A gyógyvizes fürdőzés az érrendszer egészségére is hatással lehet – Heves megye gyógyvizei különösen értékesek

A gyógyvizes fürdőzés nemcsak a mozgásszervi panaszok enyhítésében játszhat szerepet, hanem a szervezet gyulladásos folyamataira és az érrendszeri betegségek egyes kockázati tényezőire is kedvező hatással lehet. Egy magyar orvosi kutatás eredményei újabb érdekességgel szolgálnak a gyógyvizek élettani hatásairól. A téma Heves megyében különösen figyelemre méltó, hiszen Eger, Egerszalók, Demjén és Bükkszék mellett a Mátra térségében is jelentős hagyománya van a gyógyvizek hasznosításának.

Mit mutatott ki a magyar orvosi kutatás?

A Termál Online 2026. október 24-én ismertetett egy korábbi, hajdúszoboszlói gyógyvízzel végzett orvosi vizsgálatot, amelyben a szakemberek arra keresték a választ, hogy a rendszeres gyógyvizes fürdőzés milyen változásokat idézhet elő az érelmeszesedéssel összefüggő egyes laboratóriumi értékekben.

A kutatásban 42, negyven év feletti, mozgásszervi panaszokkal élő beteg vett részt. A résztvevők három héten keresztül, heti öt alkalommal, alkalmanként harminc percig fürödtek 38 Celsius-fokos vízben.

A vizsgálat különlegessége az volt, hogy a betegeket két csoportra osztották. Az egyik csoport hajdúszoboszlói gyógyvízben, a másik pedig azonos hőmérsékletű csapvízben részesült kezelésben.

A résztvevők nem tudták, melyik csoportba kerültek. A kutatók még arra is ügyeltek, hogy a csapvíz színe hasonlítson a gyógyvízére, így csökkentve annak esélyét, hogy a betegek felismerjék a különbséget.

A kezelések előtt és után vérvizsgálatokkal ellenőrizték a koleszterin, a triglicerid és a C-reaktív protein, röviden CRP szintjét.

Az eredmények alapján a gyógyvizes csoportban a koleszterinszint még három hónappal a kezeléssorozat után is alacsonyabb volt, míg a csapvizes csoportban emelkedést tapasztaltak.

A CRP-szint mindkét csoportban csökkent, de a gyógyvízben fürdőzőknél a változás tartósnak és statisztikailag jelentősnek bizonyult.

Mindez arra utal, hogy a gyógyvíznek a meleg víz önmagában kifejtett hatásán túl is lehetnek kedvező élettani tulajdonságai.

Mi köze lehet a gyógyvíznek az érelmeszesedéshez?

Az érelmeszesedés során az artériák falában zsírokból, koleszterinből és más anyagokból álló lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki. Ezek idővel szűkíthetik az ereket, akadályozhatják a vér áramlását, és növelhetik a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát.

A folyamat kialakulásában a vérzsírok mellett a tartós gyulladásos mechanizmusoknak is szerepük lehet.

A CRP olyan fehérje, amelynek vérben mérhető mennyisége a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokkal függ össze. Emelkedett értéke bizonyos körülmények között a szív- és érrendszeri kockázat megítélésében is segítséget jelenthet.

A hajdúszoboszlói kutatás ezért különösen érdekes: a gyógyvizes fürdőkúra után olyan laboratóriumi változásokat figyeltek meg, amelyek összefügghetnek az érrendszer egészségével.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vizsgálat viszonylag kis létszámú volt. Nem bizonyította, hogy a gyógyfürdőzés közvetlenül megakadályozza az érelmeszesedést, vagy csökkenti a szívinfarktusok számát. Ehhez nagyobb létszámú, hosszabb követésű kutatások szükségesek.

A gyógyfürdőzés tehát nem helyettesíti a vérnyomás, a koleszterinszint és a cukorbetegség megfelelő kezelését, ugyanakkor egyes esetekben kiegészítő szerepet kaphat az egészségmegőrzésben.

