A Tisza-tó legkedvesebb nevű szigete: az Aranyosi-sziget

A Tisza-tó vadregényes vízi világában számtalan kisebb-nagyobb sziget bújik meg, de kevésnek van olyan kedvesen csengő neve és olyan érdekes története, mint az Aranyosi-szigetnek. A Tiszaszőlős térségében található, különleges alakú szárazulat ráadásul nem egyszerűen a természet műve: kialakulásában az ember is meghatározó szerepet játszott.

Az Aranyosi-sziget története szorosan összekapcsolódik a Tisza szabályozásával és a későbbi Kiskörei vízlépcső megépítésével. Ma már sűrű növényzettel borított, természetesnek tűnő világ fogadja az erre csónakázókat, pedig néhány évtizeddel ezelőtt egészen másképp nézett ki ez a táj.

Két Tisza-kanyarulatból született a sziget

A Tisza XIX. századi szabályozása során számos kanyarulatot vágtak át, hogy lerövidítsék a folyó útját és javítsák az árvízi biztonságot. Tiszaörvény és Tiszaszőlős között azonban két nagyobb kanyarulat sokáig megmaradt.

A XX. században, a második tiszai vízlépcső tervezésekor ismét jelentősen belenyúltak a folyó életébe. Az 1961-ben meginduló folyamat során az itteni kanyarulatok átvágására is szükség volt, mivel azok lassították a víz mozgását, és növelték a hordalék lerakódásának, illetve a meder feltöltődésének veszélyét.

Az új meder kialakításával a folyó útja rövidebbé vált, a korábbi mederszakaszokat azonban nem tüntették el teljesen. Így alakult ki egy keskenyebb és egy szélesebb vízág, amelyek körbezárták a közöttük fekvő területet.

Megszületett az Aranyosi-sziget.

Közel 31 hektáros, háromszög alakú különlegesség

Az Aranyosi-sziget egyik legfeltűnőbb sajátossága a formája. A magasból nézve szinte szabályos, jellegzetes háromszög rajzolódik ki.

A szárazulat területe megközelítőleg 31 hektár, és átlagos vízállásnál valódi szigetként emelkedik ki a Tiszából. Több turisztikai és sajtóforrás Európa egyik különleges mesterséges folyami szigeteként, sőt Európa legnagyobb síkvízi mesterséges szigeteként mutatja be.

A hely létezését a vízügyi dokumentáció is egyértelműen őrzi: a KÖTIVIZIG hajóút-kitűzési anyaga az Aranyosi átmetszés alsó végét a Tisza 418,000 folyamkilométerénél, felső végét 418,800-nál jelöli.

A természet visszahódította

Talán ez az Aranyosi-sziget történetének legszebb része.

Bár létrejöttében az emberi beavatkozásnak döntő szerepe volt, az eltelt évtizedek alatt a természet fokozatosan birtokba vette a területet. Az egykori ártéri részeket ma sűrű növényzet és nagyra nőtt fák borítják.

A sziget és környéke számos vízimadárnak biztosít megfelelő élőhelyet, miközben a környező vízterek a tiszai halfajok számára is fontos életteret jelentenek.

Ez jól példázza a Tisza-tó egészének különleges karakterét is. A Kiskörei-tározó az ember által létrehozott vízrendszer, amely az évtizedek során rendkívül gazdag, természetközeli élőhellyé alakult. A KÖTIVIZIG ma is Magyarország legnagyobb mesterséges tavaként mutatja be a Tisza-tavat.

Csak vízről fedezhető fel igazán

Az Aranyosi-sziget különlegességét tovább fokozza, hogy nem olyan kirándulóhely, amelyhez egyszerűen oda lehet autózni.

A sziget vízi úton, csónakkal közelíthető meg, többek között a folyó, illetve az V. számú öblítőcsatorna irányából.

Ez egyben megmagyarázza azt is, miért őrizhette meg vadregényes hangulatát. Már maga az út is az élmény része: nádasok, vízi növények, mellékágak és ártéri erdők között vezethet a csónak az Aranyosi-szigethez.

A Tisza-tó ugyanis nem hagyományos értelemben vett nyílt tó. Szigetek, félszigetek, holtágak, csatornák és növényzettel benőtt sekély vízterek alkotnak egymással összefüggő rendszert. A Tisza-tó területe mintegy 127 négyzetkilométer, amelyből jelentős részt vízfelület, a többit szigetek és más szárazulatok adják.

Régen strandoltak is az Aranyosi-kanyarban

A sziget történetéhez egy kevésbé ismert helyi emlék is kapcsolódik.

Mielőtt kialakult volna a mai állapot, ezen a folyószakaszon a lelassuló Tisza jelentős homokos-kavicsos zátonyt, úgynevezett porongot épített. Az Aranyosi-kanyar a tiszaszőlősi és tiszaderzsi emberek kedvelt fürdőhelye, strandja volt.

Vagyis ugyanaz a terület, amelyet ma elsősorban különleges természeti környezetként ismerünk, korábban a környékbeliek nyári életének is fontos helyszíne volt.

Egy sziget, amelyet óvni is kell

A Tisza nemcsak vizet, hordalékot és tápanyagokat szállít. Árhullámok idején sajnos jelentős mennyiségű hulladék is érkezhet a folyón.

Az Aranyosi-sziget térségében ezért civil összefogással szemétszedési akciókat is szerveztek. 2024 áprilisában például kétnapos nagyszabású hulladékgyűjtést tartottak a szigetnél és a hozzá kapcsolódó partszakaszon.

Ez arra is figyelmeztet, hogy a Tisza-tó szépségének megőrzése nem magától értetődő. A vízi túrázók, horgászok és kirándulók felelőssége is, hogy lehetőleg úgy hagyják maguk mögött ezt a különleges világot, ahogyan megtalálták.

Az Aranyosi-sziget madártávlatból mutatja meg igazi arcát

A szigetet drónfelvételeken látva érthető igazán, miért vált a Tisza-tó egyik látványos helyszínévé. A háromszög alakú, fákkal sűrűn benőtt szárazulatot két oldalról ölelő víz szinte külön kis birodalmat rajzol a tájba.

Ami pedig első pillantásra érintetlen természeti képződménynek látszik, valójában a Tisza szabályozásának, a XX. századi vízügyi munkáknak és a természet több évtizedes alkalmazkodásának közös eredménye.

Az Aranyosi-sziget ezért több egyszerű kirándulóhelynél: egy darabka Tisza-történelem. Ember alkotta meg a feltételeit, de a természet tette igazán széppé.