„Ha ezt a várost elkerülném, az isten is megverne” – írta Petőfi Sándor 1844-ben, az Eger mellett című versében. A költő sorai ma is jól kifejezik azt a ragaszkodást, amelyet Eger sok látogatójában kialakít. A történelmi belváros, a vár, a török kori emlékek, a barokk épületek, a fürdők és az egykori diákévek emlékei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a város ne csupán úti cél, hanem visszatérő élmény legyen.

Egy egri kirándulás akár a termálfürdőben is kezdődhet. A város fürdőkultúrája régi hagyományokra épül: az Egri Termálfürdő medencéi, a strand és a török fürdő egymástól eltérő kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. A fürdő területének egyik jellegzetes látványossága a nagy platánfa, amelynek története és kora régóta foglalkoztatja az egrieket és a látogatókat.

A fa koráról és eredetéről több történet is ismert. Az egri platánok telepítését a 18. századhoz, Eszterházy Károly püspök városépítő tevékenységéhez kapcsolják. A fürdő területén álló keleti platán különösen ismertté vált: 2012-ben elnyerte az Év Fája címet Magyarországon, 2013-ban pedig az Európai Év Fája verseny győztese lett. A fa helyi védettséget élvez, korát a korábbi szakmai ismertetések mintegy 250–260 évre becsülik.

A török ostromhoz kapcsolódó történet szerint Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír az akkor még fiatal fa árnyékából irányította az 1552-es ostromot. Ez azonban legenda: a fa valószínűleg csak a 18. században, Eszterházy Károly püspök idején került a helyére. A platán története jól mutatja, hogy Egerben a természeti értékekhez is évszázados városi emlékek kapcsolódnak.

Egy régi ismerős és az egyetemi évek emlékei

A fürdő árnyas fái alatt egy régi ismerősbe botlunk. Bedzsula István, akit barátai csak Pityunak hívnak, egykor a filmgyárban dolgozott trükkrajzolóként, animációs filmek készítésében vett részt. Földrajz–rajz szakon tanult Egerben, és most egy osztálytalálkozó előtt szeretné újra végigjárni fiatalsága fontos helyszíneit.

Az egykori diákévek emlékei egy különleges épülethez vezetnek: az egri Líceumhoz. Az intézmény története szorosan összefonódik Eszterházy Károly püspök nevével, aki egyetemi rangú oktatási központot szeretett volna létrehozni a városban.

A Líceum építése 1765-ben kezdődött, és 1785-re fejeződött be. Az eredeti terveket Gerl Mátyás készítette, a munkálatokat később Fellner Jakab folytatta. Az épület 1774-től már a felsőoktatási célokat szolgáló intézményként működött.

Az intézmény neve az évszázadok során többször változott. A korábbi Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, majd az Eszterházy Károly Főiskola és az Eszterházy Károly Egyetem után ma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem működik a történelmi épületben.

A Líceum egyik legértékesebb része a Főegyházmegyei Könyvtár. A díszes, faragott faburkolatú terem különleges könyvritkaságokat őriz, köztük a 1473-ban nyomtatott Budai Krónikát és Mozart saját kezű levelét.

Az épület másik különlegessége a Varázstorony, amelynek része a Hell Miksa Csillagászati Múzeum, a planetárium és a Camera Obscura.

A Camera Obscura, vagyis a sötétkamra elvén működő optikai szerkezet segítségével Eger utcáinak, tereinek és házainak képe egy vízszintes vetítőfelületre kerül. A látogatók így a toronyból, egy különleges optikai eszköz segítségével figyelhetik meg a város mindennapi életét.

A Panoráma Teraszról szintén különleges kilátás nyílik Egerre. A Líceum ma is meghatározó része a város oktatási és kulturális életének.

A Dobó tér és a Minorita-templom

A Líceumtól a belváros felé indulva Eger egyik legismertebb találkozóhelyére, a Dobó térre érkezünk. A tér a város történelmi központja, ahol a vendéglátóhelyek, a történelmi épületek és a közterületi alkotások együtt alakítják a belváros hangulatát.

A tér meghatározó épülete a Páduai Szent Antal-templom, közismert nevén a Minorita-templom. A barokk épületet 1771-ben szentelték fel, belső kialakítása pedig 1792-ig készült. Különlegessége a két torony közötti ívelt homlokzat, amely a magyarországi barokk templomépítészetben ritka megoldás.

A templom belsejében Kracker János Lukács főoltárképe és a Szent Antal életét bemutató mennyezeti freskók láthatók. A művész Eger barokk művészetének egyik jelentős alkotója volt, sírja a templom kriptájában található.

A Dobó tér története természetesen nem választható el az egri várról és az 1552-es ostromról szóló emlékektől sem. A tér névadója, Dobó István és a várvédők története a mai napig meghatározza Eger történelmi identitását.

A tértől rövid sétával elérhető az egri Minaret is. A török kor egyik legfontosabb fennmaradt magyarországi emléke közel 40 méter magas, tizennégyszögletű tornya évszázadok óta része a város látképének.

Az egri Minaret – 98 lépcső a város fölé

A Minaret egykor a Kethüda-dzsámihoz tartozott. A török uralom idején, feltehetően a 17. század elején épült. A hozzá tartozó mecsetet a 19. században lebontották, a torony azonban fennmaradt.

