Eger belvárosában, a Széchenyi István utca egyik meghatározó épülete a Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc-templom, amelyet a legtöbben egyszerűen Ciszterci templomként ismernek. Kéttornyos barokk homlokzata, gazdagon díszített belső tere és különleges története a város épített örökségének kiemelkedő értéke.
A templom múltja azonban jóval összetettebb annál, mint amit mai neve elárul. Eredetileg a jezsuita rend számára épült, a ciszterciek csak később vették birtokukba. Építése több évtizeden át tartott, történetét pedig szabadságharc, szerzetesrendi változások, tűzvész és újjáépítések kísérték.
A török uralom után megjelentek a jezsuiták
Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A városban megkezdődött az egyházi élet újjászervezése, a korábbi mecsetek közül több keresztény használatba került.
A jezsuiták már a török uralom megszűnésének időszakában megtelepedtek Egerben. Kezdetben egy korábbi mecsetet használtak istentiszteleti helyként, később azonban saját templom és rendház építését határozták el.
Az épületegyüttes terveit Pethő István jezsuita építész készítette. Az alapkövet 1700. július 31-én, Szent Ignác ünnepén helyezték el. Az építkezés első szakaszában elsősorban a rendház kialakítására összpontosítottak.
A munkálatokat hamarosan történelmi események szakították meg. II. Rákóczi Ferenc csapatai 1705-ben elfoglalták Egert, a jezsuitáknak pedig el kellett hagyniuk a várost. A rendház építése csak később folytatódhatott.
Három évtizedig épült a rendház és a templom
A rendház 1727-re készült el. Az építkezés irányításában időközben több építész is szerepet vállalt: Pethő István után Geyer Bernát, majd Giovanni Battista Carlone vette át a munkálatok vezetését.
A templom építését az 1730-as évek elején kezdték meg. Az épület 1743-ra készült el, belső berendezésének kialakítása azonban még hosszú ideig folytatódott.
A templom nem csupán vallási célokat szolgált. A hozzá kapcsolódó rendház és oktatási intézmény fontos szerepet töltött be Eger szellemi és kulturális életében is.
A jezsuiták 1754-ben gimnáziumot alapítottak, amelynek oktatási hagyományát a későbbi ciszterci intézmény is továbbvitte.
Hogyan lett a jezsuiták templomából ciszterci templom?
A templom történetének egyik legfontosabb fordulópontja 1773-ban következett be. XIV. Kelemen pápa ekkor feloszlatta a jezsuita rendet. Az egyházi és oktatási intézmények sorsa is megváltozott, a jezsuitáknak el kellett hagyniuk korábbi egri épületeiket.
A templom és a rendház később a pásztói ciszterci apátság kezelésébe került. A ciszterciek átvették a gimnázium vezetését is, így az épületegyüttes új szerzetesrendi korszakba lépett.
II. József 1787-ben a pásztói ciszterci apátságot is feloszlatta, ám I. Ferenc 1802-ben visszaállította a rendet. A ciszterciek ezt követően tovább folytathatták oktatási tevékenységüket Egerben.
A templom neve így két szerzetesrend történetét kapcsolja össze: építése a jezsuitákhoz, későbbi egyházi és oktatási szerepe pedig a ciszterciekhez kötődik.
Tűzvész, földrengések és újjáépítések
A templom történetét természeti csapások is alakították. Az 1800-as nagy egri tűzvész az épületegyüttesben súlyos károkat okozott. A következő évtizedekben további javításokra és helyreállításokra volt szükség.
A templomot 1792-ben már korábban is javították, majd az évszázad során több alkalommal végeztek rajta felújításokat. Az 1888-as restaurálás után a rendház épületegyüttesének jelentős átépítésére is sor került.
1900 és 1902 között Alpár Ignác tervei alapján alakították át a rendház és az iskola egyes részeit. Az épület így nemcsak a barokk korszak emlékeit őrzi, hanem a századforduló építészeti beavatkozásainak nyomait is magán viseli.
A templom jelentős műemléki felújítására 1968–1969-ben került sor Rados Jenő tervei alapján. A későbbi években is folytatódtak az állagmegóvási és restaurálási munkák.
Rokokó szobrok őrzik a jezsuita múltat
A Széchenyi István utca felől nézve a templom kéttornyos, barokk homlokzata azonnal magára vonja a figyelmet. Az épület előtt gondozott előkert található, amelynek íves kialakítása és kapuzata különleges térhatást ad a templomnak.