Heves megye a magyar gyógyvizek egyik fontos térsége

A kutatás eredményei különösen érdekesek Heves megye szempontjából, ahol a gyógyvizek jelenléte a turizmus és az egészségügyi szolgáltatások egyik meghatározó adottsága.

A Minden, ami Eger blog már 2025 júniusában részletesen foglalkozott a megye gyógyfürdőivel és gyógyvizeivel.

Az akkori összeállítás szerint Heves megyében hat gyógyfürdőt és tizenhat minősített gyógyvizet adó kutat tartottak nyilván. A hat gyógyfürdő azt jelentette, hogy megközelítőleg 49 ezer lakosra jutott egy ilyen létesítmény, ami az országos összehasonlításban kiemelkedő értéknek számított.

A tizenhat gyógyvizes kút hét település között oszlott meg:

Demjénben öt,
Egerben négy,
Bükkszéken és Parádsasváron kettő-kettő,
Egerszalókon, Parádfürdőn és Mátraderecskén egy-egy minősített gyógyvizes kutat tartottak nyilván.

Ezek a korábban közzétett nyilvántartási adatok jól mutatják a megye természeti adottságait, bár a kutak száma önmagában nem jelenti azt, hogy mindegyik víz jelenleg is fürdőzésre használható.

Eger – a gyógyvizes fürdőzés régi hagyományai

Egerben a fürdőkultúra évszázadok óta a város történetének része. A természetes meleg vizek hasznosítása különösen a török korban vált jelentőssé, de a fürdők fejlődése a későbbi évszázadokban is folytatódott.

A város egyik legismertebb fürdőhelye az Egri Termálfürdő, amely az Érsekkert közelében fogadja a látogatókat.

Egerben a gyógyvizes fürdőzés mellett a történelmi Török Fürdő is fontos szerepet tölt be. A város fürdőkultúrája így egyszerre jelent történelmi örökséget, turisztikai vonzerőt és egészségügyi szolgáltatást.

A különböző összetételű vizek alkalmazása elsősorban mozgásszervi panaszok, rehabilitációs kezelések és az orvosilag indokolt fürdőkúrák területén lehet jelentős.

A hajdúszoboszlói kutatás eredményeit ugyanakkor nem lehet automatikusan az egri gyógyvizekre is érvényesnek tekinteni. Az egyes gyógyvizek ásványianyag-összetétele eltérő, ezért élettani hatásaik is különbözhetnek.

Egerszalók – gyógyvíz és különleges természeti környezet

Egerszalók az elmúlt évtizedekben Magyarország egyik legismertebb termálfürdős településévé vált.

A település különlegessége a felszínre törő termálvíz által kialakított mészkőlerakódás, a közismert sódomb. A természeti képződmény a környék egyik legismertebb látványossága.

Az egerszalóki gyógyvízre épülő fürdőszolgáltatások jelentős szerepet játszanak a helyi idegenforgalomban.

Egerszalók példája jól mutatja, hogyan válhat egy természetes vízkincs egy egész település turisztikai fejlődésének meghatározó tényezőjévé.

A gyógyvizes kezelések itt is elsősorban az adott víz igazolt javallatai alapján alkalmazhatók, és az érrendszeri betegségekre vonatkozó újabb kutatási eredmények önmagukban nem jelentenek új gyógyászati javallatot.

Demjén – öt minősített gyógyvizes kút egyetlen településen

A Heves megyei gyógyvizek egyik különlegessége Demjén, ahol a korábbi nyilvántartás szerint öt minősített gyógyvizes kút található.

Ez több, mint amennyit Egerben tartottak nyilván.

Demjén termálfürdős fejlődése viszonylag új keletű. Az első termálkutat 2005-ben fúrták, majd 2007-ben megnyílt az első fürdő. A település azóta jelentős turisztikai célponttá fejlődött.

A gyógyfürdő minősítést 2009-ben szerezte meg.

A demjéni fürdőhelyek ma már nemcsak a környék lakóinak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget, hanem az ország különböző részeiből érkező vendégeket is vonzzák.

Bükkszék – a Salvus víz otthona

Bükkszék neve évtizedek óta összefonódik a Salvus gyógyvízzel.

