaha Lujza téri Corvin, valamint az Andrássy úti Divatcsarnok. Vidéken sorra épültek az új, korszerűnek számító kereskedelmi létesítmények.

A hálózat fejlődése egészen az 1980-as évekig tartott. 1983-ban Kecskeméten nyílt meg az egyik legnagyobb vidéki Centrum Áruház, mintegy nyolcezer négyzetméteres alapterülettel. A rendszerváltás környékén a vállalat már körülbelül 25 áruházat működtetett.

Ezek az épületek sok településen a városközpont meghatározó részeivé váltak. Nem egyszerű üzletek voltak, hanem olyan kereskedelmi központok, amelyek köré a belvárosi mindennapok egy része szerveződött.

A Centrum reklámarca és a szépségverseny

A nagy áruházi hálózat működéséhez a reklám is hozzátartozott. A Centrum Áruházak a hetvenes években Szedres Mariann személyében saját reklámarccal is rendelkezett.

1985-ben különleges eseményre került sor: a második világháború utáni első magyarországi szépségversenyen a Centrum Áruházak közönségdíját Kondász Tünde nyerte el. A díjhoz egyéves reklámszerződés is tartozott.

A korszakban az áruházak reklámjai, kirakati kampányai és különböző akciói egyre nagyobb szerepet kaptak. A Centrum nem pusztán árukat kínált, hanem igyekezett a vásárlást eseménnyé tenni.

Miért szerették annyira a Centrum Áruházakat?

Az egykori Verseny Áruház bejárata a Rákóczi út 12. szám alattFORRÁS: 
FORTEPAN / ERDEI KATALIN

A siker egyik legfontosabb oka a választék volt. A hiánygazdaság időszakában különösen nagy jelentősége volt annak, ha a vásárlók egyetlen helyen többféle termékcsoportból válogathattak.

A Centrum áruházakban a ruházati osztályok mellett háztartási és műszaki cikkeket, vasedényeket, rövidárut, játékokat és sok más terméket is árusítottak. A különböző osztályok egy épületen belül működtek, így a vásárlóknak nem kellett üzletről üzletre járniuk.

A nagy alapterület lehetőséget adott arra, hogy az árukat látványosan mutassák be. A szépen berendezett kirakatok, a gondosan kialakított üzletterek és a hozzáértő eladók mind hozzájárultak az áruházak népszerűségéhez.

A szolgáltatások szintén fontos szerepet kaptak. Egyes áruházakban kulcsmásoló, cipész és más kisebb szolgáltatások is működtek, a gyorséttermek pedig megfizethető étkezési lehetőséget kínáltak.

Az akciók, az időszakos rendezvények és a különböző vásárlási kampányok szintén a modern kereskedelem előfutáraivá tették ezeket a létesítményeket. A Centrum sok szempontból már azt a vásárlói élményt próbálta megteremteni, amelyet később a bevásárlóközpontoktól vártak az emberek.

Egerben is új korszakot hozott a Centrum megnyitása

A vidéki áruházépítések Egerben is jelentős változást hoztak. A Dobó tér mellett 1974 májusában nyitotta meg kapuit az új Centrum Áruház. Az építkezés 1971-ben kezdődött, a tervező Peschka Alfréd építész volt.

Az áruház helyén korábban egy régebbi épület állt, amelyhez Nyizsnyay Gusztáv zeneszerző és dalköltő emléke is kapcsolódik. A házban a bontás előtti időszakban a Hangya Szövetkezet is működött.

Az új épület megjelenése jelentős változást jelentett a történelmi belvárosban. A korszerű áruház nagy üzlettereivel és többféle árucsoportot felvonultató kínálatával új vásárlási lehetőséget teremtett az egriek számára.

A Centrum nemcsak az árukínálatával, hanem az épület kialakításával is újdonságot jelentett. A földszinten olyan átjárható belső tér készült, amely összekapcsolta a Dobó teret a túloldali városrésszel. Az épületben mozgólépcső is működött, a tetőn pedig kávézó és terasz várta a vendégeket.

