A Cifra hóstya ipari múltjának egyik fontos emléke volt az Eger-patak és a Malom-árok találkozásánál álló Cifra-malom, amelyet később Práff-malomként ismertek. Az egykori vízimalom története több évszázadra nyúlik vissza, működésének emlékeit pedig korabeli újságok, térképek, levéltári adatok és fényképek őrzik.
Az épület ma már nem malomként működik. Az egykori ipari létesítmény helyén, illetve annak épületében ma az Eventus intézmény működik. A régi fényképek azonban még felidézik azt az időszakot, amikor a patak vize nemcsak áthaladt a városon, hanem munkát végzett, gépeket hajtott és megélhetést biztosított.
A Cifra-malom története régebbre nyúlik vissza
A malom történeti előzményei legalább a 16. századig vezethetők vissza. Az 1580-as években Tenky Pál panasszal fordult az uralkodóhoz, mert házát és vízimalmát az északi városfal kialakítása miatt le akarták bontani. A történeti kutatások ezt az egykori malmot a későbbi Cifra-malom környékével hozzák kapcsolatba.
A Cifra-malom már a 18. század végi térképeken is szerepel. A Malom-árok és az Eger-patak találkozásánál elhelyezkedő épület a Cifra hóstya nevezetes ipari létesítményei közé tartozott.
Petercsák Tivadar Az egri Cifra hóstya, Cifra-sánc című, 2013-ban megjelent tanulmánya külön is foglalkozik az épülettel. A szerző megállapítása szerint a Práff-malom még az 1920-as években is vízimalomként működött.
Práff Nándor és az egri malomipar
A malom később a Práff családról kapta nevét. Az Egri Történeti Ismerettár adatai szerint 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
Práff Nándor (1894–1966) az egri gazdasági élet ismert szereplője volt. A városi dokumentumok gőzmalomtulajdonosként, a Hevesvármegyei Malomszövetség elnökeként és a Magyar Nemzeti Bank Egri Fiókjának cenzoraként is megemlítik.
A Práff név tehát nem csupán egy régi épület elnevezésében maradt fenn: egy olyan vállalkozói családhoz kapcsolódik, amelynek tagja a város gazdasági életében is szerepet vállalt.
Két pár őrlőkő dolgozott a malomban
A malom működéséről egy 1920-as újsághír is fennmaradt. Az Egri Népújság 1920. június 18-i, 138. számában a következő hirdetés jelent meg:
„Értesítem a t. őrlető közönséget, hogy két pár őrlőkövet üzembe helyeztem, az egyik búzaőrlést, a másik darálást végez. Práff malom.”
Ez a rövid korabeli közlemény különösen értékes, mert közvetlenül a malom akkori működéséről tájékoztat.
A két pár őrlőkő kétféle munkát végzett: az egyik búzaőrlésre, a másik darálásra szolgált. A hirdetésből az is kiderül, hogy a malom 1920-ban aktívan fogadta az őrlető közönséget.
A korabeli újsághirdetések nemcsak gazdasági adatokat őriznek. Azt is megmutatják, hogyan működtek a helyi vállalkozások, milyen szolgáltatásokat kínáltak, és miként tartották a kapcsolatot a környékbeli lakossággal.
Vízimalom a modernizálódó Egerben
A 20. század elején a malomipar jelentős átalakuláson ment keresztül. A gőz- és villamos meghajtású üzemek egyre nagyobb szerepet kaptak, miközben a hagyományos vízimalmok fokozatosan elveszítették korábbi jelentőségüket.
A Práff-malom különlegessége, hogy az 1920-as években még a patak energiáját hasznosította. Az Eger-patak és a Malom-árok vízének szabályozásával biztosították a malom működéséhez szükséges hajtóerőt.
A vízimalom nem önállóan létezett a környezetétől. A gabonát a környékbeli termelőktől és gazdáktól szállították oda, az elkészült őrlemény pedig a mindennapi élelmezésben kapott szerepet.
