Eger belvárosában vannak olyan pontok, amelyek mellett naponta százak sétálnak el, mégis ritkán gondolunk bele, mennyi történet sűrűsödik néhány méteren belül. Ilyen a Széchenyi István utca és a Dr. Sándor Imre utca találkozása is. A kis utca bejáratánál álló régi házak, az Uránia épülete, a szemközti egykori Kaszinó és a fák között megbújó szobrok együtt Eger több évszázadának emlékeit őrzik.
A mai utcakép békés. Teraszok, üzletek, kerékpártámaszok és a sétálóutca mindennapi élete tölti meg a környéket. Pedig itt valaha hintók jártak, kaszinóba igyekeztek az egri polgárok, patika működött, majd megjelent a város egyik legizgalmasabb újdonsága: a mozgókép.
A kis utca, amelyet egykor Kaszinó utcának hívtak
A Dr. Sándor Imre utca Eger belvárosának egyik rövid, keskeny utcája, amely a Széchenyi István utcát köti össze a Zalár József utcával. Régi neve Casinó utcza, később Kaszinó utca volt – és nem véletlenül.
A környék társadalmi életének egyik legfontosabb intézménye, az Egri Kaszinó működött itt. A kaszinó nem a szó mai, szerencsejátékkal összekapcsolt értelmében működött: a 19. századi magyar városokban ezek elsősorban a társasági, kulturális és szellemi élet központjai voltak.
A Minden, ami Eger korábban külön cikkben is bemutatta a Dr. Sándor Imre utca történetét. Az utca névadója, Sándor Imre 1887-ben született, Egerben végezte középiskolai tanulmányait, majd orvosi diplomájának megszerzése után, 1913-ban telepedett le a városban. Körorvosként, később az egri járás helyettes orvosaként dolgozott, és segítőkészsége miatt „a szegények orvosaként” is emlegették.
Élete 1944-ben tragikus körülmények között ért véget.
Egy utcasarok, ahol évszázadok találkoznak
A környék történetének megértéséhez azonban még messzebb kell visszamennünk.
A mai Széchenyi utca 14. szám alatt álló, pasztellzöld homlokzatú épület jóval idősebb magánál az Uránia mozinál. A Minden, ami Eger szeptember elején részletesen bemutatta a házat: az épület 1763-ban készült, egy korábbi ház felhasználásával.
A zártsorú, egyemeletes saroképület Eger barokk belvárosának egyik különösen szép darabja. Érdemes egyszer úgy megállni előtte, hogy nem az üzleteket és nem is a mozi bejáratát nézzük, hanem feljebb emeljük a tekintetünket.
A homlokzat középső részét enyhén előreugró rizalit hangsúlyozza, fölötte íves timpanonnal. A finom stukkódíszek, az ablakok körüli ornamentika és a homlokzat arányai még abból az Egerből maradtak ránk, amelynek városképe a 18. században, a török hódoltság utáni nagy újjáépítés idején alakult ki.
A hivatalos műemléki jegyzékben ma is Borbély-ház – Uránia mozi megnevezéssel szerepel.
Mielőtt mozi lett, patika is működött itt
A ház múltjának különösen érdekes fejezete a gyógyszerészethez kapcsolódik.
A 20. század elején ide került az egykori jezsuita patika értékes berendezése. A „Magyar királyhoz” címzett gyógyszertár bútorzata eredetileg a szomszédos, Széchenyi utca 16. szám alatti épületben volt, majd 1900-ban helyezték át ide.
Ez az a környék, amelyhez az egykor híres „Egri víz” története is kapcsolódik. A régi gyógyszerészeti készítménynek a maga korában számos gyógyhatást tulajdonítottak. Ma természetesen ezekre elsősorban gyógyszerészettörténeti érdekességként tekinthetünk.
A Széchenyi utca ezen néhány háza tehát már jóval a mozi megjelenése előtt fontos része volt Eger mindennapi életének.
1912-ben kezdődött az egri iparosok nagy mozivállalkozása
A mozi története azonban nem rögtön ebben az épületben kezdődött.
- november 10-én az Egri Keresztény Iparoskör több tekintélyes tagja a Dobó tér 9. szám alatti épületben megnyitotta a Mozgókép Otthont. A vállalkozás mögött ismert egri iparosok álltak: Balkay Béla pék, Kalmár Gáspár cukrász és cukorkagyáros, Károly János gyertyaöntő és mézeskalácsos, valamint Tóth Ágoston szappankészítő mester.
A körülbelül kétszáz férőhelyes mozi sikeresnek bizonyult.
Olyannyira, hogy az iparosok mindössze néhány hónappal később sokkal nagyobb vállalkozásba fogtak.
Megvásárolták a Széchenyi utca 14. szám alatti, akkor Hartl-féle házként emlegetett ingatlant.
Az ár 118 ezer korona volt – tekintélyes összeg, amely önmagában mutatja, milyen komolyan gondolták az egri iparosok a mozizás jövőjét.
Nem a barokk házból alakították ki egyszerűen a mozit
Ez az Uránia történetének egyik érdekes, de kevésbé ismert részlete.
A nagy moziterem nem egyszerűen úgy született, hogy a régi barokk épület néhány helyiségét összenyitották. A Széchenyi utca és az akkori Kaszinó utca – vagyis a mai Dr. Sándor Imre utca – sarkán fekvő ingatlan épületekkel körülvett udvarában egy új, korszerű mozgóképszínházat emeltek.
A terveket 1913. április 4-én hagyta jóvá a városi tanács, majd megkezdődhetett az építkezés.
Az elkészült mozi mérete még mai szemmel is figyelemre méltó.