Az egri áruház történetéről részletesebben is olvasható a blog korábbi írásában:

Amikor a Centrum volt Eger „plázája” – egy áruház, amely fél évszázada része a Dobó térnek

A Dobó tér környékének kereskedelmi múltjához más üzletek és áruházak is hozzátartoztak. A régi szaküzletekről és a belváros egykori üzletsorairól ebben az írásban is találhatók érdekes részletek:

Amikor még kalapbolt, háziipari üzlet és készruhabolt várta a vásárlókat az egri Dobó téren

Megkezdődött a Centrum-hálózat lejtmenete

Az áruházlánc többi tagjához hasonlóan a debreceni Centrum Áruház is széles választékot kínált az akkori viszonyokhoz képestFORRÁS: FORTEPAN / SZALAY ZOLTÁN

A rendszerváltozás után a Centrum Áruházak működése is átalakult. 1991-ben átszervezték a vállalatot, amely Centrum Áruházak Kft. néven folytatta tevékenységét, majd részvénytársasággá alakult.

1997-ben a német Tengelmann-csoport tulajdonában lévő Skála Coop Rt. többségi tulajdont szerzett a Centrum Rt.-ben. Két évvel később a Centrum és a Skála Divatház egyesült, így létrejött a Skála és Centrum Rt.

2001-ben újabb tulajdonosváltás következett, amikor a Capital Rt. megvásárolta a Skála Coop Rt.-t. A következő évben új arculatot és nevet kapott a vállalat, Skála Divatház Rt. néven működött tovább.

2003-tól egyre több, az új üzletpolitikába nem illeszkedő, kisebb alapterületű vagy műszakilag elavult áruházat adtak el, illetve bérbe. A hálózat fokozatosan veszített korábbi jelentőségéből.

2005-ben a vállalatvezetés az áruházak értékesítése mellett döntött. A korábbi Centrum-hálózat egységeinek jelentős része más tulajdonoshoz került, illetve új kereskedelmi formában működött tovább.

A modern bevásárlóközpontok átvették a főszerepet

A kilencvenes évek közepétől egyre nagyobb számban jelentek meg Magyarországon a modern bevásárlóközpontok. A Duna Plaza és a Pólus Center újfajta kereskedelmi és szabadidős élményt kínált. A vásárlók egy helyen találtak üzleteket, éttermeket, szolgáltatásokat és szórakozási lehetőségeket.

A korábbi nagyáruházak számára ez komoly versenyhelyzetet teremtett. Az új bevásárlóközpontok korszerűbb környezetet, nagyobb üzletválasztékot és más vásárlási élményt kínáltak.

A régi áruházak egy része nem tudott alkalmazkodni az új körülményekhez. A budai Skála például 2007-ben, közel harmincéves működés után bezárt, épületét 2009-ben lebontották. A helyén épült fel az Allee Bevásárlóközpont.

Más egykori áruházak új funkciót kaptak, felújították őket, vagy több kisebb üzletre osztották fel a korábbi nagy eladótereket. A Centrum név fokozatosan eltűnt a hazai kereskedelem meghatározó márkái közül, de az egykori épületek egy része továbbra is a városképek része maradt.

Mi maradt a régi Centrumokból?

A Centrum Áruházak története egy egész korszak kereskedelmi változásait mutatja be. Az egykori nagyáruházak fénykorukban a városi élet fontos helyszínei voltak. Nemcsak vásárolni jártak oda az emberek: találkozási pontként, hétköznapi programként és a városi központok meghatározó intézményeiként is működtek.

Egerben az egykori Centrum épülete ma is a Dobó tér meghatározó térfalának része. Az eredeti nagyáruházi működés megszűnt, a belső terek és az üzlethelyiségek használata az évek során megváltozott. Az épület azonban továbbra is emlékeztet arra az időszakra, amikor a Centrum neve egyet jelentett a modern vásárlással.

A régi áruházak története azért is érdekes, mert nem csupán a kereskedelem átalakulásáról szól. Megmutatja, hogyan változtak meg a városközpontok, az üzletek, a vásárlási szokások és az emberek mindennapi életének megszokott helyszínei.

Aki ma belép egy modern bevásárlóközpontba, talán már nehezen tudja elképzelni, milyen különleges élményt jelentett néhány évtizeddel ezelőtt egy Centrum Áruház. Az egykori nagy kirakatok, a többemeletes üzletterek és a zsúfolt osztályok azonban sokak emlékezetében máig elevenen élnek.

Források

Origo – A Centrum Áruházak története

We Love Budapest – Minden szinten szinte minden: a Centrum Áruházak története

BME – Eger, Centrum Áruház (1974), építészeti tanulmány

Minden, ami Eger – Amikor a Centrum volt Eger „plázája”

Minden, ami Eger – Régi üzletek a Dobó téren

Borítókép: Az egri Dobó István téri Centrum Áruház archív felvétele. Fotó: Fortepan / Gábor Viktor.