A vár lábánál, három utca találkozásánál – Eger egyik legrégebbi történelmi csomópontja

Eger történelmi belvárosában, a Kossuth Lajos utca és az Almagyar utca találkozásánál, a Tinódi Sebestyén tér szomszédságában különleges városrész tárul elénk. Fölötte az egri vár falai emelkednek, alatta régi utcák, műemlék épületek és évszázadok története kapcsolódik össze.

Aki erre jár, talán csak egy forgalmas belvárosi útszakaszt lát. Pedig ez a néhány utca és a mellettük elhelyezkedő kis tér Eger középkori, török kori és barokk múltjának számos emlékét őrzi.

A Kossuth Lajos utca: egy régi útvonal nyomában

A mai Kossuth Lajos utca Eger egyik történelmileg legjelentősebb utcája. Nyomvonala már a középkorban is fontos közlekedési szerepet töltött be. A Buda felől érkező út a Hatvani-kapun keresztül vezetett be a városba, majd az Eger-patakon át a vár nyugati kapuja felé folytatódott.

Az utca története során több nevet is viselt. A 18. században Hatvani utca, Urak utcája, majd Barátok utcája elnevezéssel is találkozhatunk a korabeli forrásokban. A Barátok utca név a ferences rend jelenlétére utalt.

Később az utca Eger egyik legelőkelőbb városi tengelyévé vált. Egyházi méltóságok, kanonokok és tehetős polgárok építkeztek itt. A ma is látható történelmi épületek jelentős része a város 18–19. századi fejlődésének emléke.

A Kossuth Lajos utca múltjának egy különösen érdekes fejezete az egykori nagy zsinagóga története is. Baumhorn Lipót monumentális alkotása 1913-ban készült el, és 1967-ben bontották le.

A témáról a Minden, ami Eger korábbi írásában is olvashatunk:

Eltűnt kupola Eger belvárosában – a Kossuth Lajos utcai zsinagóga története

Az Almagyar utca középkori eredetű története

A Kossuth Lajos utcából az Almagyar utca felé fordulva egy másik régi egri útvonalhoz érkezünk.

Az Almagyar utca neve nem új keletű. Első ismert írásos említése 1331-ből származik, amikor Olmagari formában jegyezték fel.

Az utca elnevezése az évszázadok során változott. A történeti adatokban Maklári kapu utca néven is előfordul, mivel a Maklári kapu irányába vezetett. A régi utcanevek jól mutatják, hogy Eger közlekedési és városszerkezeti rendszere már a középkorban kialakult.

A környék a régi város és a Maklári hóstya közötti kapcsolatban is fontos szerepet játszott. Az Almagyar utca mentén álló történelmi lakóházak, kapualjak és régi homlokzatok ma is őrzik a korábbi városképet.

Tinódi Sebestyén tér – egy közterület több névvel

A két utca találkozásának közvetlen szomszédságában található a Tinódi Sebestyén tér, amelynek története önmagában is érdekes.

A kis közterületet a múltban többféle néven ismerték. Volt Mekcsei tér, XI. Ince pápa tér, később pedig Dózsa György tér néven szerepelt. Az idősebb egriek közül sokan ma is az egykori Dózsa térként emlegetik.

A tér mai elnevezése Tinódi Lantos Sebestyénnek állít emléket. Pusztai Ágoston szobrászművész alkotását 2002. október 17-én avatták fel, az 1552-es egri várvédelem 450. évfordulójához kapcsolódva.

A bronzszobor egy terméskövön ülő, lantját pengető Tinódit ábrázolja. Elhelyezése különösen találó, hiszen a háttérben ott magasodik az a vár, amelynek ostromáról és védelméről a 16. századi históriás énekszerző is megemlékezett.

Tinódi az „Eger vár viadaljáról való ének” című művével az 1552-es ostrom egyik fontos korabeli krónikásává vált.

Valide Szultána fürdője – török kori emlék a vár alatt

A Tinódi tér egyik legkülönlegesebb történelmi emléke a Valide Szultána fürdő maradványa.

Az egykori török fürdő Eger oszmán korszakának építészeti örökségét őrzi. Az építés pontos időpontja nem ismert, de a történeti kutatások szerint a török uralom kezdeti időszakában, Arnaut pasa idején épülhetett. Első ismert említése 1664-ből származik.

A fürdő központi része négyzet alaprajzú, kilencosztású tér volt. A kupolával fedett helyiségben a falfülkék alatt mosdómedencék helyezkedtek el. Az épület a korabeli török fürdőkultúra jellegzetes példája volt.

Miután a török uralom véget ért, a fürdő eredeti funkciója megszűnt. A Rákóczi-szabadságharc idején gabonaraktárként használták, később pedig lakásokat és harangöntő műhelyt alakítottak ki benne.

A romok első felmérési vázlatát Rómer Flóris készítette el 1863-ban. A későbbi régészeti feltárásokra 1958-ban és 1962-ben került sor.

A Valide Szultána fürdő különösen értékes emléke annak, hogy Eger történetében a török korszak nemcsak a vár ostromáról és a harcokról szólt, hanem az épített környezet átalakulásáról, a mindennapi életről és a fürdőkultúráról is.

A Duka–Gallasy-ház és egy érdekes helyi hagyomány

A Tinódi tér környezetének egyik figyelemre méltó épülete a Duka–Gallasy-ház.

A műemléki épület a vár alatti történelmi városrész jellegzetes házai közé tartozik. A ház elődjéhez egy érdekes helyi hagyomány is kapcsolódik: a történet szerint a török uralom idején dervisiskola működhetett ezen a helyen.

Fontos azonban megkülönböztetni a helyi hagyományt az igazolt történeti tényektől. A dervisiskola történetét nem kezelhetjük bizonyított adatként.

A környék török kori emlékei azonban valóban jelentősek. A fürdőrom, a régi épületek és az egri vár közelsége együtt mutatják meg, milyen sokrétű történelmi környezetben járunk.

Néhány lépésre a vártól

A Kossuth Lajos utca, az Almagyar utca és a Tinódi Sebestyén tér környéke Eger egyik olyan része, ahol a város különböző történelmi korszakai szinte egymás mellett tanulmányozhatók.

A középkori útvonalak, a török fürdő maradványai, a barokk lakóházak, a régi utcanevek és Tinódi Lantos Sebestyén szobra mind ugyanannak a történelmi városnak a részei.

Innen néhány perc alatt elérhető az egri vár, de a környék önmagában is megérdemel egy alaposabb sétát. Érdemes megállni a régi házak előtt, megnézni a részleteket, és felidézni, hogy ezek az utcák már évszázadokkal ezelőtt is fontos szerepet töltöttek be Eger életében.

A vár alatt, két régi utca találkozásánál nem egyszerűen egy kereszteződés található. Ez a hely Eger történelmének egyik sűrűn szőtt fejezete.