Eger 1926. július 1-jén egy fontos városi korszak kezdődött: elindult az első menetrend szerinti autóbuszjárat. A járat mögött egy budapesti vállalkozó, Veres Gusztáv állt, aki egy 14 férőhelyes járművel lefektette az egri tömegközlekedés alapjait.
A történet nemcsak helytörténeti érdekesség, hanem jól mutatja, hogyan jelent meg a modern közlekedés a két világháború közötti Magyarországon – még jóval azelőtt, hogy az állami és önkormányzati rendszerek átvették volna a szerepet.
MÁVAUT-busz az új szálloda előtt
Az első egri buszjárat: útvonal és működés
Az első járat egy egyszerű, de logikusan felépített útvonalon közlekedett:
Vasútállomás → Felnémeti vámház
Köztes megállók: Líceum, Tűzoltó tér
Feltételes megállók: színház, Csiky Sándor utca, Rákóczi tér
A busz menetrendje a vasúti csatlakozásokhoz igazodott, ami akkoriban kulcsfontosságú volt: a járművek gyakorlatilag „ráhordták” az utasokat a vonatokra.
A járat indulása előtt 25 perccel már a végállomásról elindult a busz, hogy biztosan időben érkezzen a vasúthoz.
A jármű és a vállalkozás
A kezdeti flotta mindössze egyetlen buszból állt:
14 férőhelyes autóbusz
valószínűleg egy Ford-alapú jármű
A vállalkozás azonban gyorsan rugalmasan alkalmazkodott:
különjáratok (kirándulások)
bérelhető buszok
„igény szerinti megállás” jellegű szolgáltatás
Ez a modell ma már inkább taxi- és shuttle-rendszerre emlékeztet, mint klasszikus menetrend szerinti buszra.
Miért volt különleges (és vitatott)?
A korabeli beszámolók szerint a jegyárak magasnak számítottak, ami vegyes fogadtatást váltott ki. Ez nem meglepő:
az 1920-as években Magyarország még gazdasági instabilitással küzdött
a tömegközlekedés magánkézben volt
a város csak „engedélyezte”, de nem finanszírozta a rendszert
Egyes források szerint a vállalkozó még útvámot is fizetett a városnak a közlekedésért.
Érdekességek, amik ma már furcsának tűnnek
A busz bárhol megállhatott, ha valaki integetett
Kirándulásokra is bérelhető volt – mintegy „privát buszszolgáltatásként”
A rendszer több mint 10–15 évig működött, és csak a második világháború környékén szorult háttérbe
Az eredeti útvonal sok eleme ma is felismerhető a város közlekedési struktúrájában
Miért volt ez fontos mérföldkő?
Az egri buszjárat nem csak egy új szolgáltatás volt, hanem:
a városi mobilitás modernizációjának kezdete
a vasút és közút összekapcsolásának korai példája
a magánvállalkozói közlekedés egyik klasszikus hazai esete
Később ez a modell országosan is átalakult, és megjelentek az önkormányzati és állami közlekedési vállalatok.
Források
Busworld Blog – Egri városi autóbusz-közlekedés története (1. rész):
https://www.busworldblog.com/post/eger1
Magyar Járműtörténeti anyag Veres Gusztávról:
https://magyarjarmu.hu/tortenet/autobusz-vallalkozok/veres-gusztav/
Egri Ügyek – történeti visszatekintés:
https://egriugyek.hu/eger-ugye/tudja-merre-jart-es-mennyibe-kerult-a-jegy-eger-elso-buszjaratara
Legutóbbi hozzászólások