A Mátra egyik legismertebb gyógyhelyén, Parádfürdőn olyan különleges természetes gyógytényezőt használnak a gyógyításban, amely Európában is ritkaságnak számít. A vasas-timsós gyógyvíz évszázadok óta része a település gyógyászati hagyományainak. A Parádfürdői Állami Kórházban ma is alkalmazzák ezt a különleges fürdőkezelést, amely a rehabilitációs ellátás egyik sajátos eleme.

A Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház közösségi oldalán közzétett videó betekintést enged a timsós kezelés világába, és bemutatja, hogyan kapcsolódik össze a helyi természeti adottságokra épülő gyógyászat a mai egészségügyi ellátással.

Több mint háromszáz éves gyógyfürdői hagyomány

Parádfürdő története szorosan összefonódik a környék különleges ásványvizeivel. A település gyógyhelyi múltja legalább 1730-ig vezethető vissza. Ekkor született Bél Mátyás első ismert leírása a parádi gyógyvizekről, amelyben a helyi vizet „sósvíznek” nevezte.

A gyógyvizek tudományos vizsgálatában fontos szerepet játszott dr. Markhot Ferenc, Eger neves orvosa is. Mária Terézia 1763-as rendelkezése nyomán a magyarországi gyógyfürdők és gyógyvizek felmérésével bízták meg. Heves megyében ő vizsgálta a parádi vizet, és felismerte annak jelentős timsótartalmát, valamint vasgálicban való gazdagságát.

A későbbi évtizedekben több neves kutató is elemezte a parádi vizeket. Kitaibel Pál 1795-ben, Meissner professzor pedig 1817-ben végzett részletesebb vizsgálatokat.

A timsós fürdőtől a gyógyintézetig

A korai fürdőhely még meglehetősen egyszerű körülmények között működött. A fürdővizet üstökben melegítették, majd vályúkon keresztül juttatták a fürdőhelyiségekbe. A 19. század elején Fáy András is beszámolt a kezdetleges fürdőzési körülményekről.

A gyógyhely fejlődése az 1820-as évektől gyorsult fel. A környék birtokosai felismerték az ásványvizek jelentőségét, ezért parkosításba, építkezésekbe és a fürdőtelep fejlesztésébe kezdtek. 1828-ban már fürdőorvos is dolgozott Parádfürdőn.

Az 1850-es évektől újabb építkezések következtek. 1854-ben felépült a Zsuzsanna-lak, 1865–1866-ban elkészült a timsós-tó, 1873-ban az Ybl szálloda, majd 1893-ban az Erzsébet szálló.

A fürdőtelep épületeinek tervezésében Ybl Miklós is szerepet kapott. Parádfürdő a 19. század második felére az ország jelentős gyógyfürdőhelyei közé emelkedett.

1934-ben rendeletben Parádfürdői Gyógyfürdő néven minősítették az intézményt gyógyfürdővé. 1952-ben a korábbi fürdőtelep megosztásával létrejött a Parádfürdői Állami Kórház.

Az 1960-as és 1970-es években jelentős fejlesztések történtek, az intézmény ágyszáma 131-ről 240-re emelkedett. Később a kórházat a kékestetői és mátraházai gyógyintézetekkel integrálták, majd 1994-ben ismét önálló intézeti formában működött tovább.

Mi teszi különlegessé a vasas-timsós gyógyvizet?

Parádfürdő egyik legértékesebb természeti gyógytényezője a vasas-timsós víz. Különlegessége, hogy nem hagyományos termálforrásból származó vízről van szó.

A gyógyvíz előállításához a környék timsóbányájának ásványi anyagokat tartalmazó kőzetanyagát használják fel. A kőzeten átszivárogtatott vizet megfelelően előkészítik, majd a kezelésekhez szükséges hőmérsékletre melegítik.

A víz 2010-ben kapta meg a gyógyvíz minősítést. A hivatalos engedély a vasas-arzenés-timsós gyógyvíz külső, fürdési célú alkalmazására vonatkozik.

A timsós víz különösen a nőgyógyászati gyógykezelések történetében játszik fontos szerepet. A kórház szakmai anyagai a nőgyógyászati rehabilitációhoz kapcsolódó alkalmazását is bemutatják.

A kezelések alkalmazásáról és javallatairól minden esetben szakorvos dönt.

Nem csak timsós fürdővel gyógyítanak

Parádfürdő és környéke többféle, egymástól eltérő összetételű gyógyvízzel rendelkezik.

A timsós-vasas víz mellett jelentős a kénes-hidrogénkarbonátos savanyúvíz, amelyet parádi vízként vagy cseviceként ismernek. Ezt elsősorban ivókúrára használják.

A harmadik különleges víztípus a vasas-lítiumtartalmú savanyúvíz, amely a Parádóhuta közelében található Clarissa-forráshoz kapcsolódik.

A kórház gyógyászati kínálatában a timsós kádfürdő mellett más kezelések is megtalálhatók. Ilyen például a gyógyvizes kádfürdő, az iszappakolás, a szénsavas fürdő, az orvosi gyógymasszázs, a víz alatti vízsugármasszázs és a víz alatti csoportos gyógytorna.

A térség egyik különlegessége a mofetta is, amely természetes szén-dioxidot alkalmazó gyógygázfürdő. A parádfürdői mofetta az Erzsébet Park Hotel területén működik, a kórházhoz kapcsolódó gyógyászati szolgáltatásként.

A Parádfürdői Állami Kórház ma

A Parádfürdői Állami Kórház a Mátra természeti környezetében, a Kossuth Lajos út 221. szám alatt működik.

Az intézmény jelenlegi tevékenysége a rehabilitációra és a fekvő-, illetve járóbeteg-szakellátásra épül. A kórház hivatalos honlapján külön tájékoztatás található a betegellátásról, a szakrendelésekről, a gyógyászati szolgáltatásokról és az előjegyzés módjáról.

A gyógyvizes kezelések igénybevételének lehetőségeiről és feltételeiről az intézménynél érdemes érdeklődni.

A Parádfürdőn alkalmazott vasas-timsós gyógyvíz jól példázza, hogyan válhat egy különleges helyi természeti adottság évszázadokon átívelő gyógyászati értékké. A település története, a Mátra környezete és a különleges gyógyvizek együtt őrzik Parádfürdő országos hírű fürdőhelyi hagyományát.

Források

Minden, ami Eger – Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik

Minden, ami Eger – 3 családi program és látnivaló Eger környékén

Parádfürdői Állami Kórház – Történelmi áttekintés

Parádfürdői Állami Kórház – Kórházi szolgáltatások

Parádfürdői Állami Kórház – Ivókúrák terápiás szerepe

Parád község – Környezetvédelmi program, gyógyvizek

Egészségügyi Közlöny – A vasas-arzenés-timsós víz gyógyvízzé minősítése, 2010

Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház – A timsós kezelés bemutatása

Borítókép: Heves Megyei Markhot Ferenc Oktatókórház / Parádfürdői Állami Kórház.