A malom működése így összekapcsolta a mezőgazdaságot, a helyi kereskedelmet és a város élelmiszer-ellátását.
A Práff-malom egy 1945 utáni fényképen
A malomról fennmaradt archív felvételek közül különösen értékes az a fénykép, amelynek képaláírása Práff Nándor vízimalmaként azonosítja az épületet, és 1945 utáni időszakra datálja.
A felvétel a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében található.
Leltári jelzete: DIV TF 78.24.1.
A fénykép a malomépületet és annak patakparti elhelyezkedését dokumentálja. Az ilyen múzeumi felvételek különösen fontosak az eltűnt vagy átalakult egri ipari épületek történetének feldolgozásakor.
A kép azért is jelentős, mert a korábbi újságadatok mellett egy későbbi időszakból is dokumentálja az egykori malom fennmaradását.
Az egykori malom épülete ma is áll
A Práff-malom történetének egyik érdekes fordulata, hogy az épület nem tűnt el teljesen Eger városképéből.
Az egykori Cifra-malom épületében ma az Eventus intézmény működik. A korábbi ipari rendeltetést tehát oktatási célú használat váltotta fel.
Petercsák Tivadar 2012. június 12-én készült fényképe is az egykori Cifra-, illetve Práff-malom épületét mutatja be, már az Eventus Szakképző Iskola épületeként.
A malom története így nem pusztán egy lebontott épület emléke. Az egykori ipari létesítmény helye és épülete a mai Egerben is azonosítható.
A Cifra hóstya és az Eger-patak malmai
A Práff-malom nem volt egyedülálló az Eger-patak mentén. A vízfolyás teljes völgyében számos malom működött, amelyek különböző települések gazdasági életében játszottak szerepet.
A korábbi összeállításokban szereplő malmok között megtaláljuk a Kallómalmot, a püspöki malmot, az Adamcsek-malmot, az andornaktályai Tót-malmot, valamint a nagytályai Berki-malmot is.
Ezek a létesítmények nem mind gabonaőrléssel foglalkoztak. A kallómalmok például a posztókészítéshez szükséges szövetfeldolgozást végezték.
A patak energiájának hasznosítása évszázadokon át meghatározó része volt a térség gazdaságának. A malmok eltűnésével ez a sajátos ipari világ is fokozatosan megszűnt.
A Cifra-malom, későbbi nevén Práff-malom ennek az egri történetnek az egyik fontos emléke.
Egy régi egri ipari épület története
A Práff-malom múltját ma már elsősorban történeti dokumentumokból lehet megismerni. Az 1920-as újsághirdetés, az 1945 utáni múzeumi fénykép és a helytörténeti kutatások együtt rajzolják ki az egykori üzem történetének fontosabb állomásait.
A Cifra hóstya egykori malma arra emlékeztet, hogy Eger gazdasági múltja nem kizárólag a belváros nevezetes épületeiről és intézményeiről szól. A város peremén működő műhelyek, üzemek és vízimalmok ugyanúgy hozzátartoztak a mindennapi élethez.
A Práff-malom története az Eger-patak egykori ipari szerepének és a Cifra hóstya gazdasági múltjának fontos fejezete.
Források
Minden, ami Eger – A Cifra-malomtól a Práff-malomig – amikor még víz hajtotta Eger malmait
Minden, ami Eger – Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott
Minden, ami Eger – Cifrakapu tér – egy eltűnt városkapu és a régi Eger történetei
Minden, ami Eger – Amikor a Cifrakapun át tört be az árvíz
Petercsák Tivadar: Az egri Cifra hóstya, Cifra-sánc – Acta Academiae Agriensis, 2013
Egri Történeti Ismerettár – Az egri malmok története
Egri Népújság, 1920. június 18., 138. szám.
Borítókép: Práff Nándor vízimalma, 1945 után. Fotó: Dobó István Vármúzeum, DIV TF 78.24.1.

Legutóbbi hozzászólások