A földszinten 21 sorban összesen 378 zsöllyét helyeztek el. Mögöttük 12 páholyban további 64 helyet alakítottak ki. Az emeleti erkélyen 102 zsöllye várta a nézőket, előttük pedig nyolc páholyban még 46 szék kapott helyet.
Összesen 590 ember nézhette egyszerre az előadást.
Ezzel az egri filmszínház a kor vidéki Magyarországának egyik jelentős és korszerű mozijává vált.
1913. augusztus 23-án megnyílt az Uránia
Az ünnepélyes bemutató előadást 1913. augusztus 23-án tartották.
Az Egri Polgári Dalkör énekszámokkal szerepelt, Károly János, a vállalkozás egyik tulajdonosa és az Egri Keresztény Iparoskör elnöke pedig bevezetőt mondott.
A megnyitón stílszerűen A mozi című Uránia-darabot mutatták be, amelyet Hevesi Sándor és Vajda Ernő állított össze.
A valódi filmes program másnap kezdődött. Valdemar Psilander, a némafilm korszakának egyik nemzetközileg ismert sztárja szerepelt a Szökés a felhőkön át című filmben, amelyet az egri közönség a budapesti mozikkal egy időben láthatott.
A város számára ez akkor ugyanazt jelenthette, amit évtizedekkel később egy nagy premier: Eger bekapcsolódott a modern tömegkultúra vérkeringésébe.
Az Uránia hamar az egriek találkozóhelye lett
A mozi alig egy év alatt annyira népszerűvé vált, hogy 1914 nyarán már tovább is fejlesztették.
Kibővítették az előcsarnokot, dohányzókat és büfét alakítottak ki, valamint javítottak a nézőtér szellőzésén. Nem csupán egy hely lett, ahol filmeket vetítettek.
Találkozóhely lett.
Ez azért fontos, mert a régi mozi társadalmi szerepe egészen más volt, mint a mai filmnézésé. Nem létezett televízió, internet vagy streaming. Egy mozielőadás újdonságot, hírt, látványosságot és közösségi élményt egyszerre jelentett.
Az emberek felöltöztek, találkoztak egymással, beszélgettek, majd együtt ültek be egy olyan világba, amely néhány évtizeddel korábban még elképzelhetetlen lett volna.
Eger már 1913-ban filmre került
Ráadásul 1913 Eger filmtörténetének más szempontból is nevezetes éve lett.
Szeptember 27–28-án készültek az első ismert egri filmfelvételek. A képsorokon a várból felvett városi panoráma mellett a szervita búcsú, az akkor épült izraelita templom avatása, a Széchenyi utcai korzó és az Érsekkert is megjelent.
A filmet Bécsben dolgozták ki, majd októberben mutatták be Egerben.
Különösen érdekes belegondolni: éppen 113 évvel ezelőtt, 1913. szeptember 27–28-án forgatták az első ismert egri filmfelvételeket. Vagyis a mai dátum szinte napra pontosan ehhez a különleges helyi filmtörténeti évfordulóhoz kapcsolódik.
Urániából Vörös Csillag, majd újra Uránia
Az épület túlélte a világháborúkat és a rendszerváltozásokat, de a neve nem maradt érintetlen.
Az Uránia nevet 1950-ig viselte, majd Vörös Csillag mozi lett belőle. Sok egri számára évtizedeken keresztül ezen a néven vált a városi élet megszokott részévé.
1968-ban jelentősen átépítették és korszerűsítették a nézőteret. Az átalakítás után 436 ülőhely várta a közönséget.
1990-ben aztán visszatért a régi név: ismét Uránia lett.
1995-ben egy 52 férőhelyes kamaratermet is kialakítottak.
A technika természetesen azóta teljesen megváltozott. A némafilmek, a zongorakíséret és a gyúlékony filmszalagok világától eljutottunk a digitális és 3D-s vetítésig, az online jegyvásárlásig.
A funkció azonban több mint egy évszázada ugyanaz maradt.
Ide ma is filmet nézni jönnek az emberek.
A fényképen ezért jóval több látható egy szép egri utcarészletnél
Első pillantásra a mai felvételen talán a régi házak pasztellszínei, a nyírfák, a kovácsoltvas kerítés és a csendes sétálóutca ragadja meg a tekintetet.
Pedig itt Eger történetének több rétege találkozik.
A barokk város emléke, a 19. századi Kaszinó társasági világa, az egri gyógyszerészet története, a 20. század elejének technikai csodája, a mozi és a mai belváros ugyanazon a néhány tíz méteren fér meg egymás mellett.
Talán éppen ezért érdemes Egerben időnként lassabban sétálni.
Mert egy rövid kis utca bejárata vagy egy régi ház homlokzata mögött néha több mint kétszáz év története rejtőzik.
És miközben a Széchenyi utcán ma ugyanúgy jönnek-mennek az emberek, mint több mint száz éve, az Urániában még mindig felkapcsolódik a vetítőgép.
Csak a film lett más.
Források
Minden, ami Eger – Dr. Sándor Imre utca
Minden, ami Eger – Egri útravaló 2026 – séta a Széchenyi utcán, ahol évszázadok kísérnek végig
Egri Történeti Ismerettár – Az egri mozgókép története
Egri Lokálpatrióta Egylet – Az egri mozik története
Eger Megyei Jogú Város – műemlékek jegyzéke
Uránia Mozi és Rendezvényközpont – hivatalos oldal
Borítókép: A Széchenyi István utca és a Dr. Sándor Imre utca találkozása Egerben. Fotó: Szinok Gábor
Legutóbbi hozzászólások