A Szőlőt taposó lány – egy különleges szobor története az egri Szépasszony-völgyben

2013. augusztus 20-án, éppen 13 évvel ezelőtt avatták fel az egri Szépasszony-völgy egyik ma már jól ismert köztéri alkotását, a Szőlőt taposó lányt. A szobor azonban nem egyszerű dísze a híres pincesornak: története Kárpátaljára vezet, és egy másik borvidéki város Egernek szánt ajándékához kapcsolódik.

Egy augusztus 20-i ajándék Egernek

2013 nyarán már az avatás előtt híre ment annak, hogy új látványossággal gazdagodik a Szépasszony-völgy. Az akkori tudósítások szerint a Ködmön Csárda előtti parkban állították fel az új díszkutat.

Az ünnepélyes avatást 2013. augusztus 20-án reggel 9 órára, a városi Szent István-napi rendezvényekhez kapcsolódva hirdették meg. Az alkotás felállításának dátumát a Köztérkép adatbázisa is augusztus 20-ában jelöli meg.

A helyszín sem volt véletlen. A Szépasszony-völgy évszázadok óta szorosan kapcsolódik az egri szőlő- és borkultúrához, így kevés olyan helyet lehetett volna találni a városban, ahol egy szőlőt taposó nőalak természetesebben hat.

Kárpátaljáról érkezett Egerbe

Az egri díszkút különlegessége, hogy nem önálló egri alkotásként született.

A kutat a kárpátaljai Nagyszőlős – ma Vynohradiv – ajándékozta Eger városának. Az egri változat annak a díszkútnak a másolata, amelyet Nagyszőlősön 2012-ben, a település 750 éves jubileumán állítottak fel.

A kapcsolatnak szép szimbolikája van. Nagyszőlős már nevében is őrzi a szőlőművelés hagyományát, Eger pedig évszázadok óta Magyarország egyik legismertebb történelmi borvárosa.

Így a díszkút tulajdonképpen két szőlő- és borkultúrához kötődő város közötti kapcsolat emléke is.

Ki készítette a Szőlőt taposó lányt?

A nőalak alkotója Kolodko Mihály, vagy ukrán névformában Mihajlo Kolodko, ungvári születésű szobrászművész.

A név ma már sokak számára ismerősen cseng Magyarországon. Kolodko később különösen apró, humoros és gyakran meglepő helyeken elhelyezett miniszobraival vált országosan ismertté.

Az egri Szőlőt taposó lány azonban egészen más léptékű munka.

A Köztérkép adatai szerint a szobrász mellett Sosiak György kőfaragó is közreműködött az alkotás elkészítésében.

Érdemes közelebbről is megnézni

A legtöbben először természetesen a díszkút tetején álló lányt veszik észre.

A nőalak egy dézsában állva tapossa a szőlőt, miközben szoknyáját kissé megemeli. A jelenet az egykori szüretek egyik jellegzetes munkafolyamatát idézi.

De a díszkút ennél jóval részletgazdagabb.

A medencébe nyolc kifolyón keresztül érkezik a víz. A kifolyók emberi fejeket formáznak, amelyek állánál, illetve szakállánál szőlőfürtöt idéző motívum jelenik meg.

A kútmedence falán emléktáblák és a borhoz kapcsolódó idézetek is találhatók. A dokumentált feliratok között Vitkovics Mihály egri borról szóló sorai, valamint Cicero bornak és barátságnak az idő múlásával való kapcsolatára utaló gondolata is megjelenik.

Ezért az alkotás valójában több egyszerű szobornál: szobor, díszkút és a borkultúra jelképrendszere egyszerre.

De mi állt itt korábban?

A történet egyik kevésbé ismert része éppen a helyszínhez kapcsolódik.

A Szőlőt taposó lány helyén korábban egy Bacchus-szobor állt. A bor római istenét ábrázoló kerámiaalkotást 2000-ben helyezték el a Szépasszony-völgyben. Alkotói Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán voltak.

Bacchus azonban meglehetősen hányatott sorsú szobornak bizonyult.

Az alkotást többször megrongálták. Egy 2013. augusztusi, tehát közvetlenül a Szőlőt taposó lány felállítása előtt megjelent írás szerint a Bacchus-szobrot a legutóbbi, 2011-es rongálás után már nem állították helyre.

Így amikor 2013-ban megérkezett Nagyszőlős ajándéka, az új díszkút a korábbi Bacchus helyét foglalhatta el.

Érdekes módon tehát a hely szimbolikája lényegében nem változott: Bacchust, a bor istenét egy szőlőt taposó lány váltotta fel.

Egy régi szüreti világ emléke

Ma a szőlő feldolgozását korszerű prések, zúzó-bogyózók és más borászati berendezések végzik, ezért a mezítlábas szőlőtaposás inkább látványos hagyományőrző programként él tovább.

Régen azonban egészen más volt a helyzet.

A leszüretelt szőlőt valamilyen módon össze kellett zúzni, hogy a szemekből kiszabaduljon a lé. Ennek egyik ősi módszere volt a taposás. A Szőlőt taposó lány ezért egy olyan munkafolyamatot örökít meg, amely generációkon keresztül hozzátartozott a szürethez.

Eger esetében ennek különösen erős jelentése van.

A Szépasszony-völgy ugyanis nem pusztán turisztikai látványosság, hanem az egri bor történetének egyik legismertebb helyszíne. A tufába vájt pincék, a szőlőművelés és a borkereskedelem évszázados hagyományai olyan környezetet teremtenek, amelyben a szobor története szinte magától értetődővé válik.

Egy Kolodko-szobor Egerben, amelyet sokan nem Kolodkóként ismernek

Talán ez az alkotás egyik legérdekesebb sajátossága.

Kolodko Mihály neve ma elsősorban a miniszobrokkal kapcsolódott össze, ezért sokan úgy sétálnak el a Szépasszony-völgyi nőalak mellett, hogy nem tudják: ugyanannak a művésznek az alkotását látják.