A Zárkándy-bástya titka – az egri vár elveszett védműve, amelyet szó szerint kettévágott a történelem

Az Egri vár legismertebb helyei közé tartozik a Dobó-bástya és a kazamatarendszer, mégis van egy különleges része a várnak, amely mellett sok látogató úgy sétál el, hogy nem is sejti, milyen rendkívüli történetet rejt. Ez a Zárkándy-bástya.

Kevesen tudják, hogy ez a védmű hosszú évtizedeken át fizikailag is elszakadt az Egri vártól. Nem ostrom, nem földrengés, hanem a modern kor egyik nagy beruházása, az 1905–1907 között épített Eger–Putnok vasútvonal választotta le a vártesttől. A sínek miatt a várfal egy részét lebontották, a bástya pedig magányosan állt tovább, miközben állapota folyamatosan romlott.

Fotó, Bajkó Tamás

A bástya története azonban jóval korábban kezdődött. Nevét Zárkándy Pál egri várkapitányról kapta, akinek kezdeményezésére 1568-ban kezdték meg az építését. Az olasz hadmérnök, Ottavio Baldigara később korszerűsítette, így a korszak egyik legmodernebb, úgynevezett olasz fülesbástyája lett. Ezeket az erődítményeket már kifejezetten a tűzfegyverek korára tervezték, hogy minél hatékonyabban lehessen védeni a vár falait.

Amit még sok egrinek sem meséltek…

A Zárkándy-bástya alatt húzódó aknafigyelő folyosók nem egyszerű pincék vagy kazamaták voltak.

Feladatuk az volt, hogy a várvédők meghallják, ha az ostromló sereg a falak alatt alagutat ás. Az ellenség ugyanis gyakran próbálta aláaknázni a várfalakat, hogy robbantással omlassza le azokat. Az egri katonák a föld alatt figyelték a legkisebb kaparás vagy csákányütés hangját is. Ha meghallották az ellenséget, ellenalagutat ástak, vagy még azelőtt semlegesítették az aknát, hogy az felrobbanhatott volna.

Ez a középkori „hangfigyelő rendszer” a maga korában rendkívül korszerű haditechnikai megoldásnak számított.

A felújítás során ezeknek a járatoknak egy korábban lezárt szakaszát ismét megnyitották, így ma ugyanazon az útvonalon lehet végigsétálni, ahol több mint 450 évvel ezelőtt a vár katonái figyelték az ellenség minden mozdulatát.

Egy bástya, amelyet visszahódított a természet

Miután a vasút elválasztotta a várról, a Zárkándy-bástya hosszú időre elhagyatottá vált. A falakat benőtte a növényzet, egyes részeket teljesen eltakart a föld és a bokrok. A magas kőfalakból alig maradt látható rész.

A 2020-ban befejezett rekonstrukció során azonban nemcsak helyreállították a falakat, hanem újra összekötötték a bástyát az Egri várral – méghozzá a föld alatt, az aknafigyelő folyosókon keresztül. Ez az egyik legkülönlegesebb útvonal, amelyet ma a várban be lehet járni.

Miért érdemes felkeresni?

A Zárkándy-bástyáról különleges nézőpontból tárul fel Eger városa és a vár északi oldala. Ráadásul ez az a hely, ahol a legjobban megérthető, hogyan működtek a reneszánsz kori olasz erődítések, amelyek évszázadokon át meghatározták Európa várépítészetét.

A Zárkándy-bástya nem csupán egy felújított várfal. Egy olyan történelmi helyszín, amely egyszer már elveszettnek tűnt, mégis sikerült visszaadni az Egri várnak – és vele együtt a város történelmének is.