A bejárat előcsarnokának kialakítása 1743-hoz kapcsolódik. Az épületen a ciszterci címer is megjelenik, miközben a homlokzat szobordíszei az eredeti jezsuita kötődést őrzik.
A rokokó stílusú falfülkékben négy jezsuita szent szobra látható:
-
Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítója;
-
Xavéri Szent Ferenc, a rend egyik legismertebb misszionáriusa;
-
Régis Szent Ferenc János;
-
Kosztka Szent Szaniszló.
A déli torony déli oldalán Szent Flórián szobra kapott helyet. A templom előkertjének kapuzatánál Szent Mihály és Gábriel arkangyal szobrai is megfigyelhetők.
A homlokzat különlegessége, hogy a később ciszterci használatba került épület külső díszítése máig őrzi a jezsuita alapítás emlékeit.
A templombelső a barokk művészet értékes emléke
A templom belső tere egyhajós kialakítású, két oldalán négy-négy oldalkápolnával. A kápolnák fölött oratóriumok helyezkednek el, a hajó bejárati oldalán pedig karzat található.
A belső tér egyik legjelentősebb művészeti értéke a gazdag oltárberendezés. A főoltár 1769–1770-ben készült, alkotója Johann Anton Krauss volt. A mű a magyarországi barokk szobrászat kiemelkedő alkotásai közé tartozik.
A templom egykori mennyezetfestményei Johann Lucas Kracker nevéhez kapcsolódtak, és Borgia Szent Ferenc életéből vett jeleneteket ábrázoltak. Ezek az eredeti falképek nem maradtak fenn. A ma látható festészeti díszítés Innocent Ferenc és Bader Károly 1888-as munkájához kapcsolódik.
A templom különleges értéke, hogy a 18. századi berendezés jelentős része fennmaradt, így a látogató nemcsak egy történelmi épületet, hanem egy gazdag barokk művészeti együttest is megismerhet.
Érdekességek, amelyek mellett könnyű elsétálni
1. Nem a ciszterciek építették. Bár a templomot ma Ciszterci templomként ismerjük, eredetileg a jezsuita rend számára emelték.
2. Az alapkövet Szent Ignác ünnepén helyezték el. Az 1700. július 31-i alapkőletétel a jezsuita rend alapítójának ünnepéhez kapcsolódott.
3. Két szerzetesrend örökségét őrzi. A jezsuiták építették, a ciszterciek pedig később átvették és oktatási központként is használták az épületegyüttest.
4. A templom homlokzatán ma is jezsuita szentek láthatók. A négy szobor az épület eredeti rendi kötődésének látványos emléke.
5. A rendház ma is az oktatás helyszíne. Az egykori szerzetesi épületegyüttesben működik a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium.
Eger barokk örökségének meghatározó része
A Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc-templom a Széchenyi István utca egyik legértékesebb műemléke. Története jól példázza, hogyan fonódott össze Egerben az egyházi élet, az oktatás és az építészet.
A templom különlegessége nemcsak a barokk és rokokó formavilágában rejlik. Falai között két szerzetesrend története, a 18. századi építkezések küzdelmei és a város évszázados oktatási hagyományai találkoznak.
Aki Eger történelmi belvárosában sétál, annak érdemes megállnia a Széchenyi István utca 15. szám előtt. A kéttornyos templom nemcsak az utcakép meghatározó eleme, hanem egy olyan történelmi emlék, amelynek részletei sokat elárulnak a város múltjáról.
Kapcsolódó írásaink
-
Eger legrégebbi templomai – Top 5 évszázados épület, amely ma is áll
-
Eger barokk kincse – A Ciszterci templom, amely évszázadok óta őrzi a belváros történelmét
-
Eger templomai és tornyai – ahol a város története az ég felé emelkedik
-
Eger tornyai évszázadokról mesélnek – vallási emlékek a város szívében
Források
Eger város hivatalos oldala – Szent Bernát templom
Egri Főegyházmegye – Barokk templomok
Egri Értéktár – Egri ciszterci, volt jezsuita templom
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Cisztercita rendház
Miserend – Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc-templom
Borítókép: A Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc-templom – Fotó: Szinok Gábor

Legutóbbi hozzászólások