A településen az 1930-as években feltárt ásványi anyagokban gazdag víz nemcsak fürdőzésre, hanem megfelelő javallatok esetén ivókúrára és inhalációs kezelésekre is használható.

A bükkszéki fürdő 2024 tavaszán kapta meg a gyógyfürdő minősítést, miközben maga a gyógyvíz már jóval korábban országosan ismertté vált.

A Salvus víz különleges összetétele egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyógyvizeket nem lehet egységes kategóriaként kezelni. Más élettani hatás várható egy ivókúrára alkalmazott víztől, mint egy meleg vizes fürdőkezeléstől.

Parádfürdő és a Mátra gyógyászati hagyományai

Heves megye gyógyászati értékei nem korlátozódnak Eger közvetlen környékére.

Parádfürdő hosszú múltra visszatekintő gyógyászati központ, ahol a természetes gyógytényezők alkalmazása és a rehabilitációs kezelések meghatározó szerepet játszanak.

A Mátra térségében a gyógyvizek mellett más természetes gyógytényezők is megtalálhatók.

Mátraderecskén például a mofetta, vagyis a természetes szén-dioxid-gázra épülő kezelés jelent különlegességet. Ez nem gyógyvizes fürdőzés, hanem külön gyógyászati eljárás, amelyet meghatározott javallatok és ellenjavallatok alapján alkalmaznak.

A térség sokszínűsége éppen abban rejlik, hogy a természetes gyógytényezők eltérő formái egymás közelében találhatók meg.

Nem mindenkinek ajánlott a meleg gyógyvíz

A gyógyvizes fürdőzés lehetséges előnyei mellett az ellenjavallatokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A meleg víz hatására az erek kitágulhatnak, megváltozhat a vérnyomás, és a szív- és érrendszer terhelése is módosulhat.

Ezért bizonyos betegségek esetén a meleg vizes fürdőzés nem ajánlott, vagy kizárólag orvosi jóváhagyással végezhető.

Különösen fontos az előzetes orvosi egyeztetés súlyos vagy instabil szívbetegség, nem megfelelően beállított vérnyomás, jelentős keringési zavar, illetve friss szív- és érrendszeri esemény után.

A hajdúszoboszlói kutatásban alkalmazott 38 Celsius-fokos, harmincperces kezelés sem tekinthető mindenki számára biztonságos vagy általánosan ajánlott fürdőzési időtartamnak.

Az egyéni egészségi állapot, a víz hőmérséklete és a kezelés időtartama egyaránt meghatározó.

Új kutatási lehetőségek a gyógyvizek világában

A magyar gyógyvizekkel kapcsolatos kutatások egyik érdekes iránya annak feltárása, hogy a hagyományosan ismert mozgásszervi hatásokon túl milyen további élettani változások figyelhetők meg a rendszeres fürdőkúrák során.

A hajdúszoboszlói vizsgálat ilyen szempontból figyelemre méltó eredményt hozott.

A vérben mérhető gyulladásos és anyagcsere-mutatók kedvező változása arra utalhat, hogy a gyógyvíz hatásai összetettebbek annál, mint amit pusztán a meleg víz okozta izomlazulással magyarázhatunk.

Ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek annak megállapításához, hogy az eredmények más összetételű gyógyvizeknél, más betegcsoportokban és hosszabb időtávon is megismételhetők-e.

Heves megye ebből a szempontból különösen érdekes térség, hiszen viszonylag kis földrajzi területen több, eltérő összetételű minősített gyógyvíz található.

Az egri, egerszalóki, demjéni és bükkszéki vizek összehasonlító vizsgálata a jövőben értékes ismeretekkel szolgálhatna, de a most ismertetett kutatás nem ezekkel a vizekkel készült.

A gyógyvizek jelentősége így egyszerre turisztikai, gazdasági és egészségügyi kérdés. Heves megye számára pedig olyan természeti adottságot jelentenek, amelynek megőrzése, szakszerű hasznosítása és tudományos vizsgálata hosszú távon is fontos lehet.