Az építmény erkélyére szűk, csigalépcsős feljárón lehet feljutni. A lépcsőfokok számát a különböző ismertetők 97-ben vagy 98-ban adják meg, de a közel száz fokos kapaszkodás mindenképpen különleges élmény.

A minaret tetejéről a történelmi belváros, a templomtornyok, a vár és a környező dombok látványa tárul elénk.

A torony sokáig felújítási és látogathatósági korlátozások miatt nem volt szabadon látogatható. Ma ismét látogatható, szezonális nyitvatartással. A látogatás előtt érdemes a Minaret aktuális tájékoztatását ellenőrizni.

A Minaret nemcsak építészeti emlék, hanem annak bizonyítéka is, hogy Eger városképében a török korszak emlékei a mai napig jelen vannak.

A lakatfal és az egri Bazilika

A séta következő állomása az Eszterházy tér. Az érseki palota közelében található lakatfal a szerelmesek egyik ismert találkozóhelye. A lakatok a hűség és az összetartozás jelképeiként kerülnek a falra, ahogyan sok más magyar és európai városban is.

Innen továbbhaladva a Pyrker térre, az egri Bazilikához érkezünk. A Szent János apostol és evangélista tiszteletére felszentelt főszékesegyház Magyarország második legnagyobb temploma.

Az épület Hild József tervei alapján, Pyrker János László érsek megrendelésére készült 1831 és 1837 között. Klasszicista megjelenése, monumentális oszlopos főbejárata és hatalmas kupolája Eger egyik legmeghatározóbb építészeti látványosságává teszi.

A főbejárat előtti szobrok Marco Casagrande alkotásai. A templom belső terében a márványfelületek, a szobrok és az orgona is jelentős művészeti értéket képviselnek.

A Bazilika és a vele szemben álló Líceum együttese a város egyik legszebb építészeti térkapcsolata. A két monumentális épület Eger egyházi, oktatási és kulturális múltjának meghatározó emléke.

Gárdonyi Géza háza a vár fölött

Egy egri séta nem lehet teljes Gárdonyi Géza egykori otthonának felkeresése nélkül. A Gárdonyi-kert és az Emlékház a vár közelében található, nyugodtabb környezetben, távolabb a belváros forgalmasabb utcáitól.

Gárdonyi Géza 1897-ben költözött Egerbe. Az író életének utolsó huszonöt évét a városban töltötte, itt születtek legjelentősebb művei is.

A vár fölötti ház különleges fekvése már az első pillanattól megfogta. Édesanyjának írt levelében így fogalmazott: „A ház semmit sem ér, de a fekvése megfizethetetlen.”

Az épületben először családjával élt, később a szomszédos telken új lakást alakított ki számukra, ő maga pedig a régi házban maradt.

A dolgozószobája lett alkotói világának központja. Itt állt hatalmas könyvgyűjteménye, amely mintegy tízezer kötetből állt. Az íróasztala fölé külön ablakot vágatott, hogy természetes fény jusson a munkafelületére, miközben a szoba többi része árnyékban maradhatott.

Gárdonyi nemcsak íróként volt sokoldalú. Érdekelte a zene, a festészet, a fényképezés és a nyelvészet is. Különleges titkosírásos jegyzeteket készített, amelyekből ma is sokat megismerhetünk gondolkodásáról és alkotói módszereiről.

Az egykori lakóházban ma emlékház működik. A látogatók megtekinthetik a dolgozószobát, a könyveket, a bútorokat és az író személyes tárgyait. A ház és a kert együtt idézi fel Gárdonyi egri éveit.

Eger, amelyhez mindig visszatérünk

A séta végén elbúcsúzunk Pityutól. Ő az osztálytalálkozóra indul, én pedig visszatérek a fürdőbe, a nagy platán árnyékába.

Egy ilyen nap során Eger több arcát is megismerhetjük. A török kori emlékek, a barokk templomok, a Líceum tudományos különlegességei, a Bazilika monumentális épülete és Gárdonyi Géza egykori otthona mind más-más történetet mesélnek.

A városban járva az is kiderül, hogy az egri emlékek nem kizárólag a történelemkönyvek lapjain élnek. Ott vannak az utcákon, a tereken, az épületekben, a régi diákévek történeteiben és azokban a személyes élményekben is, amelyek miatt valaki újra és újra visszatér.

Petőfi sorai ezért ma is találóak: Eger olyan város, amelyhez könnyű kötődni.

Források

Minden, ami Eger – A Termálfürdő területén levő Platánfa

Minden, ami Eger – A védetté nyilvánított platánfa az egri Termálfürdő területén

Minden, ami Eger – Az egri Minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke

Minden, ami Eger – Kilátópontok Egerben

Minden, ami Eger – Eger tornyai évszázadokról mesélnek

Egri Főegyházmegye – Líceum

Egri Főegyházmegye – Egri Bazilika

Eger város hivatalos oldala – Minorita templom

Egri Vár – Gárdonyi Géza Emlékház

Gárdonyi-kert – Nyitvatartás

Minaret Eger – Látogatási információk

Ridikül Magazin – Eger szerelmesei, Székely Fanni

Fotók – Fejér Gábor: